A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 30. szám - Az új igazságügyi palota leirása

270 A JOG [II. Nekem, mint a kinek személyével a fentebb hivatkozott közlemény szinte foglalkozikhoz, e nyilatkozata — melyet a jászberényi kir. járásbíróság területén lakó és tényleg működő igen tisztelt ügyvédtársaim, egynek kivételével, mindannyian aláirtak — a névtelen támadóval szemben van még egy pár szavam, s ez az: nincs utálatosabb valami a k e n y é r iri gys égnél. Kmf. Pethes Pál, ügyvéd Jászberényben. Az új igazságügyi palota leirása. Elvégre elérkezett a régóhajcott idő melyben a főváros igazságszolgáltatása is saját palotában működhetik. Az új díszes törvénykezési palota készen áll, hogy befogadja azon bíróságokat, melyek abban elhelyezhetők: folyó hó 15-én kezdték elfog'alm azt az összes fővárosi bíróságok, a kereskedelmi és váltótörvénvszék kivételével, mely csak folyó évi szeptember havában költözik át. A következőkben adjuk leírását az új, valóban nagyszerű épületnek. Egy millió hétszázezer forintba került a háromemeletes roppant középület, melynek alapterülete 10,387 s egész kiterjedése legalább is tizenöt háromemeletes bérház kiterjedésének felel meg. Északi homlokzata a Markó-, délkeleti frontja pedig — hol a főbejárat van — az Alkotmány-utcára néz. Keleten a Sólyoms nyugaton a Koháry-utca halad el mellette, ugy, hogy az épületet minden oldalról nyilt utczák veszik körül. Olasz renaissance-stylben épült a gazdag palota. Homlokzatán a hatalmas korintusi oszlopok méltóságos külsőt adnak ennek. Az építészet a külső díszítésben csak a legszükségesebbre szorítkozik itt, mi nélkül nyilvános palota meg nem állhat, hogy az épület l?gyen komoly jellegű s czéljának, rendeltetésének hü kifejezője. Különös előnyére szolgál a palota külsejének, hogy az ebben elhelyezett nagy kiterjedésű börtönépület ki fülről láthatatlan. A börtönhelyiségek ugyanis egy T alakú épületben vannak, melynek mindhárom vége a palota udvari falazatába szakad. Fönnhagytak a rabok számára ez épület déli oldalán egy hármas udvart. A íöbejáratu épületrészből ide belátni nem lehet, mert a börtön udvarát elfödi a kilátás elől a levéltári helyiség, egy újabb épületrész, mely a palota udvarán keresztül van fektetve. A palotába négy főbb bejárat vezet, az épület négy oldalán. Legszebb ezek közül az alkotmány-utezai oszlopos előcsarnok. Márványszinbe játszó csiszolt ión és dór oszlopok tartják a léptennyomon lehajló menyezetet. Jobbról és balról márványtáblák várják a falban a feliratot, melynek szövege miatt a minisztériumnak még soká fog főni a feje, ugy lehet. Három folyosó nyílik az előcsarnokból a palota belsejébe. Kettő jobbra és balra a földszinti helyiségekbe, egy pedig az emeletre vezető lépcsőházba. Az előcsarnokok-, lépcsőházak mindannyian díszesek s főképen szép és érdekes constructiók által tűnnek ki. Különösen áll ez a Markó utcai két lépcsőről, melyek az esküdtszéki terembe vezetnek és az alkotmány-utcai félkörben épitett nagy lépcsőházról. Ez utóbbi valamennyit fölülmúlja diszben s merész, de kényelmesen járható lépcsőinek szerkezete által. Széptani szempontból az egész palotában legkimagaslóbb alkotás e lépcsőház félkörben lehajló menyezete. Monumentális mű. Xein is menyezet az talán, a mi kőből, vasból s valamelyes burkolatból szokott készülni, hanem csak — káprázat. Sem közepe, sem oldala nem támaszkodik sehova, csak az alja érinti könnyedén a sugár oszlopokat, mint az egek széle a hegyek tetejét. S ott lebeg a magasban, mint egy kiterített menyország, telerakva mindenféle kedves aprósággal. Szabó Antal végezte a szobrászmunkát az érdekes domborművecskékkel mintegy behintett menyezeten s egyebek közt apró, szerény színezetű, majdnem elmosódó reliefekben megörökité itt az épités vezetőinek, Hausmann Alajos műépítésznek, Puchner József építőmesternek és Zsigmond Gusztáv kir. főmérnöknek mellképeit is — fotográfia után. Az építkezés alatt Hausmann műegyetemi tanár müépitészeti irodája részéről közreműködtek még Korb Flóris építésvezető, Bierbauer István, Giergl Kálmán, Vertán Adorján és Rosenauer Gyula építészek. Praktikus az épület termeinek, szobáinak beosztása, valamint a törvénykezési hatóságok elhelyezése is. A sólyom-utcai bejárattól balra eső földszinti helyiségekbe