A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 30. szám - Az új igazságügyi palota leirása

A. joa. a melyből esetleg bekövetkezett károsítás miatt maga utján felelősségre vonható, de el nem követhetett felperessel szemben egy oly dolgon vagy jogon biitokháboritást, mely emennek tényleges birtokában nem létezett és melybe az (felperes) következőleg vissza sem helyezhető és pedig annál kevésbé, mert felperesnek a szerződésből származtatott joga, melyet eddig élvezett, nem tartozik azon jogok közé, melyeknél az osztr. ált. ptkv. 312., 313. §-ai szerint jogbirtok helyt foghatna. A vezető csövek bedugása végre csak a légszesz további kiszolgáltatása megszüntetésének, tehát a vélt birtokháboritás kivitelének módját képezvén, az ettől elválasztható külön tekintet alá nem jöhet és azért is egészen közömbös, hogy azon csövek lerakatása kinek a költségén történt. Mindezekhez képest az alsóbb biróságok a birtokháboritás fogalmát a szerződés teljesitését involváló s tényleg erre célzó keresettel összetévesztvén, ebből folyólag a prts. 28-ik fejezetét tévesen alkalmazván, alperes rendkívüli felfolyamodásának helyt adni és mindkét alsóbb bírósági végzés megváltoztatásával felperes keresetét elutasítani kellett. A hagyatéki eljárásra az 1868: LIV. t.-c. 562. §-a értelmében városokban a törvényszók illetékes, akkor is ha a törvényszék csak később állíttatott fel. A m. kir. Curia (1889. dec. 27. 9,489/1889. p. szám): Azon illetőségi összeütközési ügyben, a mely néhai K. Péter hagyatéki ügyében a zalaegerszegi kir. törvényszék és a zalaegerszegi kir. járásbíróság között felmerült, a m. kir. Curia a hagyatéki bírósági teendők teljesítésére és igy, a mennyiben az átadásnak helye van, egyszersmind a hagyaték átadására is a zalaegerszegi kir. törvényszéket mondta ki illetékesnek. Mert városokban a hagyatéki bírósági teendők teljesítésére az 1868: LIV. t.-c. 562. §-a értelmében a kir. törvényszékek vannak hivatva, azon eset tehát, melyben ott, hol törvényszék nem volt, városokban is a szolgabiróság és illetőleg az ennek helyére lépett járásbíróság járt el, a törvén}' fentebb idézett általános szabálya alól oly kivételt képezett, a mely csak addig foglalhatott helyett, a mig az általános szabály alól kivételt megállapító ok, vagyis a törvényszék hiánya azt elkerülhetlenné tette ; továbbá mert a korábbi városi törvényszékek gyámhatósági osztálya birói és gyámhatósági vegyes hatáskörrel birván, a két hatáskör szétválasztása folytán a birói teendők továbbra is a biróságok hatáskörében maradtak és az 1871 : XXXI. törvénycikk 18. §-ában emiitett kir. törvényszékek hatáskörébe is átmentek. Az a körülmény, hogy a bérlő az egy házban birt két boltot a közfalban alkalmazott ajtóval összekötötte, nem tekinthető a bérleti helyiség olyan kibővítésének, a melynél fogva az egy bérleti helyiséggé minősül és ezzel a bérlő a különben birt negyedévi felmondás jogától sem esik el. Ha a háztulajdonos távolléte idejére megbízottat nem rendel, megbízottul azok tekintendők, a kik rendszerint a felügyeletre a háztulajdonos részéről alkalmazva voltak, vagyis a házmester és ennek távollétében annak neje. Ezek egyikénél vagy másikánál, tehát a felmondás helyesen eszközölhető. (M. kir. Curia 1890. július 1-én 5045. sz.) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. A fuvarozó vasnt ellen az árú teljes vagy részbeni elveszése miatt támasztható keresetek elévülését a felek között a kártérítési összeg iránt folyamatban volt alkudozás nem, hanem csak a kereset megindítása szakítja félbe. A budapesti VI. ker. kir. járásbíróság:: Alperes köteles felperesnek a kereseti 405 frt tőkét megfizetni. Indokok: Az A) alatti fuvarlevéllel igazoltatik, különben alperes által sem vétetik tagadásba, hogy felperes címére 16 hordó bort a látott fel szállítás végett, a melyből azonban csak 15 hordó adatott ki felperesnek, egy hordó pedig hiányzónak találtatott, a minélfogva felperes ezen hiányzó egy hordó bor árát követeli alperestől. Alperes mindenekelőtt elévülés indokaiból kéri felperest keresetével elutasítani, mert az üzletszabályzat 64. §. 