A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 32. szám - A külföldi cs. és kir. konzulátusoknál ügyvédek alkalmazása iránt. 4. r.

287 64. §. A kik a jelen törvény hatálybaléptét közvetlenül megelüzö három évnél régebben az igazságügyminiszterium fogalmazási szakában szolgáltak, gyakorlati bírói vizsgára bocsáthatók, ha annak a kelléknek a kivételével, hogy a három évi joggyakorlatot bíróságnál, ügyvédnél, vagy ügyészségnél töltötték, a többi törvényes kelléknek megfelelnek. 65. §. Az ügyvédi vizsgára bocsátásnak az 1874 : XXXIV. t.-c. 5. §-a 2. pontjában foglalt ama kelléke alól, hogy rá három évi joggyakorlatból legalább egy év a jogtudorság elnyerése után és legalább másfél év ügyvéd­nél, kincstári vagy közalapítványi ügyészségnél töltendő , fel vannak mentve mindazok az ügyvédjelöltek, a kik a jelen törvény halálybaléptekor bíróság­nál voltak joggyakorlaton. 66. § Az, a ki már eddig, vagy a jelen törvény 63. és 64. §-ai alapján a gyakorlati birói vizsgát sikerrel letette, a 20. §. határozmánya alá nem esik. 67. §. A jelen törvény az 1890 : XXV. t-c. alapján szervezett kir. itélö táblák működése megkezdésének napján lép hatályba. 68. §. A törvényeknek, rendeleteknek és szabályoknak a jelen tör­vénynyél ellenkező rendelkezései hatályon kivül helyeztetnek. Különösen hatályukat vesztik : az 1869 : IV. t.-c. 16. §-ának harmadik bekezdése; az 1869 : IV. t.-c. 7. §-ának 2. pontja, illetőleg az 1874 : XXIV. t.-c, a jelen törvény 63. és 64. §-aiban foglalt fentartással; az 1871 • XXXI. t.-c. 3. 5j-ának e]ső es második bekezdése első mondata ; az 1871 • XXXIII. t.-c. 6. § ának második bekezdése, a 7. §. első bekezdésének az ügyészi megbízás visszavonása eselére rendelt intézkedései és ugyanennek a szakasznak második bekezdése, a 10. a 15. §-nak a kir. ügyésznél magasabb ügyészi állásokra vonatkozó különös képesítési kellékeket tárgyazó intézkedése ; az 1886 : XXXIV. t.-c. 4., 5. és 6 §-ai. 69 §. A jelen törvény hatálybalépte következtében a folyó évben felmerülő átmeneti kiadásoknak fedezésére a legközelebbi költségvetésben leendő utólagos elszámolási kötelezettsége mellett az igazságügyminiszter felhatalmaztatik. 70. §. Jelen törvény végrehajtásával az igazságügyminiszter megbizatik Hirdetmény a külföldi es. és kir. konzulátusoknál ügyvédek alkalma­zása iránt. (Folytatás.) * Jogi útbaigazítás. A nehézségek és fölösleges kiadások elkerülése végett az érdekeltek­nek figyelmökbe ajánljuk a következőket : A bolgár kereskedőktől való követelések behajtásakor tanácsos, ha már a peres útra lépés elkerülhetetlen, őket nem ugy, mint gyakran történik a belföldi bíróságok, hanem az illetékes bolgár bíróságok előtt beperelni, annyival is inkább, mert itten gyorsított sommás eljárás van, a mely szerint a kereskedelmi és váltóügyek a legrövidebb idő alatt mind a három bíróság előtt elintéztetnek és az első bíróság a kényszervégrehajtásokat haladéktala­nul megengedheti. A külföldi Ítéletek és fizetési meghagyások végrehajtása Bulgáriában elvileg nincs kizárva ugyan, azonban olyan időpazarló és drága eljárással van összekötve, hogy a hitelező minden körülmények közt hamarább és kevesebb áldozattal ér czélt, ha Bulgáriábnn kezdi meg a pört. Az osztrák és magyar bíróságoknak a Bulgáriában lakó osztrák vagy magyar államhonosok ellen hozott Ítéleteit, ha az ille- tőknek lefoglalható ingósága valamely csász és kir. consulatus székhelyén van, az illetékes belföldi bíróságok megkeresésére a megfelelő hatóságok hajtják végre. A