A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 34. szám - A törvénytelen szülöttek tartása körüli joggyakorlatról - Adalékok a feltételes elitélés kérdéséhez. 1. [r.]

300 A JOG mindenütt rendszeresen ignorálva találom Angliának erre vonatkozó törvényét és ezzel szemben Belgiumot emiitik lépten-nyomon, mint amaz országot, melynek ezen kérdést szabályozó törvénye mintaszámba megy; Anglia pedig e téren is megelőzte Európa valamennyi többi államát, a mennyiben Angliában a »Probation of First Offenders Act«-et (50. & 51. Vict., Chap. 25.) már 1887. évi augusztus 8-án hozták, holott a belga törvényt »sur la condamnation conditionnelle« csakis ezután, vagyis 1888. évi május 31-én alkották. Mindennek dacára még a nemzetközi büntetöügyi egyesületnek a mult évben Brüsselben tartott első évi ülésén is alig érintette egyetlen egy tag futólag Angliát azon sok közül, kik a kérdés tárgyalása alkalmával felszólaltak.2 Határozottan helytelennek kell azonban tartanom, hogy a kérdés feltevése j Brüsszelben olyan szövegezéssel birt, mintha a belga törvény lenne az egyedüli, mely ezen tárgy tekintetében létezik; azt kérdezték t. i.: »peut-on recommander au législateur de suivre 1 exemple de la Belgique ... en introduisant la condamnation conditionnelle dans le systéme pénal?« Holott azt kellett volna az értekezlettől megkérdezni, vájjon az angol és a belga törvények közül melyiket lehet a törvényhozónak inkább ajánlani ? Mert a kettő között igen nagy és lényeges különbségek forognak fenn 3 Reánk nézve a kérdés fontos, mert a büntetőtörvény módosítása alkalmával kell, hogy büntetési rendszerünket is gyökeres revisio alá vegyük és e célból e kérdés tekintetében is választanunk kell majd a létező, egymástól különböző rendszerek közül. En e kérdés tanulmányozása közben az angol parliamenti vitákat is nagy érdeklődéssel olvastam és az birt engem arra, hogy a hazai közvélemény jobb informálása végett azokat e folyóirat t. olvasóival megismertessem.4 A »First Offenders Bill«-t 1887. február 18-án tárgyalta az alsóház. Bradlaugh olyannak tekinti a törvényjavaslatot, mely sokban hozzá fog járulni ahoz, hogy megakadályozza az ifjukorú egyéneket, hogy bűnösökké legyenek. Sclater-Booth igen hasznosnak találja a törvényjavaslatot a sommás bírósághoz utalt cselekmények eseteiben. Mathews ugy találja, hogy az eddigi törvény is a tisztviselőket és a bírákat mindazon hatalommal felruházza már, melyet ezen javaslat reájuk ruházni szándékozik. Az 1879-iki Summary Jurisdiction Act 42 a. 43 Vict., c. 49 (a sommás büntető bíráskodásról szóló törvény) értelmében minden, a sommás bíráskodással felruházott bíróság fel van már jogosítva elitélés esetében a vádlottnak meghagyni, hogy 40 shillingnyi pénzbüntetést és költségeket fizessen, vagy az illetőt felmenteni, ha ez biztosítékot nyújt az iránt, hogy meg fog jelenni akkor, mikorra ítélethozatal végett megidézik, vagy ha biztosítékot nyújt az iránt, hogy jó magaviseletű lesz. A rendes bíróságok és az esküdtszékek kezeibe fektetett jogok e tekintetben korántsem oly széles körűek. Azonban ama bíróságok felmenthetik a vádlottat, ha ez biztosítékot nyújt az iránt, hogy meg fog jelenni, ha ítélethozatal végett megidézik. A törvényjavaslat azt célozza, hogy a tisztviselők és birák jogot nyerjenek arra nézve, hogy az első izben vétkezőkkel szemben eltekintsenek a fogházbüntetés kiszabását kimondó Ítélet hozatalától. Azonban joggal ezek már most is birnak. A törvényjavaslat azt célozza, hogy ott, a hol ezen jogot gyakorolták, megengedjék a vádlottnak, hogy bizonyos feltételek mellett szabaduljon ; t. i. az 1871-iki és az ezt kiegészítő 1879-iki »Prevention of Crimes Act« feltételei szerint (amaz 34 a. 35 Vict., c. 112, utóbbi 39 a. 40 Vict., c. 23), tekintettel arra, hogy az illető bizonyos időközökben személyesen jelentkezzék a rendőrségnél és hogy rossz hirben álló személyek társaságát kerülje. Ezen feltételek jelenleg csakis szokásos bűnösöknél alkalmazhatók és nem foglalhatnak helyet első izben vétkezőkkel szemben. A törvény bizonyára előnyösen javitó az ifjúkori bűnösökkel szemben és szónok szivesen látná, ha ily esekben a bíróságok jogot nyernének a szülők elleni eljárásra nézve is. (Halljuk !) Visszatetszést szülne, ha oly törvényjavaslat másodszori olvasását ellenezné, mely egy hasznos eszme csiráját foglalja magában; azonban kénytelen azt mindaddig ellenezni, mig annak benyújtói abba bele nem egyeznek, hogy azt egy következő ülésszakban újból szövegezzék. A törvényjavaslat most ugy van szövegezve, ' T. i. Liszt: Prins emiitette ugyan a massachusettsi törvényt és ezt röviden ismertette is (egy kis tévedéssel a statisztikai adatok tekintetében), azonban Anglia ezen tudóst is agyonhallgatta. * L. erre nézve Fayer » Büntetési rendszerünk reformja* 73. s köv. lap és Jogi Szemle id. h. 5. 