A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 30. szám - A bírósági szervezet módosításáról szóló törvénytervezet - Az új törvényház

A JOG. 267 Ítélőszékbe üljenek, azok nem igen akaródznak mihozzánk jönni es ~ furcsa — „épen ama fizetés miatt, a mit a cikkíró ur irigylendőnek tart. Ok ezt a fizetést határozottan kicsinylik. Azt mond iák, hogy jó ügyvéd évente legalább három annyit keres Tisztelik, becsülik a hazát és a nemzetet, de nem hajlandók koplalni akkor, ha jól élhetnek. A tehetséges fiatal ügyvédek még nem bírnak elég gyakorlattal, életismerettel ahhoz, hogy nyomban élet, szabadság és vagyon birái legyenek ; ámde kisebb javadalmazási!, kisebb állásokra ez urak nem igen reflectálnak. Azt pedig, hogy valakit pusztán azért emeljünk bírói székbe, mert ügyvédi diplomája vagyon, senki sem kívánhatja ; mert hát — tisztelettel legyen mondva — nem épen minden ügyvéd okosé mber. Ha majd az állam oly javadalmazást ad bíráinak, a mi jo megélhetésüket biztosítja, bizton hiszem, hogy azon ügyvédeink közül is, kikre a birói pálezát is nyugodtan bizhatjuk, többen tognak birói állásokra jelentkezni s kétségtelen, hogy az ilyen jelentkezőket az igazságügyi kormányzat szivesen fogadja. Angliára ne hivatkozzék cikkíró ur, ha rólunk van szó. Ha majd többet olvas az ott való igazságszolgáltatási rendszerről s a b.'rák és ügyvédek szervezetéről, be fogja látni: miért. »Uj és meglepő« cikkét azon biztatással zárja be cikkíró ur, hogy: az általa majd bővebben kifejtendő reformok beállításáig »bátran napirendre lehet térni a birói fizetések fölemelése kérdésében!« I sryan cikkíró ur! Engedje el nekünk e keserű poharat! S engedje meg, hogy reformeszmeinek bővebb kifejtése fölött mi is napirendre térjünk! Judex. A bírósági szervezet módosításáról szóló törvénytervezetet ' az igazságügyi miniszter ur még a nyár folyamán szándékozik közzétenni, hogy a szakbeli közönség a tervezetet megbírálhassa, mielőtt az az őszszel törvényjavaslat alakjában az ország gyűlés elé kerül. A törvénytervezet nem öleli fel az egész birói szervezet végleges szabályozását, mert ez, a dolog természeténél fogva, csak a polgári és büntető eljárási törvények megalkotása után fog megtörténhetni, az igazságügyi előterjesztések elseje lesz és — törvénynyé válás esetében — még a kir táblák szétosztásáról szóló törvény végrehajtása előtt fog életbelépni. A nagy horderejű reform főbb vonásaiban a következőkre terjed ki: A kir. curiai és kir. itélő táblai birák rangfokozatuk, rangsoruk és járandóságuknak, úgyszintén magasabb fizetésre való igényüknek megtartásával, beleegyezésükkel törvényszéki elnökökké nevezhetők ki. Másrészről az elnökök elnöki állásukban megmaradva curiai bírákká lesznek kinevezhetők, nehogy a nekik megfelelő elnöki állást csak az előrelépés kedvéért és okából elhagyni legyenek kénytelenek. A reform második része az elsőfokú bíróságok színvonalát szándékozik emelni ugy, hogy az elsőfokú birák, állásukban való meghagyás mellett, rangban és fizetésben előrelépné nek. A tervezet módot fog nyújtani arra, hogy a törvényszékeknél legalább is azok a kiválóbb birói tapasztalatú egyének megmaradhassanak, a kikre, mint elnökökre, a felebbezési tanácsokban szükség leend. A törvényszéki és járásbiráknak évenkint, a költségvetési törvényben megállapított együttes létszámából körülbelül o"/o lesz a kérdéses előléptetésben részesithető. Ezen korlátok között bizonyos hoszszabb birói szolgálati idő meghatározása mellett nevezné ki a király a törvényszéki birákat és járásbirákat, eddigi alkalmazásukban meghagyás mellett kir. táblai bírákká. A törvényszékhez ekkép kinevezettek rendszerint tanácselnöki teendőket végeznének. Minthogy azonban az 5°/o korlátja meg nem engedné, hogy annyi kir. itélő táblai birói állásban levő törvényszéki bíró működjék a törvényszékeknél, a hány tanácselnökre a törvényszékeknél a polgári és bűnvádi perjogi törvények életbeléptekor szükség leend, sőt ha megengedné is, alig volna található annyi elsőfokú biró, a ki az ily természetű előléptetésre méltán alkalmazható is volna: ennélfogva kir. táblabirói javadalmazású és rangú tanácselnöki állások szervezése helyett az igazságügyminiszter azt a jogot szándékozik magának megadatni, hogy a kiválóbb törvényszéki birák sorából rangemelés nélkül tanácsvezetőt rendelhessen ki ahhoz a törvényszékhez, a hol a tanácsvezetői teendők teljesítése ezt igényli. A kirendelt biró 4—500 frt pótlékban részesülne és természetesen a tanácsvezető megbízás visszavonható nem volna. A járásbíróságoknál több járásbirót és kevesebb albirót fognak alkalmazni; a rangban legidősebb járásbiró lesz a biróság * Azon szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az előadói tervezet közlését, mely az Igazságügyminister ő Nagyméltósága engedelmével rendelkezésünkre bocsáttatott, jövő számunkban megkezdhessük. A szíri. vezetője. Az