A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 32. szám - A vagyonközösség megszüntetésének kérdéséhez - Előadói tervezet a birói és ügyészi szervezetről. 2. r.

ftJOQ. 18. §. A rendbírság esctenkint 1 frtnál kevesebb és 20 frtnál több nem lehet. A rendbírság az államkincstár javára esik és az illetőnek fizetéséből közigazgatási úton akkor is behajtandó, ha a fizetés különben a végrehajtás alól ki van véve A rendbírság alkalmazását kimondó határozat ellen — kivéve, ha azt a kir. curia hozta — egyfokú felfolyamodásnak van helye és pedig a kir. törvényszéktől a kir. itélö táblához, a kir. itélö táblától a kir. curiához a kir. főügyésztől az igazságügyminiszterhez. A felfolyamodás annál a hatóságnál adandó be, a mely a rendbírság alkalmazását kimondó határozatot hozta. 19. §. Ha a felebbviteli bíróság az ügyek felülvizsgálata alkalmával oly hiányokat észlel, melyek szükségessé teszik valamely alsóbb bíróság ügyvitelének gyor-s megvizsgálását ugy a megvizsgálás teljesítésére első sorban hivatott felügyeleti hatóságot figyelmezteti, az igazságügyminiszlérhez pedig jelentést tesz. III. FEJEZET. Birói képesítési kellékek módosítja. A kir. curiánál a tanácsjegyzői szolgálat, 20. §. A birói képesítési kellékek közül a birói gyakorlati vizsga (18(39 : IV. törvénycikk 7. §. 2. pont, 1874 : XXIV. törvénycikk) kizáratik. Helyette képesítési kellékül az ügyvédi vizsga sikeres letételeinek igazolása kívántatik meg. 21. §. A törvényes általános itélö birói (ügyészi) képesítési kellékek mellett, kir. itélö táblai biróvá, vagy ennek megfelelő birói és ügyészi állásra (52. g. 3. pontja) csak azt szabad kinevezni, a ki legalább öt évig, és pedig a kinevezést közvetlenül megelőző öt évnél nem régebben : 1. birói, kir. ügyészi (alügyészi) hivatalt viselt ; 2. önálló ügyvédi vagy közjegyzői gyakorlatot folytató.t ; 3. a jog- és államtudományi szakban mint egyetemi, jogakadémiai nyilvános vagy magántanár működött; 4. az igazságügyminiszteriumban, jogügyek igazgatóságánál, közalapítványi ügyigazgatóságnál, a kir. tábláknál és a kir. curiánál fogalmazási szakban szolgált 22. §. A 21. §. első bekezdé-ében megjelölt állásoknál magasabb itélö birói vagy ügyészi állásra az ugyanott hivatkozott kellékek mellett csak az nevezhető ki, a ki a 21. §. 1 V. pontjaiban felsorolt hivatalok vagy állások bármelyikében legalább tiz évet töltött. Mindazáltal a 21. §, 3. és 4. pontjai alatt megjeleltek kir. fő- és korona ügyészi helyettessé, továbbá tir. főügyészszé és korona ügyészszé csak akkor nevezhetők ki, ha a jelen törvényben meghatározott képesítési kellékeken felül még három évi birói, ügyészi (alügyészi) vagy önálló ügyvédi gyakorlatot igazolnak. (1871 évi XXXIÍI. törvénycikk 15. §.) 23. §. A gyakorlati idő (21. §. első bekezdés, 22. §•) megállapításakor a 21. §. 1—4. pontjaiban felsorolt hivatalokban vagy állásokban eltöltött idő összeszámittatik. A 21. §. 3. és 4. pontjaiban felsoroltak gyakorlati ideje * birói képesítettség megszerzésének napján kezdőd k. 24. §. A már itélö birói és ügyészi hivatalban alkalmazottakra nézve a 21 §-ban és a 22. §. első bekezdésében megjelölt kellékek mellett ahhoz, hoey az 5.'. 2., 3., 4. és 5 pontjai szerint csoportosított ítélő birói és ügyészi állásokra kineveztethessenek, még az is szükséges, hogy a közvetlen megelőző csoportban foglalt állások közül valamelyiket már betöltötték. 25. §. A 21-ik §. 