A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 32. szám - A külföldi cs. és kir. konzulátusoknál ügyvédek alkalmazása iránt. 4. r.

JOG. 127 esetleges újra férjhez menetele esetén elhunyt férje jogán tartást tbbbé nem igényelhet, a kiskorúak pedig 16., illetve 14-ik életév betöltése után, társadalmi állásukra tekintettel, önfentartásukra képességgel birnak. A magyar kir. Guria: Tekintve, hogy a kártérítés összegét az 1874: XVIII. t.-c. 4. §. értelmében a bíróság a fenforgó viszonyok számbavételével belátása szerint határozza meg ; tekintve, hogy jelen esetben az életét vesztő P. J. vasúti vonatvezető özvegyet és két kiskorú gyermeket hagyott hátra s a nevezett a számitásba nem vehető mérföldpénzen kivül 570 frt •évi javadalomban részesült; tekintve, hogy az atya elhaltakor az egyik kiskorú gyermek P. S. már életévének 15-ik, P. E. pedig 8-ik évében volt, e szerint az az időpont, a meddig törvényes gyakorlat szerint nevezettek a segélyezést igénybe vehetik, t. i. a fiu 16-ik, a leány pedig 14-ik életéve betöltése rövid időn bekövetkezik; tekintve, hogy az évi 570 frt javadalomból is egy 3 tagból álló hasonló polgári állapotú családnak fentartása s költségei elég fedezetet alig talál s hogy ez évi javadalomból fele rész minden esetben a kiskorú gyermekek tartási és nevelési költségei fedezéséje fordítandók; végre tekintve, hogy a felek kölcsönös beismerő nyilatkozataik szerint felperes eddig csupán 181 frt 46 kr. évi segélyben részesült, ezen összegnek a megítélt kártérítési összegbe betudása iránt pedig az alsóbb fokú bíróságok kifejezetten rendelkeztek : a kir. Curia a másodbiróság Ítéletét abban a nem felebbezett részben, mely szerint alperes kártérítési kötelezettsége meg lett állapítva s alperes a perköltség megfizetésére kötelezve lett, érintetlen hagyja ; a kártérítési összeget illetőleg azonban mindkét alsóbb fokú bíróság ítéletének részben való megváltoztatásával, alperest arra kötelezi, hogy 1838. évi márc. 1-től kezdve felperesnek özvegysége tartamára 285 frtot, P. S. kiskorú részére ennek 16 ik életéve betöltéséig 142 fit 50 krt, P. E. kiskorú részére 14. életéve betöltéséig 142 frt 50 krt évenkint előleges havi részletekben fizessen meg; egyéb részeiben, jelesül a nyugdíj és ellátási költség betudására vonatkozó rendelkezésében a másodbiróság ítéletét a kir. Curia az abban felhívott okoknál fogva helyhenhagyja. (1890. június 10. 8,679.) A esődtörvény 241, S-a második bekezdéséhen foglalt azon rendelkezésből, mely szerint a csődtörvénynek a kereskedelmi csődre vonatkozó szabályai a kereskedőkre a cég törlése után is a törléstől számítandó egy év elteltéig alkalmazandók, szükségképen következik, hogy ezen egy év eltelte előtt a cég törléséig fennállói í birói illetékességen sem történik változás. A m. kir. Curia: Tekintve, hogy a csődtörvény 241. §-a második bekezdésében foglalt azon rendelkezésből, mely szerint a csődtörvénynek a kereskedelmi csődre vonatkozó szabályai a kereskedőkre a cég törlése után is a törléstől számítandó egy év elteltével alkalmazandók, szükségképen következik, hogy ezen egy év eltelte előtt a cég törléséig fennállott birói illetékességen sem történik változás , s tekintve, hogy a panaszlott cége 1888. évi június 8-ig a b.-gyulai kir. törvényszéknél volt bejegyezve, melynek területén kereskedelmi telepe volt, s mely tényből a nevezett törvényszéknek a cégtörlés után harmadnapra beadott csődnyitási kérvény feletti eljárási illetősége a csődtörvény 72. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezésből okszerűen következik : a másodbiróság végzésének megváltoztatása mellett a b.-gyulai kir. törvényszéknek mint csődbíróságnak illetősége megállapíttatik s a kir. tábla a csődnyitás kérdésében hozott elsőbirósági végzésnek érdemleges felülvizsgálatára utasittatik. (1890. március 31-én 407. szám.) Bűn-ügyekben. A községi szülésznők és községi orvosok az 1876. t.-c. 14. §. szerint szolgálatuk és hivatásuknál fogva a község hatósági teendőjének teljesítésére vannak kötelezve, annálfogva azok 'e hatáskörükben annál is inkább tekintendők közhivatalnokoknak, minthogy az érintett t.-c. 147. §-a szerint a szülésznők mulasztásaira megállapított fegyelmi szabályok alá esnek, a községi orvos pedig azonfelül, hogy a 145. §. szerint a község orvosrendőri ügyeit végezni köteles, az 18SÜ. évi XXII. t.