a kir. törvényszék telekkönyvi osztálya vonul be, az első, második, harmadik emeletre pedig, hova az alkotmány-utcai ^ bejárat vezet, a törvényszék polgári osztálya. Az elnökség és a segédhivatalok az első emeleten lesznek. A Koháry-utcai bejárattól jobbra eső földszinti helyiségeket az V. ker. kir. járásbíróság egy része foglalja el, melynek másik része az első emeletre kerül. Ugyanitt az első emeleten lesz elhelyezve a kir. kereskedelmi és váltótörvényszék elnöksége és a tanácstermek, a második emeletre e törvényszék bírósága és a czégjegyzék, a harmadik emeletre pedig e törvényszék bíróságának egy másik része, irattára és kezelő személyzete. Mindhárom emelethez az alkotmány-utcai lépcsőház szolgál bejáratul. A Markó-utcai bejárattól jobbra és balra eső földszinti ! helyiségekben a kir. büntető járásbíróság és — a pénzügyminisztériummal újabban történt megegyezés alapján a bíróság és a közönség nagyobb kényelmeért — a vámházból ide át| helyezett letéti hivatal lesznek. Az első emeletet egészen a j kir. ügyészség foglalja el, a második és harmadik emeletet j pedig a kir. törvényszék büntető osztálya, az esküdtszéki és végtárgyalási termek szomszédságában. A Kohári-utcai és sólyom-utcai bejáratok között az udvaron keresztül épitett helyiségek kizárólag irattárak elhelyezésére szolgálnak. Ettől jobbra esik a börtönhelyiségnek hármas udvara és azontúl a T alakú börtönépület maga. A termek mindannyian el vannak látva kemény faburkolattal | s több-kevesebb díszszel, rendeltetésükhöz képest. A szobák ! tágasak, kényelmesek, világosak — néhány udvarra nézőnek kiI vételével, melyeknek kissé több a fényből nem ártott volna meg. Öt tárgyalási termet kapott a büntető eljárás s hatot a polgári törvénykezés. Két — négy biró szobája egy-egy külön előszobával van ellátva, hogy a közönségnek legyen hol — várnia s ne kellessék a folyosókon dideregnie télen át. A kir. ügyészek mindenike külön előszobát kap. Célszerűen rendezték be a végtárgyalási termeknek a törvényszék részére szolgáló területét. A törvényszéknek teljesen elkülöníthető területen, egy fél méter magas emelvényen van a helye. Ez emelvénynek az elnök számára szolgáló középpontja kissé kimagaslik. Ugyanazon asztalnál, az elnök két oldalán, valamint a törvényszéktől jobbra és balra külön elhelyezett két asztalnál, melyek az elnöki emelvénynél valamivel alacsonyabbak, a bírák, J az ügyész és a védők egyazon magasságban foglalnak helyet. Az elnöki emelvény nyel átellenben, közvetlen a bíróság asztala előtt, a jegyző és tolmács asztala áll, de nem fölemelt területen, hanem csak a terem padozatának szinvo .alán. — A törvényszék emelvénye mellett egy ajtó a közönség által meg nem közelithető tanácskozási szobába vezet, hová a törvényszék Ítélethozatal céljából visszavonulhat. A végtárgyalási teremnek a nyilvánosság rendelkezésére álló része szintén elég csinosan van berendezve, a termek közül legalább egynek-kettőnek azonban a közönség számára szánt területe í valamivel nagyobb is lehetne. A két első sor — tizennégy ülőI helylyel — kizárólag a napi sajtó képviselői számára készült, megi lehetősen keskeny deszkával a padok előtt, a min kényelem dolj gáhan épen nem irigyelhető irásmunka esik. A harmadik csonka I sorban a hírlapírókéhoz hasonló négy ülőhely vár azokra, kik nem | az olvasó közönség, hanem saját maguk számára szoktak jegyezgetni. A következő padokban összesen 32 kikerekített ülőhely van a nagy közönség számára. Hát ez távolról sem túlságos sok. A terem közelében külön helyiségek vannak a tanuk, vádlottak és az elővezetendő veszedelmesebb vizsgálati foglyok I számára. Hatalmas gondolat, szépen tervezett munka az esküdtszéki terem a Markó-utcai bejárat fölött. Három kis vaserkély van a háttérben, padok a földszintre s szükség esetén karzatok jőnek az erkély alá a falakra. A termet épen most festik. A menyezet fényes, pazaron ékesített mindenféle díszszel, mi azonban a benyomás komolyságának nem esik rovására. Freskók jőnek majd a falakra két oldalt Feszty Árpádtól, összesen hat darab. Ezek a büntető igazságszolgáltatás történetének hat kimagasló cselekményét örökítik meg, az istenitélettől kezdve a legújabb időkig. A képek tárgya: A tüzes vaspróba. Kálmán király megtiltja a boszorkányok elégetését. A hivatalos