bolgár bíróságok rendesen 12 százalék késedelmi kamatot enged­nek meg. Ausztria-Magyarországon kiállított minden meghatalmazás vagy más okirat, a mely a bolgár bíróságok elé terjesztendő, bolgár nyelvre lefordí­tandó, s ezen csász. és kir. fökonsulátus és a fejedelmi bolgár külügyminis­térium által hitelesítendő. Valamely török missió hitelesítő záradéka nem szükséges. Hogy az emiitett okiratokra a consulatus hitelesítése rávezethető legyen, megkívántatik, hogy az okiratot előbb a csász. és kir. külügyminis­terium Bécsben hitelesítse. Más belföldi hatóságok aláírásait, a melyek a cs. és kir. consulátusokkal közvetlen érintkezésben állanak, ez utóbbi csak akkor hitelesítheti, ha a hitelesítendő okmány hivatalos utón érkezett a consulatushoz. A fordítások és ezen csász. és kir. consulatus aláírásainak hitelesíté­séért a fejedelmi bolgár külügym'nisteriumban az illető okirat terjedelméhez képest 3 frank 50 centimnyi összegtől kezdve 10 frank 50 ct.-ig terjedő díj szedetik. A consulatus hitelesítési díja 1 frt 5 krajcár aranyban. Csődügyekben tanácsos, hogy az összes osztrák és magyar hitelezők egyformán járjanak el és az e consulatus mellett működő ügyvédet igényeik érvényesítésével bízzák meg, hogy ily módon a csödvagyon tömegfelosztásá­nak igazgatását stb. illető indítványozásban többség éressék el. A consulatus ügyvédje a csődügyekben való képviselésért a tömeg felosztásakor a hite­lezőknek kifizetett hányadból a díjszabás B. pontja alatt megállapított arány­ban tarthat igényt a tiszteletdíjra. Kelt Szófiában, 1890. évi március havában. A csász. és kir. fó'consulátus. * Előző közlemények a »J o g« 28., 29. és 30. számaiban. Értesítés a várnai cs. és kir. alconsnlatiis mellett működő ügyvéd kinevezéséről. Valamint a többi consuli hivatalokat, ugy ezen cs. és kir. alconsulatust is gyakran megkeresik az osztrák és magyar kereskedelmi körök, hogy nevezzen meg nekik a belföldi jogi képviselők közül egy megbízhatót, vagy hogy hivatalosan közvetítsen olyan jogi ügyekben, a melyekben az érdekeltek­nek azonnal hivatásszerű és a helyi hatóságok által elismert ügyvédhez for­dulni annyival is inkább tanácsos, minthogy ez a legtöbb esetben mégis elkerülhetlenné válik. Ide tartoznak : a késedelmes adósok megintése, egyez­ségek megkísérlése a bíróságon kívül és így tovább. Ezért a cs. és kir. közös külügyministerium megbízásából czélba vétetett egy olyan intézménynek életbeléptetése, a mely a belgrádi cs. és királyi consulatussal kapcsolatban már 1884. óta hivatalosan kinevezett ügyvéd személyében fönnáll, a kire az osztrák és magyar magánfelek érde­keinek képviselését a bolgár bíróságok e őtt megnyugvással lehessen bízni. Az érdekelteket tehát ezennel értesítjük, hogy Papancseff Úrban úr, várnai ügyvéd, a kivel az osztrák vagy magyar állampolgárok jogügyeinek megvizsgálására és az illetékes bíróságok előtt való képviselésére az alábbi költségjegyzék álfopittatott meg, ezen cs. és kir. osztrák magyar alconsul?tus­hoz ügyvéddé kineveztetett és e minőségben a cs és kir. közös külügyminis­terium által megerősíttetett. A dolog érdemére nézve a következők jegyzendők meg: I Azok a felek, a kik Papancseff ur közbenjárásához fordulni akar­nak, megkeresésüket egyenesen ö hozzá intézzék. Mindamellett ö az itteni, valamint a más országokban érvényes szabályzatok értelmében is, nincs kötelezve az előlegfizetéssel ösaze nem kötött képviselések elvállalására. A jogi ügyek végzését kérő megkeresésekhez tehát elölegképen csatolandók