A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 41. szám - Törvényjavaslat a sommás eljárásról. 5. r.

Iöi2 i\ J OG. Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. A csődtömeg ellenében viszonkereset utján megítélt követelés és az ebből folyó végrehajtási zálogjog az 1881: XVII. t.-e. 50. §-ának rendelkezése folytán a tömegköltségek előtt elégitendö ki. A tömeggondnoknak a végrehajtás foganatosításakor érvényesített jogfentartása jogi hatálylyal nem bír. A nagyváradi kir. törvényszék mint csődbíróság (1889. okt. 28. 10,482. sz.): Dr. Kanitzer Sándor ügyvéd által képviselt K. Gyulának Rádl Ödön ügyvéd mint vagyonbukott M. Sámuel csődtömege gonduoka ellen 129 frt 90 krnak a csődtömegből kifizetése iránti panaszos ügyében következő végzést hozott: A jelentéshez csatolt végrehajtási jegyzőkönyvből kitünőleg kérelmező K. Gyulának viszonkereset utján vagyonbukott M. Sámuel csődtömege ellen megítélt 307 frt 50 kr. tőke követelése és 28 frt 55 kr. perköltség erejéig végrehajtás utján lefoglalva lett az a 329 frt 90 kr., mely a csődtömeg felosztása folytán a tömeggondnoki számadás szerint a most emiitett követelés és tömeggondnoki díjak fedezést re tömeggondnok ügyvéd Rádl Ödön kezelése alatt maradt; e végrehajtási zálogjognál s az 1881: XVII. t.-c. 50 §. azon rendelkezésénél fogva, hogy a csődtömeg tartozásai a tömegköltségek előtt elégitendők ki, folyamodót nyíltan megilleti azon jog, hogy megítélt követeléséből a végrehajtás foganatosít isa után 200 frt kifizetése folytán fizetetlen maradt követelését az így még tömeggondnoki kezelés alatt maradt 129 frt 90 krból kielégithesse; ennek ellenében nem lehetett birói figyelembe venni tömeggondDok abbeli sérelmi előadását, hogy a végrehajtás foganatosításakor végrehajtató ellenében tömeggondnoki dijai iránti követelése erejéig elsőségi jogát nyíltan fentartotta, mert ez a jogfentartás a csődtörvény fennebb hivatott 50 §-ának rendelkezése ellenében jogi hatálylyal nem bir; nem lehetett figyelembe venni tömeggondnok azt a védelmét sem, hogy az A) alatti nyugtában végrehajtató tömeggondnok elsőségi jogát elismerte, mert bárha végrehajtató a hivatott nyugtában a felvett 200 frt felvételét a tömeggondnoki díjak megállapításáig elismeri, e kifejezést tömeggondnok elsőségi joga határozott elismerésének tekinteni nem lehet, valamint annak sem, hogy végrehajtató tömeggondnok javára az őtet a hivatolt törvénynél fogva megillető elsőségi jogról tömeggondnok javára lemondott volna, ily nyilt beismerés, avagy lemondás hiányában végrehajtató a lefoglalt 129 frt 90 kr. kifizetését jogosan követelhetvén, a kir. törvényszék mint csődbíróság utasítja tömeggondnok ügyvéd Rádl Ödönt, hogy a kezeinél levő 129 forint 90 krt végrehajtató K. Gyula avagy ennek szabályszerű meghatalmazással ellátott ügyvéde kezeihez fizesse ki stb. A budapesti kir. ítélő tábla (1890. febr. 25. 796. sz. a.) : Tekintve, hogy a csődtörvény 170. §-ának esete fenn nem forog, azért, mert folyamodó a már jogerejüleg megítélt követelésérc nézve birói végrehajtást is eszközölt ki, minél fogva további lépéseit nem a csődbíróságnál, hanem az 1881: LX. t.-c. határozmányai szerint a végrehajtásra nézve illetékes bíróságnál teheti meg, a kir. itélő tábla az elsőbiróság végzését megváltoztatja, folyamodót kérelmével elutasítja stb. A m. kir. Curia (1890. szept. 9. 1,099. sz. a.): A másodbíróság végzésének megváltoztatásával az elsőbiróság végzése hagyatik helyben az abban felhozott indokoknál fogva stb. A föeskü alkalmazása a váltóeljárás 26. §-ának kifej-zett intézkedése szerint csakis a v. e. 3. §. 1. pontjában megjelölt fizetési és biztosítási kereset vagy visszkeresettel indított váltóperekben függvén a felek beleegyezésétől, a végrehajtás megszüntetése iránt indított perben a föeskü általi bizonyítás az ellenfél beleegyezésétől független. A tordai kir. törvényszék (1889. okt. 28. 