5. pontja szerint az igény árú kiszolgáltatásának napjától számított egy év alatt nem érvényesíttetett. Ezen kifogás azonban figyelembe nem vehető, mert alperes kártérítési kötelezettségét az F) alatti nem kifogásolt levelében elismeri, mert ez által igazoltatik, hogy igényét záros határidőn belül alperes igazgatóságnál érvényesítette s igy ezen egy évi idő ezen alkudozások félbeszakításától számítandó, a mely időn belül a kereset folyamatba is tétetett. Szintúgy figyelmen kivül hagyandó alperes azon kifogása, hogy a teljej kocsirakományokat a fél tartozván eszközölni, a felrakás hiáayosságából eredő károkért a fél felelős, mert eltekintve attól, miszerint ez igazolva nem lett, de másrészről a vasút azon kárért, mely az árú elveszése által idéztetett elő, ily esetben is felelős. A budapesti kir. ítélő tábla: Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja. Indokok: Alperes a kereset ellen annak elévülése miatt emelt kifogást. Tekintve pedig, hogy a kt. 390. § a rendelkezése szerint a szállítmányozó ellen az árú teljes vagy részbeni elveszése miatt támasztható keresetek egy esztendő alatt évülnek el, mely határidő azon napon veszi kezdetét, melyen a kiszolgáltatásnak történnie kellett volna, vagy az, a melyen az árú tényleg kiszolI gáltatott; tekintve, hogy a k. t. 422. §-a szerint e törvénynek a fuvarozásra vonatkozó határozatai a vaspályák fuvarozási ügyleteire is alkalmazást nyernek, a következő szakaszokban jelzett eltérésekkel, a következő szakaszokban azonban a 390. §-ra vonatj kozólag semmi eltérő intézkedés nem foglaltatik. Tekintve, hogy t a keresetlevél szerint az A) alatti szállítólevéllel feladott 16 | hordó borból 15 hordó 1885. november 4-én lett kiszolgáltatva, I tehát az elveszett egy hordó bor miatti kereset megindithatására vonatkozó elévülési határidő jelen esetben 1885. évi november | 4-én vette kezdetét; tekintve azonban, hogy felperes, ki a törvény jelzett intézkedéseinek alkalmazását kizáró csalás vagy j sikkasztás fenforgását nem is állítja, az árúnak részbeni elveszése miatt keresetét 1887. deczember 22-én, tehát nemcsak a törvény, ben meghatározott egy, hanem két év letelte után tette folya; matba, ezek folytán felperes keresete elévültnek kimondandó s elévültnek kimondott keresetével felperes elutasítandó volt. Mellőzni kellett felperesnek azt az érvelését, hogy mivel felperes a B), Cj, 1) alatt eredetben csatolt leveleivel kártéritéskép jogos igényét elismerte a köztük egyezkedési kísérletek voltak, tehát a Cj illetve I) alatti levelek keltéig az elévülés félbeszakittatott; ezen levelek ! keltétől pedig a kereset megindításáig egy év nem telt el s igy keresete elévültnek nem tekinthető; mivel a hivatkozott levelek : az elévülésre mi befolyással nincsenek, mert az elévülést a felek j között a kártérítési összeg iránt folyamatban volt alkudozás nem, | hanem csak a kereset megindítása szakítja félbe. A m. kir. Curia : A kir. ítélő tábla Ítélete annak indokaij ból helybenhagyatik. (1890. évi május 1-én 1,433/889. v.) A váltóeljárási szabályok 48. §-ára tekintettel, a váltóperj bői felmerült semmiségi per, habár a 3. szerintJváltóeljárásra utalt ügyek között felsorolva nincs, a váltóbiróság hatáskörébe tartozik. A semmiségi per czélja az alapper megsemmisítése s ennek folytán az érdemi kérdés újból tárgyalásának elrendelése; a semmisógi per keretébe tehát az alapper érdemi kérdéseinek tárgyalása nem vonható. (Váltóelj. szab. 43. §. 1881. évi LIX. t.-c. 50. §., 39. §. i) pontja.) A kolozsvári kir. törvényszék: Alperesnek a birói hatáskör elleni kifogása elvettetett és B. Gy.-nak R. H. elleni 3,500 frt iránti váltó keresetében a per alapjául szolgáló váltók és az ezek alapján kibocsátott sommás végzés hatályon kivül helyezése mellett semmisnek és érvénytelennek mondattak ki. Indokul hatáskör megállapítására felhozatott, hogy a főper a váltóbiróság előtt folyt s ebből folyólag a semmiségi perre nézve is a váltóbiróság illetékes. Az ügy érdemében felhozatott, hogy habár az 1881: LIX. t.-c. 39 §. i) pontja szerint, melyre a kereset fektetve van, semmiségi ok csak ott forog fenn, hol önképviseletre nem jogosult személy idéztetett perbe s e hiba utólag nem hozatott helyre, úgyde habár ez eset nem forgott fenn, a kereset elutasítható nem volt, mert az nemcsak az alapra, hanem arra lett fektetve, hogy váltó-elfogadó a váltók elfogadása alkalmával kiskorú volt, a mi igazolva lett s habár a beperesitéskor már nagykorú volt, miután a sommás végzés ellen kifogásokat nem adott be, a hol ezen döntő körülményt felhozhatta volna, igy azt jelenleg önálló keresettel érvényesítheti. (1889. évi január 13-án, 3,886. sz.) A marosvásárhelyi kir. itélö tábla: A kir. ítélő tábla a neheztelt ítélet ama részét, mely szerint alperes a bíróság tárgyi illetékessége ellen emelt kifogásával elutasittatott, helybenhagyja, érdemi részét ellenben megváltoztatja s felperest semmiségi keresetével elutasítja.