albirói állást a tervezet gyökeresn reformálja. A törvényszékeknél ugyanis albirói állásokat rendszeresítenek, de azzal a korlátozással, hogy a törvényszéknél alkalmazott albirák száma az illető törvényszék rendszeresített birói létszámának negyedrészét meg nem haladhatja. Az albirót kinevezésekor rendesen a törvényszékhez osztják be a nélkül, hogy székhelyét véglegesen megállapitauák. Az ily módon kinevezett albirót legalább egy évig kir. törvényszéknél alkalmazzák és végleges székhelyét az igazságügyminiszter akkor állapítja meg, mikor a járásbírósághoz rendeli ki. Fontos okból a végleges székhely egy év letelte előtt is megállapítható. A törvényszékhez beosztott albiró más törvényszék terülttén levő járásbírósághoz, mint a mely törvényszékhez beosztották, végleges székhelyének megállapítása előtt is csak beleegyezésével helyezhető át, illetőleg rendelhető ki. A törvényszék tanácsüléseiben egynél több albiró nem vehet részt; a felebbezési tanácsból az albirák ki vannak zárva; telekkönyvi egyes biróul albiró ki nem rendelhető. A tervezet a vizsgálóbírói reformot is felöleli. Túlnyomóan szokásban volt eddig, hogy vizsgálóbirákul tapasztalatlan, kezdő jegyzőket, aljegyzőket, sőt joggyakornokokat is alkalmaztat. A tervezet szerint a törvényszék vizsgálóbiráját, a kir. törvényszéki birák sorából, két évi időtartamra az igazságügyminiszter nevezné ki. A vizsgálóbíró évenkiut 200 frt pótlékban részesülne. Csekélyebb fontosságú esetekben a törvényszék elnöke vizsgálóbírói teendőkkel albirákat is megbízhat, de ezek kell, hogy szoros szolgálati kapocsban álljanak a törvényszék első vizsgálóbirájával. A tervezetben továbbá a felügyeleti jog, az egész birói és ügyészi szervezetre kiható szabályozásban részesül. A tervezet az elnöki tanács intézményét is szándékszik meghonosítani a kir. tábláknál és kir. Curiánál, melynek feladata volna a birói állásokra a kijelöléseket megtenni s a biróság vezetésében az elnököt támogatni. Az alsóbb bíróságok ügyvitelének a felsőbb bíróságok által gyakorolható ellenőrzése is önálló fejezet intézkedéseiben nyer megoldást. A birói képesítési kellékek közül a tervezet a gyakorlati birói vizsgálatot kizárja és helyette az ügyvédi vizsgálat sikeres letételének igazolását kívánja meg. A fel&őbb birói és ügyészi állásokra különös képesítési kellékül a jogászi életpályákon (birói, ügyészi, jogtanári, közjegyzői, ügyvédi, igazságügyminiszteriurai, jogügyi és közalapítványi igazgatóságok) eltöltött bizonyos mennyiségű gyakorlati idő kimutatását kívánja meg. Ezzel a jogászi életpályák bármelyikén tényleg kifejtett működést teszi a magasabb birói állás elnyerhetésének föltételévé, és gátat vet annak, hogy a jogászi életpályán nem levők a birói hivatalt magasabb birói állásokon kezdhessék meg. Nálunk a mai törvények szerint curiai bírónak, vagy épen a kir. Curia elnökének kinevezhető az, a ki egy nappal a kinevezés előtt tette le az ügyvédi vagy a gyakorlati birói vizsgálatot. Vagy kinevezhető ezekre az állásokra az, a ki harminc évvel előbb tevén le az ügyvédi vizsgálatot, ez idő alatt joggal sohasem foglalkozott. — A tervezet az ügyészi áthelyezésre és a megbízás visszavonására vonatkozó törvényeket a gyakorlati szükségnek megfelelően módosítja; kiegészítő intézkedéseket tartalmaz az együttalkalmazást kizáró rokonsági és sógorsági viszonyokról; meghatározza a concretalstatusra és rangsorra vonatkozó általános tételeket; biztosítja az egyenrangú állásokban nyert rangsort és fizetési fokozatot az újonnan elfoglalt állásokban s megteszi a szükséges átmeneti intézkedéseket, melyek különösen nélkülözhetlenek a gyakorlati birói vizsgálat eltörlése és amaz újitás következtében, hogy felsőbb birák is működhetnek az elsőfokú bíróságoknál. Az új törvényház. A »Pesti Napló< e hó 23-iki számában »az új törvénykezési palota« című cikkében igen alapos mérgességgel foglalkozik azokkal a hasontárgyú cikkekkel, melyek »a jogi szaksajtóban és napilapokban« az utolsó napokban közölve voltak. Haragját különösen az bántotta, hogy a végtárgyalási termeket kicsinyeltük; pedig a Napló cikkezője eljárt Londonhan és ott is kifogásolni való hozzáférhetlen termeket látott. Kollegiális készséggel elismerjük, hogy Londonban is akadnak hibák és gyarlóságok. De — ha ez volna is — a normális állapot, minek azt a csepp tollat mindjárt annyi tenger méregbe mártani és oly kegyetlenül szétmarczangolni az embert, mikor egyebekben ő is magasabb niveauért plaidiroz ügyésznek és ügyvédnek, ő is a szó tisztitó hatásától várja az üdvöt a közönség részére és ő is ugy kívánja, hogy a nép a tárgyaló termeket mint valami templomokat hagyja el felemelten, javitottan ? Látni való, hogy a megtámadott cikkek sem mondottak egyebet; de ha ez igy van, akkor két körülménynyel nem jövünk hamarosan tisztába. Egy az, hogy nem tudjuk, miként akarja a »Pesti Napló* az ő templomai-