A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1890 / 2. szám - Az osztrák cs. kir. bíróságokkal való viszonos eljárásról a biztosítási végrehajtás foganatosítása tárgyában
2 13. ha a megtámadott Ítélet meg nem jelenés alapján hozatott és a felebbezési bíróság határozata szerint a törvény értelmében mulasztás esete nem forgott fenn; 4. ha a megtámadott ítéletet érdekelt bíró hozta ; 5. ha a tárgyalás nyilvánosságára vonatkozó szabályok megsértettek; 6. ha a jelen törvény 141. §-ának és 1868 : LIV. t.-cikk 117. §-ának megsértésével az elsőbiróság előtti tárgyalásnál jegyzőkönyvvezető nem alkalmaztatott, vagy a tényállást nem a bíró mondotta jegyzőkönyvbe. A 3., 4., 5. és 6. pontok eseteiben a felebbezési bíróság végzéssel határoz. A 6. pont esetét a felebbezési biróság a felebbezési és csatlakozási kérelmek határai között hivatalból figyelembe venni és az elsőbirót az előtte a törvény szabályainak megsértésével lefolyt tárgyalás és a felebbezési eljárás költségeiben hivatalból elmarasztalni tartozik. Az elsőbiróság a tárgyalás folytatására a feleket hivatalból megidézi. 90. §. Ha a pert az ügy érdemének eldöntése helyett már az elsőbiróság valamely pergátló körülmény miatt akár hivatalból, akár a felek kifogása folytán beszüntetni, felfüggeszteni vagy más bírósághoz áttenni (1868 : LIV. t.-c. 13 §.) tartozott volna, a felebbezési bíróság az elsőbiróság ítéletét a felebbezési kérelem és ellenkérelem terjedelmében a megfelelő végzéssel pótolja. A végzés ellen felfolyamodásnak van helye, nevezetesen azon esetben is, ha a felebbezési bíróság az elsőbiróság illetékességét meg nem állapította. 91. §. Ha a felebbezett ügy érdeme végeldöntésre alkalmas, a bíróság ítéletet hoz. 92. §. Ha több per közül, melyek egy kereset folytán, vagy a bíróság rendeletéből egy eljárásba egyesittettek, csupán egy, továbbá ha viszontkereset esetében csupán a kereset vagy a viszonkereset, valamint ha a kereseti vagy viszontkereseti követelésnek csupán egy része alkalmas a végeldöntésre, a bíróság részitéletet hozhat. A biróság az eljárást a részitélet jogerőre emelkedéséig kérelemre felfüggesztheti. 93. §. Ha alperes a peres követelést egészben vagy részben elismeri, úgyszintén ha felperes követeléséről egészben vagy részben lemond, a biróság az ellenfél kérelmére az elismerés vagy lemondás értelmében végitéletet, illetőleg részitéletet tartozik hozni. A további eljárás ez esetben a részitélet jogerőre emelkedéséig fel nem függeszthető. 94. §. A biróság az alap és mennyiség szerint elkülöníthető vitáknál az alap fenállását közbenszóló Ítélettel előzetesen megállapíthatja. Ez ítélet a perorvoslatokat illetőleg végitéletnek tekintetik. A biróság a mennyiség tárgyalását az alap felett hozott Ítélet jogerőre emelkedéséig kérelemre felfüggesztheti. 95. §. Ha alperes beszámítási kifogásként oly ellenkövetelést érvényesít, mely a kereseti követeléssel összefüggésben nem áll, a biróság, a mennyiben az ellenkövetelés eldöntése a tárgyalás elhalasztását tenné szükségessé, ítéletét a kereseti követelésre szoríthatja és alperest ellenkövetelésével külön perutra utasíthatja. 96. §. A sikertelen felebbezés költségeit a felebbező fél viseli; ha pedig a felebbezés az elsőbiróság határozatának megváltoztatását eredményezi, a felebbezési biróság ugy a felebbezési, mint az elsőbirósági eljárás költségeinek megtérítése iránt az 1868 : LIV. t.-c. 251. és 252. §-ai értelmében intézkedik. Azon körülmény, hogy a felebbezési eljárásban vesztes fél az elsőbiróság előtt nyertes volt, a perköltségek kölcsönös megszüntetésére alapul nem szolgálhat. 97. §. A fél, ki a felebbezési eljárásban oly új előadás alapján lett nyertes, melyet a biróság meggyőződése szerint már az elsőbiróság előtt érvényesíthetett volna, a felebbezési eljárás összes költségeiben vagy azok bizonyos részében marasztalható. 98. §. A biróság székhelyén kivül lakó ügyvédnek utazási költségei csak akkor számithatók a megtérítendő költségekhez, ha a bíróság annak megbízatását a per célirányos vitelére szükségesnek találja. 