4-ik pontjában megjelölt hivatalokban alkalmazottak közül a 21., 22. § aiban és a 23. §. második bekezdésében meghatározott feltételek mellett: 1. kir. itélö táblai biróvá, vagy ennek megfelelő itélö birói és ügyészi állásra (52. §. 3. pont) csak az nevezhető ki, a ki már miniszteri titkár, illetőleg a jogügyek igazgatóságánál vagy a közalapítványi ügyigazgatóságnál elnöki titkár volt; 2. curiai birói vagy ennek megfelelő itélö birói és ügyészi állásra (52. §. 4. pont) az alkalmazható, a ki osztálytanácsosi, a jogügyek igazgatóságánál aligazgatói vagy főtanácsosi állást foglalt el; 3. végül a jelen szakasz 2. pontjában megjelöltnél magasabb itélö birói és ügyészi állásokra (52. §. 5. pont) csak azt szabad kinevezni, a ki már miniszteri tanácsos, illetőleg ebben a rangban jogügyek igazgatója vagy közalapítványi ügyigazgató volt 26. § A kir. curiához tanácsjegyzői szolgálatra az igazságügyminiszter — beleegyezésükkel — törvényszéki bírákat, vagy albirákat rendel be. A berendelt vidéki törvényszéki birák és albirák, berendelés tartamáia évenkinl 4U0 forint pótlékban részesülnek. A berendelés két évnél tovább nem tarthat. Az igazságügyminiszter a berendelt törvényszéki bírákat és albirákat akaratuk ellenére is áthelyezheti annak a kir. itéló táblának a kerületében levő bármely bírósághoz, a mely kir. itélö tábla kerületében székhelyük volt. IV. FEJEZET. Felsőbb birói állások a kir. törvényszéknél, járásbíróságnál. Főügyészi helyettes a kir. ügyészségnél. Tanácsvezetök a törvényszéknél. Törvényszéki vizsgáló birák kinevezése. Ugyanazon járásbíróságnál több járásbirónak alkalmazása. Albirói állások a törvényszéknél. 27. §. A kir. curiai biró rangfokozatának, rangsorának, járandóságának és a fokozatos fizetésre való igényének teljes épségben tartása melleit belegyezésével kir. törvényszéki elnökké kinevezhető. Ha a kinevezés székhelyváltozással jár: a szabályszerű költözködési költség megtéríttetik. 28. §. A király fontos közszolgálati érdekből, eddigi szolgálati minőségükben meghagyás mellett : 1. a vidéki kir. törvényszék elnökét (Budapesten elhelyezett törvényszék alelnökét) kir. curiai biróvá; 2. a kir. törvényszéki bírót és járásbirót kir. itélö táblai biróvá ; 3. a kir. ügyészt főügyészi helyettessé nevezheti ki, ha az 1 3. alatt felsoroltak legalább öt évig eddigi vagy ennek megfelelő itélö birói (ügyészi) állásban (52. §. 3. pont) szolgálva, magukat kitüntették, s ez idő alatt sem fegyelmileg büntetve nem voltak, sem ily büntetésnek erkölcsi hatálya alatt nem állottak. 29. §. Több mint a törvényszéki elnökök (ide értve a Pudapesten elhelyezett kir. törvényszék alelnökét is) és a kir. ügyészek közül hét-hét, a kir. törvényszéki és járásbiráknak az évenkinti költségvetési törvényben megállapított együttes létszámából pedig 5°/o a 28. §-ban meghatározott módon előléptetésben nem részesülhet. 30. §. A fegyelmi eljárás szempontjából a 27. §. alapján kinevezett az eddigi, a 28 §. alapján kinevezettek pedig az új jellegükre nézve fennálló rendelkezések szerint itélendők meg. Különben a meddig a kir. törvényszéknél, kir. járásbíróságnál, illetőleg a törvényszék nfellett működő kir. ügyészségnél alkalmaztatnak, irányukban az általuk betöltött állásra vonatkozó törvények és rendeletek bírnak hatálylyal. A törvényszéknél alkalmazott kir. itélö tábla biró (27. §. 2 pont) rendszerint tanácsvezetöi teendőket végez. 31. §. A 28. §. 