-c. 80. §. szerint még az elöljáróság tagja is. Ezen liatósági teendővel megbízót! közlm nlalnokok kötelessége lévén a szakmájukhoz tartozó eljárás alkalmával észleli törvénybe ütköző cselekményeket az illetékes hatóság vagy bíróságnak bejelenteni, e kötelesség megszegésére irányult ajándék, igéret a btk. 470. §-ába ütköző vétséget állapítja meg. A besztercebányai kir. törvényszék (1889. június 19. I, 897/1889. b. sz.) : Gyermekülés és hamis tanuzásra csábítás bűntettével, továbbá közegészség elleni kihágással vádolt özv. Km., szül. H. Mária és hamis tanuzásra csábítással vádolt H Györgyné, szül. M. Anna elleni bűnügyben itélt: I. özv. Km., sz. H. Mária a btk. 284. §-ába ütköző gyermekülés bűntettének vádja alól felmentetik; ellenben a btk. 222. §-ába ütköző hamis tanuzásra való reá bírás vétségében, ugy a kbtk. IX. fejezete 123. §-a szerinti kihágásban vétkesnek kimondatik s ezért a btk. 96. és 91. §. alapján összbüntetésképen három havi fogházra Ítéltetik. II. H. Györgyné, szül. M. Anna a btk. 222. §-ába ütköző hamis tanuzásra való reá birás bűntettének vádja miatt, ellenében folyamatba tett büntető eljárás megszüntettetik. Indokok: Özv. Km. H. Mária I. r. vádlott házasságon kivül teherbe ejtetvén, midőn H. Jánosné, szül. Cz. Ilona 1888. aug. 13-án nevezettel a kútnál találkozott, azt vette észre, hogy a vizmerités vádlottnak előrehaladt terhessége miatt nagy megerőltetésébe kerül; ezt követőleg szept. 5-én vele újólag találkozván, ekkor feltűnt előtte, hogy alteste szembeötlőleg leapadt, miből azt következtette, hogy özv. Km. H. Mária időközben szült, mint szomszédnő tehát arra volt kíváncsi, hogy mikor fogja gyermeke keresztelését megtartani? de mert ehez semmiféle előkészületeket nem tett s mert nagy kendővel hasát takargatta és ekként a szülést eltitkolni látszott, H. Jánosné szept. 9-én H. Júlia községi bába asszonyt erről értesítette, ki vádlottat lakásán legott felkereste, megvizsgálta s ugy találta, hogy rövid idő előtt szült, ekkor I. és II. rendű vádlott a bába asszonyt mindenféle Ígéretek 1 mellett arra kérték, hogy az esetet titkolná el. H. Júlia azonban ! özv. Km. H. Máriát a községházához vezette, hová dr. S. István községi orvos is elhivatott, ki midőn vele a szomszéd szobába vonult, vádlottat ottan megvizsgálta, mikor is állítása szerint I 20 frtot vett elő és azt a vizsgálat előtt az asztalra tette és még j más 20 frtot is adni igért, de hogy miért adja és ígéri a pénzt, azt a vádlott neki meg nem mondta, az orvos erre nézve azon I véleményben volt, hogy őt a pénzzel hallgatásra bírni akarta, ő azonban a pénzt visszautasította és az esetet feljelentette. ; A nevezett vádlott nő kihallgatásakor általában tagadta, hogy gyermeket szült volna s azon védelemmel élt, hogy terhessége harmadik havában őt vérzés fogta el, mely alkalommal méhmagzatja tőle hihetőleg elvált, későbben azonban beismerte, hogy terhes állapotának 8-ik havában egy leánygyermeket szült, mi : ugy történt, hogy 1888. szept. 3-án a lakásától egy óra távolnyira fekvő Gyetva belvárosba 16 kiló súlyú sajtot vitt s a délutáni órákban onnét visszatérve, rosszul lett, este a kamarába visszavonult és 7 óratájon eszméletét vesztve, egy leánygyermeket szült, midőn magához tért és ujdonszülöttjét megtekintette, az már akkor nem lélegzett, miből azt következtette, hogy a gyermek halva született a világra, ezután a köldökzsinórt elszakította, a gyermekét ingébe csavarta s a ház melletti nyitott kertben a méhes közelében a középső körtefa alá elásta, másnap az ideiglenesen ásott sirt megtekintette, de már ott csak az inget találta, I a gyermek hulla pedig onnan — előtte ismeretlen módon — eltűnt; azt azonban beismeri, hogy a községi orvosnak 40 frtot adni akart, állítólag azért, mert szégyenlős s ez által kikerülni akarta azt, hogy megvizsgáltassák. A csendőrség által megejtett helyi szemle és nyomozás annyiban eredménytelen maradt, mivel j az ujdonszült holtteste sehol fel nem találtatott. E végre özv. Km. H. Mária vádlott fent előadott vallomását oda módosította, hogy a gyermeket nem önkívületi állapotban, hanem teljes eszméletével i állva szülte, közvetlenül a szülés után a köldökzsinórt kelté szakította, azt azonban meg nem kötötte, hanem a gyermek testéhez nyomta, azt azonban tovább is állította, hogy a gyermek semmi hangot nem adott, sem pedig nem lélegzett. H. Györgyné Anna I. rendű vádlott anyja tagadta, hogy neki lánya viselős állapotáról tudomása lett volna, a mondott napon haza érkeztekor rosszullétről panaszkodott, lefeküdt, ő semmi gyanúsat nem vett észre, másnap leánya ingét véresnek találta, mire nézve azt mon' dotta, hogy hosszabb időn át kimaradt havi tisztulása visszajött, gyermekszülésről egyáltalán említést nem tett; tagadja, hogy a bába asszonyt megvesztegetni akarta volna. Ezen tényálláshoz képest, habár felette sok gyanús körülmény forog fenn a tekintetben, hogy I. rendű vádlott ujdonszülött gyermekét szándékosan