az A) alatti díjszabásban kitüntetett illetékek, a bíróságok előtt fizetendő díjak és bélyegek, továbbá a ti) alatt megszabott tisztetdíjnak fele. II. Mindazon netalán keletkezhető vitákban, a melyek az említett ügyvéd által támasztott költségek nagyságára vonatkoznak, a felek meg­keresésére a cs. és kir. alconsulátus mint bíróság itél és ezen határozat ellen az ügyvédet semmiféle további törvényes ut sem illeti meg. Határozottan lemond azon jogáról, hogy ilyen viták esetében a fejedelmi bolgár bírósá­gokhoz folyamodjék. III. Papancseff Úrban ur ha'ározottan magára vállalja a felelősséget ama károkért, melyeket védenceinek a maga hibájából okoz ; mindamellett nem felelős a határidő-mulasztásért olyan esetekben, a mikor felétől vilá­gosan azt az utasítást kapla, hogy a felebbezéstől álljon el, vagy pedig neki az I. pontban megszabott előleg idejében meg nem küldetett. A mennyi­ben az említett ügyvéd hibát követ, azt, valamint a károsult félnek fizetendő kárpótlás nagyságát, a fennálló bolgár ügyvédi törvény értelmében az ille­tékes bolgár bíróságok állapítják meg. IV. Csődnyitás esetében Papancseff Úrban ur semmi felelősséget sem vállal a védencei javára a közadóstól behajtandó összeg nagyságára nézve. V. Az esedékes, még nem óvatolt váltók behajtását Papancseff Úrban ur csak az alább részletezett óvatolási költségek egyidejű megküldése esetén vállalja el. E költségek tehát az ügyvédnek a behajtandó váltóval egyidejűleg elküldendők ; ezek azonban a felek visszaszármaztatnak, ha a behajtás nehéz­ség nélkül megtörténik. VI. Az ügyvéd a tiszteletdíjnak előre lefizetett felét köteles vissza fizetni, ha időközben a pör meg nem kezdetett, azaz ha a főkereset be nem adatott. Ha az ügyvéd a főkereset beadásával a pört csakugyan megkezdette, mielőtt a felek barátságosan kiegyeztek volna, akkfr nincs kötelezve az elő­legül kapott tiszteletdíj felének visszatérítésére és igénye van úgy a netalán felszaporodó költségek megtérítésére, valamint a fáradozásaiért járó díja­zásra is. (Vége következik.) Vegyesek. Az igazságügyi orvosi tanács elnökévé dr. K o v á c s József egyetemi tanár; tagjaivá: dr. Ajtai Sándor, dr. Plósz Pál, dr. M ü 11 e r Kálmán, dr. R é c z e y Imre, dr. Niedermann Gyula, dr. Bakó Sándor, dr. Moravcsik Ernő, dr. Per tik Ottó, dr. Schwarzer Ottó, dr. Szabó Dénes, dr. Jelenffy Zoltán és dr. Scháchter Miksa lettek kinevezve. Nyilvános ház. Kártérítési kötelezettség a szomszédok irányában a rendőri engedély dacára Felperes keresetét arra alapítja, hogy alperes, a kinek már van egy nyilvános háza, az ö szomszédságában telket vásárolt, hogy ennek folytán az a hir terjedt el, hogy alperes a rendőrség engedélyével nyilvános házat fog ott nyitni és hogy tényleg olyan házat építtetett ott, mely külső berendezése szerint nyilvános háznak vau szánva; kéri, hogy a rendőri engedély dacára tiltsák meg alperesnek, hogy ott nyil­vános házat nyisson és kötelezzék őt a már fölmerült és még fölmerülendő kár megtérítésére. Bár a semmitőszék 1861. augusztus 27-én kimondotta, hogy bordélyház nyitása a közerkölcsbe ütközik és vétkességet (fautej foglal magában ; bár a judicatura egy­hangúlag elismeri, hogy az intézetre vonatkozó minden szerződés semmis ; bár ezzel szemben a rendőri hatóság ily intézet felállí­tására szóló jogot egyáltalában nem adhat, hanem ebbeli intéz­kedése csak annyit jelent, hogy a házat tűrni fogja és bár a semmitőszék fentidézett Ítéletével a főtörvényszékek ítéleteivel

Next

/
Thumbnails
Contents