99. §. A fél, ki egyes támadási vagy védelmi cselekményt sikertelenül vesz igénybe, az ez által okozott költségek megtérítésére kötelezhető, habár az ügyben nyertes is volt. 100. §. A fél, ki valamely halasztásra hibája által okot szolgáltat, az ebből eredő költségeket mindenesetre megtéríteni tartozik. Kölcsönös beleegyezéssel történt halasztás esetében a halasztás által okozott költségek a vesztes fél terhére meg nem állapithatók. Az ügyvéd részére saját fele ellenében a kölcsönös beleegyezéssel történt halasztásból eredő költség csak azon esetben állapitható meg, ha a jelenlévő fél a halasztásba beleegyezik, vagy ha az ügyvéd igazolja, hogy fele ezen halasztásba előzetesen irásbelileg beleegyezett. 101. §. Az ítélet hozatalában csak azon bíró vehet részt, ki az ítéletnek alapul szolgáló szóbeli tárgyaláson jelen volt. 102. §. A tanácskozás és szavazás nem nyilvános. A tanácskozásról és szavazásról jegyzőkönyv nem vezettetik. Minden kisebbségben maradt szavazónak jogában áll véleményét az iratokhoz csatolni. Az ítéletet az elnök vagy a tanácsnak az elnök által megbízandó tagja foglalja írásba. A megbízandó tag a tárgyalás előtt is kijelölhető. 103. §. Az Ítéletek a tárgyalási határnapon, vagy egy nyomban kitűzendő határnapon kihirdetendők. A kihirdetés napja, ha csak rendkívüli körülmények fenn nem forognak, a tárgyalás bezárásától számítandó 8 napon belül tűzendő ki. A kihirdetést a felek elmaradása nem gátolja. A kihirdetésről való elmaradás miatt igazolással élűi nem lehet. 104. §. A kihirdetés az Ítélet rendelkező részének felolvasása által történik. Ha az Ítélet a kihirdetés alkalmával még teljesen írásba foglalva nincsen, az indokok lényege szóval előterjesztendő. Ha az ítélet kihirdetése elhalasztatott, az Ítélet a kihirdetést megelőzőleg teljesen írásba foglalandó. 105. §. ítéletek, melyek a szóbeli tárgyalás bezárásának napján hirdettetnek ki, a kihirdetést követő 8 nap alatt teljesen Írásba foglalandók. 106. §. A teljesen Írásba foglalt ítéletnek tartalmaznia kell : 1. a felek és képviselők nevét, polgári állását s foglalkozását, lakhelyét és perbeli állását; 2. a biróság megjelölését és a birák neveit, kik a határozat hozatalában részt vettek ; 3. a szóbeli tárgyalás bezárásának s az Ítélet hozatalának napját; 4. a tényállás rövid előadását a felek szóbeli előterjesztése alapján a kereset és ellenkérelem kiemelésével. A tényállás előadása az előkészítő iratok és a bírósági iratok, nevezetesen az elsőbiróság előtt felvett jegyzőkönyv tartalmára való hivatkozással is kiegészíthető vagy pótolható, a per tárgyát képező jogvita és azon ténykörülmények, melyek az Ítélet megértéséhez szükségesek, azonban az ítéletben, illetőleg indokolásában ilyenkor is előadandók; 5. az indokolást, mely a tényállástól elkülönítendő ; 6. az ítélet rendelkező részét, mely a tényállástól és az indokolástól elkülönítendő. 107. §. Az itélet a birák által, kik annak hozatalában részt vettek, aláírandó. Ha valamelyik biró az aláírásban akadályozva van, e körülmény az elnök és ennek akadályozása esetében a legidősb biró által az ítéleten megjegyzendő. A kihirdetés napja az Ítéleten megjegyzendő s az elnök és a jegyző által aláírandó. 108. §. Az ítéletben foglalt tényállás a felek szóbeli előadásaira nézve teljes bizonyítékot képez. £ bizonyíték csak a tárgyalási jegyzőkönyv által rontható le. 109. §. A kihirdetett és teljesen elkészített ítéletekről a jegyző egy jegyzéket készít, mely az elnök által előzetesen megállapított hétköznapokon legalább egy heti időtartamra kifüggesztendő. A kifüggesztés napja a jegyző által az Ítéletre feljegyzendő. 110. §. Az itélet kihirdetése és teljes írásba foglalása után, mindenik félnek kívánatára teljes vagy kivonatos kiadmányban kiszolgáltatandó. A kihirdetés s teljes Írásba foglalás előtt az ítéletnek sem kiadmánya, sem kivonata vagy hivatalos másolata ki nem adható. A kiadmányok és kivonatok az elnök és a jegyző által aláírandók és a bírósági pecséttel ellátandók. 111. §. Az Ítéletbe becsúszott név-, szám- és más eféle nyilvánvaló hibák a biróság által, melynél a hiba történt, hivatalból is bármikor kijavitandók. Ugyanez áll akkor is, ha az itélet kiadmánya az eredeti szövegtől eltér. (Folytatása következik.)