2,239. sz. a.): Veres Sándor ügyvéd által képviselt M. György felperesnek Lengyel Kristóf ügyvéd által képviselt T. Farkasné szül. B. Polyxcna alperes elleni végrehajtás megszüntetés iránti perében következőleg ítélt: Felperes keresetével elutasittatik stb. Indokok: Felperes olyan körülményt, mely a 2,222/1888. számú kielégítési végrehajtás alapjául szolgáló 698/1885. számú sommás végzés meghozatala után merülvén fel, végrehajtatónak végrehajtási jogát egészben vagy részben megszüntette, a 3,046/1888. számú keresetében felhozott ugyan, a mennyiben a sommás végzés és végrehajtás alapjául szolgáló váltó kifizetését állítja, de ezt alperes tagadásával szemben semmivel sem bizonyította, mert az általa hivatolt s utóbb ugyancsak általa érdekeltnek állított S. Benedek nem hogy a kérdéses váltó kifizetését igazolná, hanem ellenkezőleg azt valószínűsíti, hogy felperes azon váltóban in összeggel adós maradott. Annál kevésbé tudta felperes bizonyítani azt, hogy az állítólagos kifizetés T. Farkasné részére vagy ennek megbízásából történt volna férje kezéhez. Egyéb bizonyítékot felperes nem hozott fel, mert eltekintve, hogy attóli bizonyítást csak a tanúvallomás feletti észrevételeiben ajánlotta fel, elkésett voltán kivül figyelembe vehető azért sem volt, mert föeskü általi bizonyításnak csak a felek beleegyezésével van helye (váltó elj. 26. §.) stb. A budapesti kir. itélő tábla (1889. nov. 9. 4,110. sz a.): A kir. törvényszék ítélete megváltoztatik, felperes keresetének hely adatik s a tordai kir. törvényszék mint váltóbiróság által 1888. június 25-én B Póli részére M. György ellen 31 frt tőke és járulékai erejéig elrendelt s ugyanazon kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóságnak 1888. július 6-án 4,238. sz. a. végzésével foganatosíttatni rendelt kielégítési végrehajtás megszüntettetik stb. Indokok: Felperes a végrehajtás tárgyát képező összeg megfizetésére keresetében már a tanubizonyitékon felül a főeskü bizonyítékot io ajánlotta. A váltóeljárás 2 j. §. kifejezett intézkedése szerint pedig csak is a váltóeljárás 3. §. 1. pontjában megjelölt fizetési és biztosítási kereset vagy viszkeresettel indított váltóperekben függ a főeskünek alkalmazása a felek beleegyezésétől, miért is a jelen keresettel a végrehajtás megszüntetése iránt inditott perben a főeskü általi bizonyítás az ellenfél beleegyezésétől független. Ennélfogva tekintve, hogy a fizetés tényére nézve a tanubizonyitás felperesnek nem sikerült, de ezen felül már keresetében arra vonatkozólag a főesküt is ajánlotta, alperes azonban a főesküre nézve a tárgyalás rendén nem nyilatkozván, az általa sem el nem fogadott, sem vissza nem kináltatott: a miből kifolyólag felperesnek ide vonatkozó állítása az 1868 : LIV. t.-c. 233. és 234. §-ai értelmében valónak tartandó, a végrehajtás tárgyát képező összeg törlesztése következtében az elrendelt kielégítési végrehajtás az 1881 : LX. t.-c. 30. §. alapján megszűntnek nyilvánítandó stb. A m. kir. Curia (1890. szept. 10. 321. sz. a.) : A másodbiróság Ítélete az abban foglalt indokoknál fogva helyben hagyatik stb. A cégvezető mulasztása által oly ügyletek ellátása körül okozott kárért, a melyekben a cégvezető e minőségében a keresk. törv. értelmében külön megbízás nélkül is jogosítva van eljárni, harmadik személyeknek a cég felelős. (M. kir. Curia 1890. szept. 10. 338 sz.) Bürvügy ékben. Hamis vád csak büntetendő cselekméuy miatt történt feljelentés esetén állapitható meg; vagyoni jogoknak erőszak alkalmazása mellett történt fentartása nem büntetendő. (B. T. K. 227. és 260. §.) A s.-a.-ujhelyi kir. törvényszék: K. Hermán a B. T. K. 227. §-ába ütköző hamis vád bűntettének vádja és következményeinek súlya alól felmenti. Ellenben nevezett vádlottat a B. T. K. 260. §-ába ütköző rágalmazás vétségében bűnösnek mondja ki s ezért az Ítélet jogerőre emelkedésétől számítva négy havi fogházra ítéli. Indokok: K. Hermán kis tarkányi lakos, a királyhehneci kir. járásbíróság előtt 1886. évi december hó 6-án, 3,058. szám alatt felvett jegyzőkönyvben azt adta elő, hogy ifj. Sz. Józseftől 1886. évi október hó 5-én két véka paszulyt vásárolván, ezt a nevezett az ő lakására szállította és annak 3 frtot tevő árát fel is vette. Ekkor köztük 10 kr. miatt vita támadván, ifj. Sz. József a már kifizetett paszulyt erővel elvinni akarta, ennek K. ellenszegülvén, ifj. Sz. József behívta id. Sz. Józsefet és M. Józsefet és ezek hárman a két véka paszulyt akként, hogy id. Sz. József a panaszkodót a falhoz, nejét pedig az ágyra vágta, valósággal elrabolták. Ezen panasz folytán a nevezettek ellen a bűnvádi eljárás rablás bűntette miatt folyamatba tétetett; de miután a vizsgálat adataiból az derült ki, hogy az illetők senki ellen erőszakot nem használtak és a paszulyt csak azért vitték el, mert annak árát a kialkudott összegben K. kifizetni vonakodott, a bűnvádi eljárás a 232/1888. számú végzéssel megszüntettetett és azon gyanú merülvén fel, hogy K. Hermán vádját tudva hamisan emelte, egyidejűleg utóbbi ellen hamis vád bűntette miatt az eljárás folyamatba tétetett. A megtartott végtárgyalás alkalmával sem merült fel semmi