A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 41. szám - A kir. birósági hites tolmácsokról

Kilencedik évfolyam. 41. szám. Budapest 1890. október 12. Szerkesztőség: V. Rndolf-rakpart '!. sz. KiddóhiYatal: V. Rutlolfmlipart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhozintézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) A/ Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MÓR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. helyben vagy vidékre bérmentve küldve : egész é \ re ... fi frt — kr. fél » ... 3 • — » negyed - ... 1 « 50 Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalvány nyal küldendők. TARTALOM: A kir. birósági hites tolmácsokról. Irta: Néhány k i r. törvényszéki biró. — Polgári házasság. — Törvényjavaslat a sommás eljárásról. Dr. P1 ó s z Sándor javaslata. Irta : Polgár József, vámos-mikolai járásbiró. — Törvényjavaslat a sommás eljárásról. Irla : dr. Plósz Sándor. — Nyílt kérdések és feleletek. (A végrehajtási jog köréből. [Felelet.] Irta : dr. Berényi Sándor, Budapest.) — Sérelem, l Vidéki nyomor. I. A rózsahegyi ügyvédek megbízásából irta: P o 1 ic z e r Bernát. II. írták : dr. H o 1 é c z y József és társai. — III. Válasz a nyilatkozatokra. Irta : dr. H e x n e r Gyula.) — Irodalom. (A valutakérdés az északamerikai Egyesült államokban. Irta: dr. Bambergei liéla. A m. kir. Curiának döntvényei. Közzéteszi: Vajdafy Emil. Az örökösödési eljárás. Irta : B ö 1 ö n i László. A munkás-biztositás jogáról. Irta: dr. II. Rosin.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. A kir. birósági hites tolmácsokról.* Gyakorlati alkalmazásban alig vethet fel ugy számra, mint súlyra nézve több vitás kérdést rendelet, mint a melyet az igazságügyi kir. miniszter 1873. évi október 22-én 32,942. sz. a. »a kir. birósági hites tolmácsokról kibocsátott. A jogszabályokkal való bánásban első sorban a jogi oldal ugyan a leglontosabb, de nem kevésbé fontosak a személyi kihatások ép ugy azokra, a kikkel szemben a szabályokat a birák alkalmazzak, mint a törvény és lelkiismeret elótt való felelősség szempontjából magokra a bírákra nézve is: ezért a kir. törvényszékünknél legközelebb felmerült eset nekünk minden irányban annyira kiválónak tűnik fel, hogy ezen szaklapban való n> ilvanos megvitatását a közérdek szempontjából hasznosnak, jogfejlesztés szempontjából pedig épen szükségesnek tartjuk. A német tolmácsi állás haláleset miatt megüresedvén, arra a pályázati határidőben kilencen jelentkeztek, valamennyien ügyvédek. £ nagy szám azt a kérdést vetette fel: vájjon a rendelet 10. es következő §-aiban előirt vizsgára többeket, vagy csak egyet jelöljön-e a torvényszék teljes tanácsülése ? A rendelet ugyanis a 4., 5. és 10. §-okban, />tolmácsi állomások«-ról, »kijelölt tolmácsok«-ról beszél, de már a 11. és 12. §-ok egy »tolmácsjelölt« vizsgájáról, kinevezéséről intézkednek. A teljes ülés részint azért, mert csak egy tolmácsi állásra nyittatott pályázat, részint eg> enló képesség esetén a jelöltek közt támadható kellemetlen súrlódások elkerülése végett csak egyet jelolt ki. A nehézségeket s a későbbi ellentéteket a 11. §. idézte elő, a nyelvismeret kérdéséből kifolyólag. Néhány év előtt az igazságügyminiszter megszüntette törvényszékünknél a váltók magyarra fordítását, hivatkozva a személyi táblázat sajátkezűieg irt arra a pontjára, hogy majd mindegyik biró jártas a német