A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 3. szám - A végrendelet bemutatása a közjegyző által - A nyilvánosság a büntető eljárás elővizsgálati részében

10 Vétlen mulasztásnak veendő a meg: nem jelenés, ha alperes a keresetlevél példányát képviseltetése céljából valamely ügyvédnek átadta s igy azon hitben volt, hogy az helyette megjelenend. Dr. Németh Imre által képviselt A. Erzsébetnek Sch. Tamás ellen gyermektartás iránt folyamatba tett sommás perében alperes, ki meg nem jelenés alapján elmarasztaltatott, igazolással élt. de azzal a bpesti VH1 —X. ker. járásbíróság által elutasittatott. Alperes felfolyamoclására a kir. tábla az elsőfokú bíróság Ítéletét megváltoztatván, az igazolásnak helyt adott: mert felperes nem vette tagadásba alperesnek azon előadását, hogy a keresetlevélnek neki kézbesített példányát dr. Bácskai Albert ügyvédnek átadta s a tárgyaláson való megjelenésre a nevezett ügyvédet felkérte; továbbá, hogy a tárgyalás napján reggeli 9 órakor nevezett ügyvédet irodájában kereste is, hogy az ez által követelt 5 frtot átadja, de öt irodájában már nem találta : ekként valónak kellett tartani alperesnek azt az állítását, hogy ama hitben volt, mikép az általa felkért ügyvéd helyette a tárgyalásra meg fog jelenni. Ezek szerint tekintettel ana, mikép az, hogy a tárgyalás idején a bíróság helyiségében állítólag az alperes nevében megjelent ügyvédnek az alperes részéről meghatalmazása lett volna, nem igazoltatott s ennek folytán az ügyvéd által tett ama kijelentés, hogy védelmet nem ad, az alperes nevében tett nyilatkozatnak el nem fogadható, az alperes meg nem jelenését vétlennek kellett tartani s ennek folytán az igazolásnak helyt kellett adni. (1889. június 5-én, 46,53o. sz.) A végrehajtó löbbszörös díjat nem számithat fel, ha több marasztalt fél ellen eszközöltett ugyanegy helyen sidőben a végrehajtás, de ez ugyanegy kiküldetésre voatkozott. ^^A. titeli m.^ kincstári uradalom B. Kálmán és 187 bérlőtársa ellen biztosítási végrehajtást eszközöltvén, a perlaszi járásbíróság a végrehajtó részére csak egyszeri eljárási díjat állapított meg. Ez ellen a végrehajtó felfolyamodással élt. A budapesti kir. itélö tábla végzésével azt helyenhagyta; mert az 1875. évi IX. t.-c. 4. §-ának második bekezdése azt, hogv a bírósági végrehajtó a székhelyen kívül ugyanazon időben s helyen teljesített eljárásokért külön-külön eljárási díjt számítson, csak akkor engedi meg, ha ily alkalommal több végrehajtást, tehát külön kiküldetésen alapuló s más-más végrehajtató érdekében eszközlendő eljárást teljesít. E szakasz rendelkezéséből tehát okszerűen következik, hogy viszont oly esetben, midőn ugyanegy kiküldetés alapján, tehát egy végrehajtási ügyben — habár több marasztalt fél ellen eszközöltetik is a végrehajtás — mint a jelen esetben történt — a bírósági végrehajtó csak egy eljárási díjat számithat fel. (1889. június 12-én, 47,056. sz. a.) Kereskedelmi, csőd" és váltóügyekben. Adalék a cégbitorlás fogalmához. Cégbitorlás esetén a cég használatát megtiltó határozat hirlapi közzététele csak akkor rendelendő el, ha a céget használó nyilvánvaló roszhiszemüséggel járt el. A cég jogosulatlan használata folytán állítólag beállt kár lönforgása és mennyisége valószínűvé teendő, mert különben a kár mennyiségének szakértők általi megállapítására az alap hiányzik. A budapesti királyi kereskedelmi és váltótörvényszék Sztehlo Kornél ügyvéd által képviselt S. Pál felperesnek, dr. Robitsek József ügyvéd által védett M. János alperes elleni a M. és S. cég használatától való eltiltás és 600 forint kártérítés iránti perében itélt: Alperes M. János a »M. és S. cég használatától 500 forint pénzbírság terhe alatt eltiltatik. Felperes jelen ítéletnek hírlapi közzététele s 6(j0 frt kártérítési összeg megfizetése iránti kereseti kérelmével elutasittatik. Indokok: Alperes beismeri, hogy a közte és felperes közt »M. és S.« cég alatt fenállott közkereseti társaság feloszlott s a cég kitöröltetett; beismeri, hogy a jelzett cég alatt fennállott üzletet 1887. jui. 8-án átvévén, az üzleti helyiségnek udvarra néző részén és az üzleti helyiségben kifüggesztett s »M. és S.« cég felirattal ellátott táblákat az átvétel után is kifüggesztve hagyta s ezeket állítólag csak akkor távolította el, midőn felperesnek ezek használata miatti tiltakozásáról értesült, mi, mint védekezéséből kitűnik, a kereset kézbesítésével történt; beismeri továbbá alperes, hogy a »M. és S.« cég felirattal ellátott s az üzlettel együtt átvett nyomtatványokat is használta; beismeri végre, hogy a »M. és S.