A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 48. szám - Indokainál fogva helybenhagyatik

417 A törvény e részben csak sanctiót nyerne, mert a soraim 1 előtt idézett § nyilván megköveteli, hogy a határozatokat indo- I kölni kell; az indokolásnak azon módja azonban, a mit itt nehéz- [ telek, nem felelnek meg a törvényhozó intentiójának. Ez egyszerű slendrián; kibúvás a törvény alól. Minden előrehaladott államban a felsőbb bíróságok, ha elfogadják is az alsóbb bíróságok indokolását, ezen elhatározásukat kötelességüknek tartják még külön indokolni is ; igy volt ez j hazánkban is az absolut korszak alatt, sőt legnagyobb részben | ezen gyakorlat van Curiánknál is, a hol ez a formula divatozik: » helybenhagy a tik indokain felül még azért is,« stb. Valóban csakis ez nyújthat az igazságot kereső fél részére megnyugvást arra nézve, hogy a biró hivatalosan köteles figyelemmel és emberileg köteles részvéttel és érdeklődéssel tanulta át az ügyet. Az eléggé nem ápolható jogérzet csakis igy talál megpihenést. H a a nagyméltóságú kir. Curiának megadatnék ez a jog, sőt az talán kötelességgé tétetnék és h a a nagyméltóságú kir. Curia ezen joggal bőkezűbben élne, mint a hogy például a de cisiók alkotása iránti — ne mondjuk kötelességével — felhatalmazásával él, meg lehetünk győződve, hogy vagy »halálra nevettető« indokolásokat szorongatna ki a nagyméltóságú kir."Curia, vagy — a mi hihetőbb — más határozatokat. Azt hiszem, hogy ez mind egészen világos. De azért nem ringatom magamat illusiókban. Tudom, hogy vannak tekintetek, melyek érdemüköu felül is s/.ámitásba jönnek, sőt hogy a bíróság tekintélye törvényhozásilag ne csorbittassék: azt magam is fontosnak tartom. Tudom tehát, hogy ily törvényhozási intézkedésre még most sor nem kerül, óhajtom is, hogy soha se kerüljön; de egy, csupán a kir. tábla elnökei és a ministerium elnöki irattára homályában megőrzendő ministeri rendelet, a mely e kérdést tárgyalná és a táblai elnök urakat kötelezné a teljes és kimerítő indokolás bekövetelésére : talán magában is hasznos szolgálatokat tehetne az igazságszolgáltatás ezen terén és alkalmas volna, erélyes ellenőrzés mellett, rászoktatni a tekintetes kir. itélő táblát ezen veszélyes — nem tehetek róla, ki kell mondanom — hanyagság mellőzésére. Igen, hanyagság, a melynek még azon rossz oldala is meg van, hogy addig legmegbocsáthatóbb, a mig csak hanyagság. Choltioky László, ügyvéd Veszprémben. Vegyesek. Az ügyvédség szomorú állapota tárgyában a győri ügyvédi kamara f. évi október 6-án tartott üléséből felkérte a budapesti ügyvédi kamarát, hogy az ügyvédség mindinkább növekedő bajainak megbeszélése és orvo-lása céljából elnöke által az összes ügyvédi kamarák elnökeit, a célra vezető lépések megbeszélése végett Budapestre értekezletre hivja össze. Á budapesti ügyvédi kamara f. évi október 31-én tartott választmányi üléseben ezen felhívással szemben azon nézetben állapodott meg, hogy az ügyvédség összes bajainak együttes és mintegy országos tárgyalásától gyakorlati eredmény nem várható, annál kevésbé, mert a mit ez irányban elmondani és tenni lehet, azt már az 1885. évi országos ügyvédgyülés elmondotta és megtette. Kijelentette egyúttal a választmány, hogy az ügyvédek érdekeit sértő és veszélyeztető