1. pontja alapján kinevezettek a 11-od osztályú curiai biró, a 2. és 3. pont alapján kinevezettek a 11-od osztályú kir. táblai birói (főügyészi helyettesi) járandósággal javadalmaztatnak és a hasonállásnak rangsorában foglalván helyet, a magasabb fizetésbe rangsori igényük megnyíltakor a 49. §. szabályai szerint lépnek. A 28. §. 1. pontja alapján kinevezett törvényszéki elnöknek lakbére 40(1 forint, az ugyanezen rendelkezés alapján előléptetett budapesti törvényszéki alelnöknek lakbére pedig 6C0 forint. 32. §. A mely törvényszéknél kir. tábla biró (28. §. 2. pont) nincs, vagy számuk a tanácsvezetői teendők teljesítésére nem elegendő, a', igazság ügyminister a kiválóbb törvényszéki birák sorából tanácsvezetőt rendel ki. A tanácsvezetö a kirendelés tartama alatt évenkint 500 frt pótlékban részesül. A tanácsvezetői megbízás vissza nem vorrható. A tanácsvezetö szolgálati viszonyairól az ügyviteli szabályok intézkednek. 33. §. A kir. törvényszék vizsgáló bíráját, a kir, törvényszéki birák sorából két évi időtartamra az igazságügyminister nevezi ki. Szükség cetén több vizsgáló biró is kinevezhető. A vizsgáló biró évenkint 200 forint pótlékban részesül. Csekélyebb fontosságú esetekben a kir. törvényszék elnöke vizsgáló birói teendőkkel albirákat (35. §.) is megbízhat. Ezeknek szolgálati viszonyait a törvényszék vizsgáló bírájához az ügyviteli szabályok állapítják meg. 34. §. A kir. járásbíróságokhoz a szükséghez képest több járásbiról is lehet kinevezni. A mely járásbíróságnál több járásbiró van, az igazságügyminister a langidősbet a felügyelettel és vezetéssel bizza meg. 35. §. A kir. törvényszékeknél albirói állások rendszeresittetnek, de azzal a korlátozással, hogy a törvényszéknél alkalmazott albilák száma az illető törvényszék rendszeresített birói létszámának (törvényszéki birói, albirói) negyedrészét meg nem haladhatja. 36. §. Az albiró kineveztetése alkalmával rendszerint kir. törvényszékhez osztatik be, a nélkül, hogy székhelye véglegesen megállapittatnék. Az ily módon kinevezett és beosztott albiró legalább egy évig kir. törvényszéknél alkalmaztatik és végleges székhelyét az igazságügyminister akkor állapítja meg, mikor a járásbírósághoz kirendeltetik. Fontos okból a végleges székhely egy év eltelte előtt is megállapítható. A törvényszékhez beosztott albiró más törvérryszék területén levő járásbírósághoz, mint a mely törvéiryszékhez beosztatott, végleges székhelyének megállapítása előtt is csak beleegyezésével helyezhető át, illetőleg rendelhető ki. 37. §. A törvényszékhez beosztott albiró, a birói teendők tekintetében, ha csak törvény nem tesz kivételt, a törvényszéki bíróval egyerrlönck tekintetik. Telekkönyvi egyes biróul azonban albiró ki nem rendelhető (1887. évi XXIV. törvénycikk.) Továbbá semmiség terhe mellett tiltva van, hogy albirák : 1. a törvényszék bármelyik felebbezési tanácsában ; 2. egyéb tanácsokban közölük egynél több ; 3. s végre bármely tanácsban eWöki minőségben vehessenek részt. V. FEJEZET. Ügyészek áthelyezése és a megbízás visszavonása. 38. §. Az igazságügyminister a koronaügyészi helyettest kir. főügyészi, a löügyészt koronaügyészi helyettesi, vagy más főügyészi állásra; a főügyészi helyetteseket, kir. ügyészeket és alügyészeket eddigi minöségökben áthelyezheti 39. §. Az ügyészi megbízás elvonása esetében (1871 : XXXIII. törvénycikk 7. §.) a kir. ügyészség tagjai (1871 : XXXIII. törvényeik 3. §•)