A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 50. szám - Telekkönyvi hatósági végzés végrehajtása (az 1881. évi LX . t.-c. 1. 2. és 186. §-ai)

A JOG. Ellenben R. S.-né az ellene emelt, a btkv 406. §. 3. és 4. pontjaiba ütköző vétkes bukás vétségéuek vádja és következményeinek terhe alul felmentendő volt, mert határozott tagadásával szemben az eljárás során nem nyerhetett beigazolást az, hogy az üzlet vezetésére csak legkisebb mérvben is befolyt volna, sőt ellenkezőleg a tárgyalás adataiból az tűnik ki, hogy R. S.-né a háztartás összes gondjaitól, 5 kiskorú gyermek ápolásától, nevelésétől teljesen el lévén foglalva, az üzlet menetelére fel nem ügyelhetett, helyette és nevében, az üzlet körében kezdettől végig férje intézkedett, rendelkezett, minélfogva Öt büntetőjogi felelősség nem terheli. De felmentendő volt R. S. a btkv 416. §. 4. pontjába ütköző vétkes bukás vétségének vádja alul, mert ellenében az, hogy fizetésképtelenség után adósságokat csinált volna, beigazolást nem nyert, mert az eljárás adatai szerint a fizetést csupán egyszer, 1884-ben szüntették be az üzlet fennállása alatt, de akkor is a hitelezőkkel létrejött egyezség bíróságon kivüli lealkuvás folytán ismét folyamatba tették és mert R. S. akkor, midőn a cég fizetésképtelenségének teljes tudatával birt, újabb árúkat hitelbe nem vásárolt, sem kölcsönöket kamatra fel nem vett s igy valónak elfogadandó ezen vádlott azon állítása, hogy a mások szívességéből, barátságából ellenszolgáltatás nélkül föí-vett kölcsönök, a könyvbejegyzés szerint, kézhezvételük után azonnal a hitelezők javára a tartozási állapot csökkenésére lettek fordítva. A budapesti kir. itélö tábla az elsőbiróság ítéletét R. S.-né vádlottra vonatkozó részében megváltoztatja s őt a btkv 416. 4j. o.^ és 4. pontja alapján a vétkes bukás vétségében mint tettest bűnösnek mondja ki s ezért a btkv 92. §. alkalmazásával az 1887 :VIII t.-cikkben foglalt célra fordítandó s behajtatlanság esetén két napi fogházra átváltoztatandó 20 forint pénzbüntetésre ítéli. K. S. vádlottra vonatkozó részében azzal a változtatással, hogy öt a btkv 416. §. 3. és 4. pontja alapján a btkv 69. §'. 2. pontja értelmében mint segédet mondja ki bűnösnek a vétkes bukás vétségében, a felebbezett ítéletet helybenhagyja. Indokok: R. S. vádlott beismerte, hogy a neje cége alatt vitt üzletről, mint üzletvezető, mérleget csak két izben készített s hogy az üzletnek fizetésképtelenségéről már 1884. évőszén tudomása volt és hogy ez alapon kérte a neje a csődöt. Tagadta azonban, hogy attól kezdve, hogy az üzlet fizetésképteenségét megtudta, mint cégvezető, új adósságot csinált volna. H. ],, K. M., F. M., 13. D., G. J. csődhitelezők vallomása, valamint a 29. naplószám alatti szakértői vélemény azonban azt bizonyítja, hogy a fizetésképtelenség felismerése után is, illetve az 1885. évben az üzlet forgalmához mérten tetemes összegek erejéig hitelbe vásárlással a vagyonbukott cég, illetve vádlottak új adósságokat csináltak. A végtárgyaláskor R. S.-né vádlott azt állította, hogy neki semmi tudomása nem volt a cége alatt férje által vitt üzlet menetéről és az üzlet állásáról, azonban ez a védelmi állítás nem vehető figyelembe, mert a 7. sz. a. fekvő vizsgálati s jelesül az 1885. dec. 15-én és 1886. nov. 26-án tett vallomása ép az ellenkezőt mutatja. Igazoltnak találta tehát a kir tábla, hogy B. S.-né tudta és beleegyezésével nem készült mérleg, hogy tudomása volt üzletének fizetésképtelenségéről és hogy az új adósságcsinálás miatt ő beszámítás alá esik. Mindezeknélfogva R. S.-né vádlottat, mint a cég tulajdonosát, mint tettest, cégvezetőjét R. S.-t pedig, ki a jelen esetben tettes nem lehet, mint segédet mondta ki bűnösnek a btkv. 416. §. 3. és 4. pontja alapján a vétkes bukás vétségében, R. S.-né büntetése kiszabásánál figyelembe vette a kir. törvszéktől R. S. mellett felhozott enyhítő körülményeket, minthogy ezek a vádlottak hitvestársi viszonyánál fogva a vádlottakra egyaránt vonatkoznak. Egyebekben a kir. törvszék Ítéletét vonatkozó indokainál fogva helybenhagyja. A magy. kir. Curia: A btkv 92. és 54. §-ának alkalmazására kellő számú és nyomatékú enyhitő körülmények fenn nem forogván, a főbüntetés R. S. ellen pedig, bárha a btkv 416. §-ához képest csak mint bűnsegéd ítéltethetett is el, mindamellett figyelemmel arra, hogy az üzletet csaknem kizárólag ő vezetvén, a büntetőjogi felelősség őt, tettesként elitélt feleségénél súlyosabban terheli, valamint tekintettel arra, hogy a btkv 72. §-a szerint a bűnsegéd büntetése nem a tettesként elitélt vádlott büntetéséhez, hanem esetleges saját tettesi minőségéhez viszonyítva szabandó ki három hónapi fogházban, továbbá a hivatalvesztés mellékbüntetés vádlottak mindegyike ellen két évben állapittatik meg. Ezzel a változtatással egyebekben a kir. tábla ítélete indokolásánál fogva helybenhagyatik. (1890. jun. 13. 