bármely törvényjavaslat, vagy az országos kormány, vagy más hatóságok ilyen intézkedése ellen az előforduló konkrét esetben, ugy mint eddig tette, ezután is mindig felszólalni és előterjesztési jogával élni fog és a társkamaráknak ily irányú konkrét indítványait mindig támogatni fogja. A közkereseti társaság ellen hozott ítéletnek végrehajthatósúga társtagok ellen. Az osztrák legfőbb törvényszék 1890. február hó 19-én 1,589. szám alatt a következő érdekes határozatot hozta; . . . . Tekintve, hogy L. J. társascég a felperes követelésének behajtása végett indított per folyása alatt oszlott föl, a nélkül, hogy a kereskedelmi törvény előirta fölszámolás megtörtént volna ; tekintve, hogy e szabályok figyelmen kivül hagyása nem akadályozhatja a hitelezőket jogaik bírói érvényesítésében ; tekintve, hogy a társtagok a cég törlésekor az egymás közti jogviszonyaikat kiegyenlítették, a nélkül, hogy a szóban forgó, a társaság föloszlásakor bíróilag már megítélt követelésre tekintettel lettek volna; tekintve, hogy a társtagok ez eljárása lerontotta a társaság és a társtagok vagyona közti válasz falat és hogy a társtagok a társasági vagyon összevegyítésével önmagukat tették a társaság helyébe; mindezek alapján helyén való, hogy a társaság ellen szerzett végrehajtó Ítélet alapján ugy járjanak el a társtagok ellen, mint a társaság jogutódja ellen, miért is a társaság ellen hozott marasztaló Ítélet alapján a társtagok vagyona is végrehajtható. Érdekes ügyben készül — a mint értesítenek — a budapesti árú- és értéktőzsdének teljes ülési határozatát provocálni Dr. Dalnoky Béla fővárosi ügyvéd Tichy József felének képviseletében, Maschlup A. és E. cég, mint felperes ellen. A dolog ugy áll, hogy alperes és Bachmayer Leopold bécsi cég között egy két évre szóló, nem rendeletre, nem visszteher mellett t's nem a tőzsdeszokások szerinti szerződés köttetett, melyet Bachmayer felperes cégre engedélyezett és melyet ez érvényesít. Az ép olyan alapos tudománynyal, mint jogászi elmeéllel szerkesztett védekezésben alperes kéri felperest keresetével elutasítani: 1. kereshetőség hiányából, mert az A'/, alatti szerződés nem ruházható egyszerűen át, lévén az egyoldalú; 2. érdemben, mert Soretz András szavatos felperessel oly szerződésre lépett, melynélfogva felperes faggyú-szállitásra nézve nem léphet olyan egyénnel üzleti öszeköttetésbe, ki szavatossal ugyanilyen üzleti összeköttetésben áll. Ezen cartell-szerződést maga felperes is elismeri, igy neki kára nem keletkezett, tehát érdemben is elutasítandó. Igen fontos azért e kérdés, mert kívánatos, hogy azon vitás kérdés: vájjon kényszerithető-e valaki akarata ellenére egy harmadik személylyel üzleti összeköttetésbe lépni, eldöntessék és hogy az A'/, alatti, vagy hasonló szerződések engedményezhetőségének kérdése és módja szabályoztassék. Mindenesetre az ügynek oly számos oldala van, hogy ezt az eldöntést kíváncsian várhatjuk. Különben is csak olyan köztekintélyü fórum, mint egy tőzsdei teljes ülés, van hivatva ezen oly fontos ügyet eldönteni, illetve annak eldöntésével a jövőre is kiható cynosuiát alkotni. Beküldettek : »K üzigazgatási nemzeti kalendário m.« Hivatali és irodai használatra 1891. évre. Hivatalos adatok nyomán. 