nyelvben, szóval és írásban. A teljes tanácsülés, az elnök felszólítására, javaslatba hozott két törvényszéki birót, a kik a testületben leginkább birják a német nyelvet; ezeken kivül a székhelyen levő kir. járásbíróságnál * Felhívjuk olvasóink figyelmét ezen rendkívül érdekes közleményre és a beküldők kívánatéhoz képest megindítjuk az e fölötti eszmecserét. A szerkesztőség. Lapunk mai száma is vannak albirák, a kik megfelelően beszélnek és irnak németül. A 11. §. igy szól: »Ha a törvényszék székhelyén oly törvényszéki biró, járásbiró vagy albiró nincs, ki a vizsgálat tárgyát képező nyelvet kellőleg értené, az elnök a vizsgához két szakértőt, ha pedig a bizottságnak csak egyik tagja előtt ismeretlen a kérdéses nyelv, ez esetben csak egy- szakértőt hiv meg 3 frt díj mellett.« Az elnök az emiitett két birót a bizottság tagjaiul meghivta, de egyúttal két szakértőt is. Volt-e helye szakértők meghívásának, ez a fontossá lett kérdés, a rendelet idézett szakaszát véve kiindulás alapjául. Véleményünk szerint n e m. Erre mutat az a tény is, hogy a bizottságba meghívott két biró ebben a kérdésben az elnökkel értekezett s abban állapodtak meg, hogy a szakértők csak a bizottságnak adandó felvilágosítás végett lesznek a vizsgán az esetre, ha a jelölt valamely felelete nekik homályosnak tűnnék fel; kérdéseket ők is intézhetnek, de a képesség felett egyedül a bizottság fog határozni s a szakértők a szavazásban részt sem vesznek. Azzal a kérdéssel kell, nézetünk szerint, tisztába jönnünk, mily fokát kívánja a rendelet a nyelvismereteknek a birák részéről, a kik a bizottságot képezik. Mindenekelőtt kötelességünk feltenni, hogy azok a birák, a kik a bizottsági tisztre vállalkoznak, érzik magukban a képességet, hogyannak meg is fognak felelni. A bizottsági tiszt nem a közönséges, hogy ugy mondjuk utcai nyelvet, sem a jargon-nyelvet, hanem a jogi nyelven való értést feltételezi, mert a vizsgán másról, mint jogi tárgyakról, szó se lesz. De idegen jogi műnyelvet a rendelet nem vehetett számításba, a bírótól nem követeli senki, hogy akár csak a saját anyanyelvén is jogi nyelvtudós legyen, annál kevésbé várhatja valaki, hogy idegen jogi nyelven tudós legyen. A tolmács pedig közvetítője a megértésnek a biró és a közönség között nyelv tekintetében; ebből világosan következik, hogy a bizottságba meghívott biró és tolmácsjelölt közt az egyenlő fokon állásnál többet a rendelet nem vár, ezért nevezi a tolmácsot birósági tolmácsnak. Biró és tolmács céljokat tévesztenék, ha a félnek vagy a tanúnak a törvénykönyvek nyelvén adnák tudtára a határozatot ; igen kevés kivétel, természetesen, ezt is megértené, de legtöbb esetben a saját anyanyelvén se érti meg a törvény nyelvét akár a magyar, akár a német. A szakértőknek a lehető legszélesebb körben való mellőzését kell inkább a rendeletből kiolvasni, ide mutat az a körültekintő intézkedés, hogy a mig csak van két birói személy a székhelyen, ne hivassék meg szakértő s ha csak egyik biró előtt »i s m e r e 11 e n« a kérdéses nyelv, ez esetben csak egy szakértő alkalmaztassék. A rendeletnek ez a kifejezése: »ismeretlen« nyilvánvalólag támogatja véleményünket, hogy szakértők alkalmazásának nem volt helye a kérdéses tolmácsi vizsgán, a mikor a teljes számú birói kar hozta javaslatba a két legalkalmasabb birót s a mikor ezek a bizottsági tagságra vállalkoztak. A biró lehet szakértő is, 12 oldalra terjed.