2,317.) A testi sértés minősítésénél nem a munkaképtelenség, hanem a gyógykezelés tartama a döntő. (A m. kir. Curia 1890. szept. 30. 7,567.) Sajtó-ügyekben. ki elj, sz. 30. §. esetének beálltával a kiegészítés céljából síükséges választ ts szabadságát nem korlátozza az a körülmény, ha az esküdtek számbavételére! megbízott irodatiszt vagy bárki más néhány esküdtképes egyén nevét feljegyzi és valamelyik berendelt esküdtnek átadja. — A kiegészített esküdtszéknek mindenik tagja benfoglallatik az esküdtek törzslujstromában. — Mennyiben tekintetik az aljegyző birói egyénnek az esküdtszék megalakításánál ? — A szavazási nrna konstruktiója. A m. kir. Curia (L890. augusztus 22-én 8,343. szám alatt): Dr. Chorenian Jakab által dr. M. Ernő ellen rágalmazás és becsületsértés vétségei miatt indított sajtóügyben a vádlott által benyújtott semmiségi panasz iránt határozott: Dr. Chorenian Jakab, dr. M, Ernő elleni rágalmazás és becsületsértés miatti sajtóügynek f. é. június 25-én kelt 21,161. számú jelentése kíséretében felterjesztett iratai azzal az utasítással küldetnek vissza az eljáró kir. törvényszékhez, hogy a tárgyalási jegyzőkönyvben 2/. a. említett nézvjegyzéket az iratokhoz csatolván és azt, hogy a kiegészített esküdtszék minden tagja esküdtszéki képességgel birt, az összeirási lajstrom hiteles kivonataival igazolván, az iratokat akképen kiegészitve 8 nap alatt újból terjeszsze fel. A budapesti kir. törvényszék mint sajtóbiróságnak dr. Chorenian Jakab magánvádlónak, dr. M. Ernő elleni sajtó ügyében jelentése : I. 1. Az esküdtszék alakulására nézve a semmiségi panasz első pontjában előadottak megvilágositása végett a kiegészítő tagokul a tárgyalási jegyzőkönyvhöz 2-/. alá zárt jegyzék szerint belépett egyének névsorának a fővárosi törvényhatóság által, az elj. sz. 30. §-a esetének beálltával felvehetőktől berendelt esküdtképes egyének névsorával történt egybevetése alapján ezennel megállapítja a kir. sajtóbiróság, hogy a szolgálattevő évnegyedes esküdtek hiányzó tagjai helyébe a 2 /. a. szerint belépett egyének i a kir. törvényszéknél alkalmazott dr. Sz. Zoltán, dr. S. Béla, ; dr. F. György és dr. K. József aljegyzők kivételével a kiegészítő póttagokul berendelt esküdtek névsorában csakugyan benne vannak ; megállapítja továbbá, hogy az esküdtek gyülekező termében 1890. máj. 28-iki kelettel s a sajtóbiróság elnökének aláírásával ! kifüggesztett figyelmeztetésben a szolgálattevő esküdtek arra hivattak fel, hogy az elj. sz. 30. §-a értelmében »szabad választás útján« ugyan, de mindenkor olyan egyéneket jelöljenek ki kiegészítő tagokul, kiknek esküdtképességéről az ugyanazon teremben elhelyezett törzslajstromból eleve meggyőződést szereztek; meg| állapítja az esküdtek törzslajstromának betekintése mellett, hogy | a fennebb megnevezett négy aljegyző a törzslajstromba tényleg fel van véve és ennek kapcsán egyidejűleg jelenti azt, hogy i mindannyijuk végtárgyalási jegyzőül alkalmaztatik állandóan és | vizsgálóbírói teendőkkel ez ideig egyikök sem volt megbízva: a I kir. törvényszék büntető oyztálya elnöke s az eljárt bíróság elnöke részéről jelenti még, hogy K. József irodatiszt egyedül az esküdí tek illetményének kifizetésével, a gyülekező esküdtek számbavételével s a már törvényes számra kiegészült esküdtek nevének sorsolási célra való feljegyzésével lévén megbízva, ezeken kívül más elnöki megbízással nem bír; az esküdtek jogköréhez tartozó 1 kiegészülésbe való avatkozástól pedig eleve a tartózkodásra nyert elnöki utasítást, a melyet bizonyára minden adott esetnél követ is ; és kiemeli végül, hogy a kiegészítő tagokul szabad választás 1 útján, a megjelent rendes esküdtek által bevett esküdtképes egyének névsora a felekkel eleve épen azért nem közölhető, mivel ezt a névsort a megjelent rendes esküdtek csakis a már megkezdett eljárás folyamában hozzák a bíróság s a peres felek tudomására. 2. A titkos szavazás céljaira az esküdtek rendelkezése alá j bocsátott szavazógép szerkezetére vonatkozólag a semmiségi panasz| ban előadottakra nézve kiemeli a kir. sajtóbiróság, hogy e régóta használt gép a titkos szavazás céljára alkalmas: mert a ! szavazónak kezét az esküdtársak elől a gép külső köpenye fedi; a szavazásnál használt golyó párnázott szekrény fiókokba hull ; j az »igen«-nel és »nem«-mel jelzett szekrényfiókok között fekvő válaszfal a gyüjtőfiókokat egymástól a nélkül különíti el, hogy a szavazást a társai ellenőrzése alól elvonná; és végül, hogy a gép szerkezetének ismerete a gép használatához szükséges ugyan, de