11-ik évfolyam. Budapest, P a 11 a s irod. és nyomdai részvénytársaság. Ára fűzve 80 kr. — Ugyanezen kiadásban megjelent: »P alias nagy képes naptára« 1891. évre; 6-ik évfolyam. Ára 1 frt. — Ügyvédi naptár 1891. évre. Szerkeszté Szántó József, ügyvéd. XV. évfolyam. Budapest. »P állass irod. és nyomdai r.-társ. A kiállítás és berendezés ép oly célszerű mint az előző években. Ára ? Curiai és táblai értesítések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjük mituliy Iciadóhivatalunhhosi intézni. Arad L. L. A f. k. Bonvini és Záni — Mayer testv. ker. ügyet a T. nov. hó 25-én fo. — Dr. TÍ. Z<. Elkésve jött. Értesítés jövő számban. — Baja. H. Gy. A f. k. Teszárik A. — Simon Gy. ügyet a T. nov. 17-én hh. ; Kapcza J. és tsa — Pancsics M. ügyet nov. 2ü-án mv. — Dr. K. Zs. A f. k. 10820/90 sz. <t. ügyet a T. nov. 19 én mv. ; Dobos J. — Milasevits M ügyet a T. nov. 19-én mv. — L. Zs. Af. k. Anasztaszievits Sz.jK. — Miskovits J. ügyet a T. nov. 18-án hh ; Loosz Zs. — Vörös K. T. ügyet a C. nov. 25-én hh. ; Kovács P. és tsa — Gyurits P. ügyet pedig nov. 20-án hh. ; özv. Kerék S.-né — Juhász J. és tsai ügyet szintén hh. — T. S. Ad 1—4 A 3*5433/90 és 38563,90 sz. bf. ügyek, továbbá a 29863/90 sz. és 32355/90 sz. p. ügyek a T.-án még elintézetlenek ; ad 5. Spindler S. — Okolicsányi ügyet nem találhattuk; kérjük megírni pontosan az alapperbeli felek neveit s akkor bizonyára fölleljük az ügyet; ad 6. a C.-án özv. Gosztonyi — Tomcsányi ügy elintézetlen. — Belényes. I. Y. A f. k. néh. Bitye Tódor hagyat, ügyében (33602/90 sz.) a T. nov. 19-én ms. az e.-b. határozatát ; Farluicz I. — Popa M. ügyet a C. nov. 25-én rmv. ; ad 1. Kucsula J. — Sztáncs Gy. és J. érk. 56129/90 sz. a., n. e., eld. Tamássy; ad 2. Moga P. — Moga R. és tsai érk. 45099/90 sz. a., n. e., eld. Cséry; ad 3. Pável M. — Gyalány község (Matyika) érk. 9541/90 sz. a., n. e., eld. Pásztély; ad 4. Ocs Gy. — Ocs FI. érk. 51185/90 sz. n. e., eld. Csoók; ad 5. Kádár Sz. -- Doble P. ügyet a T. 52291/90 sz. a. nov. 12-én hh. ; ad 6. Ignatu V. mint néh. Bitye T. hagyat, ügygondn. — Mitrán S. érk. 54501/90 sz. a., n. e., eld. Comanescu; ad 7. Szferle M. és tsa — Flore M. érk. 54500/90 sz. a., n. e., eld. Tatity ; ad 8 Dringó D. mint Gyalány község főbirája — Pável M. ügy még n. j. fel a C.-hoz. — Bii<lSzt.-Mihály. F. I. A f. k. R. Szabó S. — Róka B , valamint Pethe Zs. — Mészáros B. ügyet a C. nov. 18-án hh.; Tőkés J. — Tőkés J. zárlati ügyet a T nov. 19-én rend. Ujabb levelére jövő számban. — Buziás. Dr. B. S. A f. k. Stefáneszku P. — Stefáneszku J. ügyben a T. nov. 21-én részben érintetlenül hagyta az e.-b. határozatát, rmv. — Csantavér. Dr. B. K. A f. k. Sinkovits P. és tsai — Patocs A. s tsai ügyben a T. nov. 17-én ms. az e.-b. határozatát. — Debrecen. S. Gy. A f. k. Tóth Gy. — Ács A. ügyet a T. nov. 20-áu fo. — Dr. B. K. Á f. k. Vincze M. elleni bf. ügyet a C. nov. 20-án rhh., rmv.; Martiny L. — Pajer M. érk. 51881/90 sz. a., n. e., eld. Horváth Dezső ; Bagdi J. — Méhész J. érk. 54793/90 sz. a., n. e, eld. Horváth Dezső ; a 3681/90 és 33991/90 sz. p. ügyek elintézetlenek a T.-án. — Detta. Sch. D. Ad 1. Szorinka — Szorinka ügy (6323/90 sz., eld. Frink) elintézetlen; ad 2. Morlan J. és B. — Popa Zs. érk. 34725/90 sz. a., n. e., eld. Gottl; Mischa — Popovits ügyről jövő