« cég használatára felperestől engedélyt nem nyert s igy a céget nem használhatta volna. Eme beismerések alapján tokintve, hogy alperes a céget védekezéséből kitetszőleg a kereset beadása idejében is még használta, őt az általa jogtalanul használt cég további használatától a törvényben előirt birság terhe alatt el kellett tiltani. Ellenben ezen határozatnak hirlapi közzététele iránti kérelmével elutasítandó volt azért, mert alperest a ».M. és S.« cég használatánál nyilvánvaló roszhiszemííség nem terheli s ennélfogva a tszék a Kt. 24. §-áuak utolsó bekezdésében foglalt rendelkezést jelen esetben alkalmazandónak nem találta. Ugyanis alperes nem valamely idegen céget, hanem az általa átvett üzlet cégét használta, mert ez a használat is nem alperes olynemü ténykedésében, hogy »M. és S.« cég feliratú cégtáblát vagy nyomtatványokat készíttetett volna, hanem csak abban nyilvánult, hogy az általa átvett üzlet fölé s illetve az üzletben kifüggesztett cégtáblákat az átvétel után nem távolította el s hogy az általa 565 írt értékben átvett üzleti nyomtatványokat használta a nélkül, hogy az ezeken látható össz-cég feliratokat kitörölte volna, de mint az /''. a. és /. a) a. képes árjegyzékekből kitűnik, ezek címlapján a »S.« nevet áthúzta ; mert a cég használatában alperest nyilvánvaló roszhiszeműség már azért sem terheli, mivel felperes nem is állítja azt, hogy alperest a cégtáblák és nyomtatványok használatától a kereset beadása előtt eltiltotta volna. Elutasítandó volt felperes 600 frt kártérítési összeg megfizetése iránti kereseti kérelmével is ; mert, hogy a cég használata folytán kárt szenvedett s az miben áll, valószínűvé sem tette s így az állítólagos kár mennyiségének szakértők által kért megállapítására minden alap hiányzik ; s mert felperes nem is állítja azt, annál kevésbé bizonyítja, hogy üzletét már 1887. évi július 8-án, mely időtől fogva számítja a kár fenforgását, megnyitotta, sőt tanúihoz intézett kérdéséből nyilván az tűnik ki, hogy üzletét csak a kereset beadása előtt (október 6-án) több héttel indította meg és igy kárt is csak ez idő óta szenvedhetett volna, mert végre felperes nem tagadta, hogy üzletének megnyitásáról a »M. és S.« céggel üzleti összeköttetésben állókat körlevelek és hirlapi hirdetmények utján értesítette s igy már ez által is kizártnak látszik az, hogy a »M. és S.« céggel üzleti összeköttetésben álló egyének, e cégnek alperes által történt használata által tévedésbe ejtethettek volna az irányban, hogy a cégnek felperes tagja s ez által felperes kárt szenvedett volna. (1888. febr. 21-én 7,354. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla : Az elsöbiróság ítéletét abban a részében, mely által felperes keresetének a hirlapi közzététel és 600 frt kártérítés iránt előterjesztett kérelmével elutasittatott, felebbezve nem lévén, érintetlenül hagyja; alperes által felebbezett egyéb részben ellenben megváltoztatja, felperest az elsöbiróság által megítélt részével is elutasítja. Indokok: Valamely kereskedelmi cég jogosulatlan használata tényálladékának esete csak akkor forog fenn, ha bebizonyítható, hogy egyik kereskedő a másiknak cégét vagy a kereskedelmi társaságból kilépett cégtag a megszűnt cég, a jogelőd, illetve a társaság másik tagjának beleegyezése nélkül használja s ez által a vevő közönséget tévedésbe ejtvén, magának jogtalan előnyt biztosítani s annak arányában a társaságot vagy jogelődét megkárosítani törekszik. Peres felek egyező beismerése szerint a »M. és S.« cég alatt Budapesten a d.-utcza 6. sz. házban fennállott társas céget jelző cégtábla vagy cégfelirat akkor, midőn S. Pál az üzletből kilépett és a »M. és S.« céget a kir. törvényszéknél vezetett cégjegyzékből töröltette, befestés által létezni megszűnt és felperes nem állítja, hogy a mondott időponttól az üzletnek M. János által 1887. jul. 7. napján történt átvételéig, vagy azután M. János a kitörölt céget megujitotta és használta volna. Minthogy pedig a vevőközönség megtévesztése csak az által volt volna lehetséges, ha az elébb »M. és S.« cég alatt ismeretes cégnek az üzleti helyiség homlokzatán volt jelzője a kereskedelmi társaság feloszlása és az üzletnek a helyiséggel és összes felszerelvényeivel M. János tulajdonába történt átadása és átvétele után is künn hagyatott, vagy a S. Pál részéről eszközölt megsemmisítés után megujittatott volna, kétségtelen, hogy az ez alperes által is beismert mulasztás, mely szerint a »M. és S.« felirat az üzleti helyiségnek udvar felőli részénél meg nem semmisittetett s hogy bent az üzleti helyiségében elhelyezve volt és »M. és S.« feliratot viselt kisebb fajú jelző tábla a kereset megindítását megelőzőleg el nem távolittatott, a cégbitorlásnak tényálladékát meg nem állapítja. De nem tekinthető a cég jogosulatlan használata az által sem bekövetkezettnek, hogy alperes a »M. és S.« cég által használt