A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 45. szám - Az utóajánlat kérdéséhez

390 végleg felbontatik s létre jő olyan abnormis állapot, melynél cifrábbat képzelni is alig lehet, nem tartozik a felvett kérdés keretébe. Komjáthy Gyula, Budapesten. S é r e 1 e m." Abalassa-gyarmati kir. járásbíróság.** A »J o g« folyó évi 44. számának »Sérelem« rovatában a fenti cím alatt dr. Reichenfeld Mihály budapesti ügyvéd ur feljajdul, hogy a vezetésem alatt álló balassa-gyarmati kir. ker. és váltótörvényszék által kézbesítés végett küldött 49,026. száméi sommás végzés vétíve, ismételt sürgölés dacára még octóber 28-án sem küldetett vissza s e miatt a hitelezőnél már különben járt adós nem fizet, mert tudja, hogy a vétív biztos kezekbeu van. , Ha a dolog igy állna, a panasz jogosult lenne ; csakhogy a dolog, tisztelt ügyvéd ur, nem igy áll ám ! A kézbesítési jegyzék szerint a jelzett sommás végzés folyó évi szept. 12-én érkezvén meg, az 3,879. t. a. szept. 13. kikézbesítés végett a kézbesítéssel megbízott szolgának kiadatott s a vétív a postakönyv tanúsága szerint még folyó év october 2-án a megkereső bírósághoz, ennek 37,866. sz. átirata folytán eszközök tauuhallgatásról felvett jegyzőkönyv kapcsán, az itteni 3,796/1890. számú átirattal egy borítékba zártan visszaküldetett. Hogy pedig ezen levélcsomag a budapesti kir. ker. és váltótörvényszékhez megérkezett, igazolja ennek folyó év oct. 6-án kelt s a kir. járásbírósághoz küldött 54,368. sz. értesítése, melylyel a megállapított tanudíj behajtása iránt intézkedik. Igaz, hogy a vétív ide érkezése és visszaküldése között 18 nap telt el, azonban figyelemmel a kir. járásbíróság ügyforgalmával arányban nem álló segédszemélyzet létszámára, továbbá a sept. havában volt szabadságolásokra, ezen idő sem mondható oly hosszúnak, mely a hírlapi feljajdulás jogosultságát indokolná. Azon állítást tehát, mintha a vétív sürgöltetett és sürgölés dacára folyó év oct. 28-ig sem küldetett volna vissza, alaptalannak, azon gyanúsítást pedig, hogy a vétív tán szándékosan tartatott volna vissza, egy ügyvédhez méltatlannak jelentem ki és azt visszautasítom. Zeke Kálmán, jjPjra kir. járásbiró. Irodalom. A gyámügyi közigazgatás reformja. Irta: B o s n y á k Zoltán. Budapest. Révai testvérek. Ára 30 kr., 11. 44. Ha meggondoljuk, hogy hazánkban 203 collegialis árvaszék hatósága alá 907,145 gyámolt és gondnokolt és 143 millió és 436,651 frtnyi értékű ingatlan és 86 millió és 872,341 frtnyi ingó vagyon, illetve pénz kezelése tartozik, felfogjuk fogni, mily óriási fontos feladat az, melyet árvaszékeink teljesítenek. De felfogjuk fogni azt is, mily ingerrel bír és mily háládatos egyúttal ezen intézmény reformjával foglalkozni. Szerző, kinek a belügyminisztériumban bő alkalma volt az ország gyámügyeivel foglalkozni, valóban elszomorító képét nyujta hazánk gyámügyi állapotainak. Meglátszik, hogy tapasztalásból beszél és azért reformjavaslatai nem aprioristicus fogalmakbóli következtetés utján levezettetteknek, hanem az élet szükségleteiből ki fakadóknak mutatkoznak. Minden baj kútforrását a mostani választási rendszerben és a collegialitás elvében látja és valóban megragadó példákkal illustrálja e tételét. A küszöbön álló közigazgatási reform alkalmából igen időszerű ezen kis füzet, mely által ajánlott egyik-másik javaslat igen megszivelendőuek látszik. A magyar kath. alsó papság végrendelkezési joga s a hagyatékok körül követendő eljárás. Irta : K o 11 á n y i Ferenc. Rég érzett hiányt van hivatva pótolni a fenti című legközelebb megjelent érdekes munka. Az alsó klérus e jogát a többi állampolgárokétól eltérő módon megszabó kir. rendelet mind ez ideig * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyiunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az e/en rovat alatt közlőitekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszsziik, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség. ** Szívesen adunk helyet ezen helyreigazításnak, mert e rovatunknak csak akkor van létjogosultsága, ha csakis az igazság érdekében áll. Különben tartozunk azon elégtétellel a megtámadott bíróságnak, hogy kinyilatkoztassuk, miszerint beérkezett, teljesen megbízható értesítéseink szerint ezen járásbíróság, ép mióta jelenlegi derék vezetője alatt áll, valódi mintabíróság, melynél restantia nincs. A fenti nyilatkozatban hivatkozott adatok a hozzánk beküldött kézbesítői ívekből és postakönyvből vett kivonatokkal igazolvák. A szerkesztőség. nem lévén közzétéve, sem bíróságaink, sem