1. 4 Dr. Fekete Ignác, budapesti ügyvéd ur szívességének köszönhetem a »The Times Parliamentary Debates 1887.« gyűjteményét. hogy a jelenlegi törvénynek jó változtatása helyett annak rosszabbodását eredményezné. V i n c e n t azt jegyzi meg, hogy a javaslat az utolsó parliamentben ellenzés nélkül keresztül ment már az alsóházban, azonban más helyütt kedvezőtlenül fogadták azt. Sokan kívánták, hogy valami történjék arra nézve, hogy az első izben vétkezők megakadályoztassanak abban, hogy szokásos bűnösökké legyenek. Ez volt a javaslat benyújtóinak célja. Hasonló intézkedés nyolc év óta érvényben van már Massachusettsben és az eredmények ott felette kielégítőnek mondhatók. Kiszámították, hogy ott 10,000 font sterling lett megmentve az állam részére ezen törvény üdvös hatása folytán, mely összeg egyébként a foglyok tartására lett volna szükséges. Készségesen hozzájárul a Home Secretary indítványához, hogy a javaslat újból átdolgoztassék. M o 1 1 o y támogatja a másodszori olvasásra vonatkozó iuditványt. Sir H. S e 1 w i n -1 b b e t s o n számos év óta érdeklődik a kérdés iránt és mert a javaslat elvét helyesli, méltányolja a belügyminiszter által tett előterjesztés súlyát is, mely szerint az első izben vétkezők rendőri felügyelet alá lennének helyezendők. A jog azonban nemcsak a »petty session courts«5 hanem a »Court of Quarter Session«-re6 is lenne kiterjesztendő, ugy hogy ezek is büntetés nélkül hagynák a vádlottakat saját »recognizance«7 ellenében. (Halljuk!) Arra kéri a házat, hogy a javaslat elvét fogadja el és hogy az ellene tett kifogások bizottságban tárgyaltassanak. Sir R. P a g e t szerint a belügyminiszter kötelességét képezi, minden a ház elé hozott javaslatot, mely az ország törvényeit tárgyazza, behatóan megvizsgálni és felette Ítéletet gyakorolni s a ház köszönettel tartozik az igen tiszteletreméltó férfiúnak, hogy ez esetben is igy tett. (Halljuk!) A javaslat tárgyával, ugy a mint azt annak benyújtói kifejtették, rokonszenvez és reméli, hogy a ház a miatt nem fog meghasonlani, hanem hogy a másodszori olvasás meg lesz engedve azon világos értelemmel, hogy az utóbb módosítandó és átdolgozandó lesz az igen tiszteletreméltó férfiú segélyével. L a w s o n szerint valamennyien egyetértenek a javaslat elvei tekintetében és a ház ezen oldalának tagjai teljesen meg vannak elégedve azzal, hogy a részleteket a belügyminisztériumnak a törvényben való tapasztalatára bizzák. Az Attorney-General (a korona főügyésze) azt jegyzi meg, hogy annak, miszerint a javaslat az utolsó ülésszakban a lordok házában megakadt, nem a jelenlegi minisztérium az oka. Bizonyára több ok forgott fenn, mely megakadályozta azt, hogy a javaslat jelenlegi alakjában keresztül menjen. Biztosan nem képezte a belügyminisztériumnak szándékát az, hogy a javaslat benyújtóinak szándékát hideg vizzel leöntse. Az általa figyelemmel kisért hiányok elvi jelentőségű dolgok voltak. Szükséges volt a javaslat átdolgozása, hogy ha benyújtóinak szándékai megvalósíttatni akarnak. Azt javasolták, hogy azt oly büntetendő cselekményekre szorítsák, melyek miatt ezek elkövetői fogházbüntetésre Ítélhetők súlyos munkával, vagy e nélkül; de figyelmen kívül hagyták, hogy a lopás és sikkasztás ki lennének zárva a javaslat hatása alól. Megfontolás tárgyát képezte, vájjon első izben vétkezőknél alkalmaztassék-e a törvény a korra való minden határ nélkül. Szükséges lesz abba intézkedéseket beleilleszteni, hogy egy közelebbről megjelölt rendőri felügyelet biztosittassék és mielőtt a javaslat keresztül megy, kívánatos lesz bővebb felvilágosítást szerezni a hasonló intézkedések hatásáról Massachusettsben és némely gyarmatban. C h i 1 d e r s szerint a javaslat nem válhatik törvénynyé, a nélkül, hogy nagy változtatásokon ne menne át és a belügyminiszter indítványait a javaslat benyújtóinak el kellene fogadniok. T o m 1 i n s o n ugyanazon nézeten van és azt hiszi, hogy a javaslat további megfontolást igényel. 8 Ez alatt a békebirónak egy vagy két társával tartott tanácsülése értendő azon esetekben is, midőn a sommás bíróság hatáskörébe utalt bűncselekményre kiszabandó büntetés 10 shillingnyi pénzbüntetésnél, vagy 14 napi elzárásnál többet tenne ki. 6 Ez alatt a kerületi békebirák tanácsának három kiküldött tagból álló albizottsága által vezetett esküdtszékek értendők, melyeknek hatáskörébe a kisebb büntetendő cselekmények tartoznak, a mennyiben ezek nincsenek a sommás bírósághoz utasítva. 7 Ez egy végrehajtható okiratot képező írásbeli kötelező nyilatkozat, melynek értelmében bizonyos feltétel bekövetkezése esetében ennek kiállítója a kincstárnak — a kötelezőben meghatározott összeg erejéig — adósává lesz.