ügyvédeink, sem pedig az egyház érdekeit képviselő esperesek nem bírnak a papi hagyatékok körül követendő eljárásnál biztos vezérfonallal. Kollányi lelkiismeretes pontossággal adja át a nyilvánosságnak — sok ismerettel és szorgalommal raegirt könyvében —az < rre vonatkozó kir. intézkedéseket, kapcsolatban a jog kifejlő j désére vonatkozó becses fejtegetéseivel és az egyház speciális rendelkezéseinek ismertetésével. Világos előadás, alaposság s főképen a használhatóság előnyei a szakavatott kézzel irt könyvnek, melyet a legmelegebben ajánlhatunk az érdekeltek figyelmébe. A 20 ívre terjedő munka Buzárovits Gusztáv bizományiban Esztergomban jelent meg csinos kiállításban s 2 forintért minden hazai könyvkereskedésben kapható. Vegyesek. Enquéte az igazságügymiiiisteriumban. A bírói és ügyészi szervezet módosítása tárgyában összehívott szaktanácskozmány f. hó 5-én d. u. 5 órakor tartotta első ülését Szilágyi Dezső igazságügyminister elnöklete alatt. Jelen voltak: Szabó Miklós, a kir. Curia elnöke, D a r u v á r i Alajos, a kir. Curia másodelnöke, I Teleszky István és C z o r d a Bódog államtitkárok, Karap Eerenc, nyugalmazott kir. ítélő táblai tanácseluök, Schedius Lajos, Puky Gyula, Ja ni esek József kir curiai- és Imling ; Konrád kir. Ítélőtáblai bírák. A javaslat előadója W 1 a s s i c s Gyula egyetemi tanár volt. A javaslat az általános tárgyalás alapjául elfogadtatott és a részletes tárgyalás 10. §-áig haladt. — Registráljuk mi is ezen száraz hivatalos értesítést. De nem hallgathatjuk el azon meggyőződésünket, hogy ezen módja az enquetirozásnak nem az, me(y megnyugtatná és felvilágosíthatná a szakközönséget. Ez kimerítő értesítést vár arról, mi a véleménye az éitekezlet/ ezen vagy azon tagjának, hogy ellenőrizhesse azt, a mi készül. És várta volna, hogy ilyen fontos szervezeti ügyben hallgatták volna meg a budapesti törvényszék elnökét és mindenekelőtt Magyarország két főügyészét és a két kir. tábla elnökeit. Gsak igy hitte volna a közvélemény, hogy a tanácskozás célja alapos, minden oldalú tájékoztatás akar lenni. Wlassits (Jyula, budapesti kir. főügyészi helyettes és egyetemi magántanár, ő felségének 1890 október hó 19-éről kelt legkegyelmesebb elhatározása folytán a budapesti egyetemhez a büntetőjog és a bűnvádi eljárás rendes nyilvános tanárává neveztetett ki. E kinevezéssel be lett töltve az egyetemen a büntetőjog tanszéke, mely Pauler Tivadarnak igazságügyminiszterré történt kinevezése óta üresedésben volt és 1879-től egész 1888-ig Szilágyi Dezső, a politika nyilv. rendes tanára által láttatott el ideiglenesen. Wlassits Gyulában az egyetem Pauler legméltóbb utódát nyerte. Már 1885-ben az akadémiában »A kísérlet tanához« című két kötetes nagy munkájával az akadémia nagy díját nyerte el, nemsokára rá Fabinyi igazságügyminisztertől megbízást nyert egy bűnvádi eljárási javaslat kidolgozására, mely megbízásnak eredménye az 1889-ben közétett ismeretes Fabinyi-féle javaslat: ő dolgozta ki a kir. táblák és főügyészségek decentralisatiójáról szóló törvényjavaslatot és ahozi indokolást, valamint a minisztériumban most tanácskozások tárgyát képező, a bírói pragmatikát szabályozó törvényjavaslatot. Mint főügyészi helyettesnek, többször is alkalma volt Magyarország fegyintézeteit megtekinteni és igy a börtönügy terén is bő tapasztalatokat szerezni, mint a jogtudományi államvizsga tagjának pedig az egyetemi ifjúsággal megismerkedni. Üdvözöljük e kitűnő férfiút és lapunk meleg pártolóját és munkatársát jelen díszes állásában és reméljük, hogy ő is nagy factora lesz alma mater-ünk felvirág-zásának. A. feltételes elitélések kérdéséhez mindinkább többen és többen szólnak hozzá. Igy ez intézményt elfogadja dr. R e i c h a r d Zsigmond budapesti ügyvéd a »Magyar jogász-egylet«-ben tartott sikerült felolvasában és pedig belga alapon. A véleményadásra felkért porosz főtörvényszéki tanácsosok és főügyészek pedig csak a fiatal koruakra fogadják el ez intézményt és ma még ezekre vonatkozólag sem kívánják az intézményt recipiálni, hanem csak ha a többi államokban már több évig sikeresen megállta a helyét. Liszt ezekkel szemben védi a reformot a »Zeitsehrift fitr die gesammte Strafrechtswissenschaft« j című f. 10. kötetében. Pártolólag nyilatkoznak Aschrott, S c h ü t z e (Osterreichische Gerichtszeitungban) Wahlberg (Juristische Blátter-ben) ellene Schmölder és Wach ismer| tetett könyvében. Francia és amerikai börtönügyi állapotok. A ki csak a i ini siralmas börtönállapotainkat ismeri, melyeket azok alapos