A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 28. szám - A külföldi cs. és kir. konzulátusoknál ügyvédek alkalmazása iránt 2. r.

112 A JOG megfelelvén, ezen ténynyel szemközt ö ellenében hamis okirat készítése vagy okirat meghamisítása nem forog fenn ; tekintve, hogy jelen esetben más személy jogára vagy kötelezettségére vonatkozólag sem forog fenn magánokirathamisítás ; tekintve továbbá, hogy azon kérdést illetőleg: fenforog-e az öröklési adó elvonása által az államkincstár elleni csalás esete ? eltekintve attól, hogy az államkincstár mint sértett fél részéről a B. T. K. 380. §-a által meghatározott indítvány nem tétetett a bűnvádi eljárás megindítására, az államkincstárnak az öröklési adóhoz való joga nem szenved változást az által, hogy az 1872. április 3-án, illetve 1875. évi május 5-én megnyílt örökség tárgyát képező ingatlan birtok az 1887. évben eladatott s ennélfogva az államkincstár elleni csalásról sem lehet szó; tekintve végre, hogy a B. T. K. 400. §-ában meghatározott hamisításnak, mint a közokirathamisitás egyik fajának, éppen ugy, mint a B. T. K. 391. §-a alá eső közokirat-hamisításnak tényálladéka attól tételeztetik fel, hogy a nyilvános könyvbe, vagy más közokiratba valaki jogai vagy jogviszonyainak lényegére vonatkozó valótlan tények, körülmények, vagy nyilatkozatok bevezetésének szándékos közreműködése által valakire jogsérelem háramlik vagy háramolhatik; tekintve, hogy a fentemiitett adásvételi szerződés alapján B. Mihály tulajdoni jogának a telekkönyvbe való bevezetése által a jogviszonyba lépők közül egyik joga sincs megsértve, a jog és jogviszony lényegére; a kérdéses ingatlan birtok tulajdonának a tulajdonos által való eladására, annak a valódi vevő által való megvételére nézve a telekkönyvi bekeblezés által változás nem állott be s így jogsértő bekebelezés senki által nem eszközöltetett ki; tekintve, hogy ekkép a B. T. K. 400. § ának esete sem forog fenn : mind a két alsóbb fokú bíróság ítéletének megváltoztatásával, mindhárom vádlott a vád alól felmentetik. (1889. évi november 11-én, 3,050. sz.) Tanuzásra birság és fogság: terhe alatt nem kötelezhető az, a ki maga ellen lenne esetleg- kénytelen vallomást tenni. A lugosi kir. törvényszék: A vizsgálóbírónak 1,560/89. bftő. számú jelentése szerint M. Fülöp karánsebesi lakos tanú a vallomástételt megtagadván, minthogy az eljárási szabály 75. §-ában meghatározott s a vallomástétel megtagadására jogosító esetek egyike sem forog fenn, a kir. törvényszéktől az ideiglenes bűnvádi eljárási szabályok 76. §-a értelmében 100 forinttal megbírságolja s végrehajtás terhe alatt kötelezi, hogy e 100 frt bírságot 8 nap alatt a karánsebesi adóhivatalnál fizesse le. Határozat jogerőre emelkedése után az összes iratok a tanú újabbi kihallgatása végett Vigh János törvényszéki bíró mint vizsgáló bírónak lesznek kiadandók. Figyelmeztetik a tanú arra is, hogy ha a vallomást akkor újból megtagadná, három hónapig terjedhető fogházzal fogna a vizsgálóbíró jelentése alapján megbüntettetni. (1889. április 29-én, 1,957. sz.) A budapesti kir. itélő tábla: A kir. ítélőtábla a M. Fülöp tanú által a lugosi kir. adóhivatal pénztárába tizenöt nap és végrehajtás terhe alatt befizetendő pénzbírság Összegét, tekintettel arra, hogy ellene a büntetés első izben alkalmaztatik, 20 forintra leszállítja. Egyebekben azonban a kir. törvényszék végzését, miután az a fennálló bűnvádi eljárási gyakorlatnak is megfelel, felebbező pedig a vallomás megtagadásának törvényes következményeire a vizsgálóbíró által figyelmeztetve volt, helybenhagyja. (1889. október 1-én, 26,288.) A m. kir. Curia: Mindkét alsóbbfokú bíróság végzésének megváltoztatásával M. Fülöp az ellene kiszabott pénzbírság alól felmentetik, Indokok: M. Fülöp mint tanú hallgattatott ugyan ki; de kihallgatása folyamán tett vallomásából az tűnik ki, hogy ö maga sem vette tagadásba azt, a mi panaszló feljelentésében is állitatik, hogy t. i. a panaszló által ellene folytatott rágalmazási bűnügyben a kérdéses iratot használta; e szerint ő amaz iratnak megszerzése és felhasználása tekintetében első sorban terheltnek mutatkozván, mint ilyen pedig önmaga ellen vallomástételre kényszeríthető nem lévén: mindkét alsóbbfokú bíróság végzésének megváltoztatásával fel volt mentendő az ellene kiszabott pénzbírság alól. (1890. évi január hó 14-én, 1889. évi 11,126. szám.) A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. 1.4.52. Hagyományozott miscalapitváuy után az 1887. évi XL V. t.-c. hatályba lépte óta örökösödési illeték jár és azok csak a szerzés idejét követő tizedik év elteltével esnek illetékegyenérték alá. {I8QO. évi 1,588. sz.) 1.4.53. Ha valamely Í7tgatlan apróbb részletekre felosztva többeknek külön-külön — habár egy okiratban is — adatik haszonbérbe, a fokozatos illeték nem az összesített bér érték után,, hanem az egyes bérértékek után külön-külön szabandó meg. 1.454. A töke kamatadó alapjához nem lehet az adós által a hitelező helyett fizetni elvállalt kamatadó-összeget hozzáütni. (i8go. évi 1,047. sz.) 1.455. Az illeték megszabásánál az ingatlannak a városi adóhivatal által megállapított becsértéke alapul nem vehető. (r8go. évi 1,500. sz.) 1.456. Ha az állami hatóság és magánfél között különkülön létrejött építkezési és áruszállítási szerződések alapján felvett összegekről egy nyugta állíttatik ki, a kétrendbeli önálló jogügylet utáni fokozatos illeték külön-külön az egyes szerződések alapján felvett összegektől jár, a Jiyugtailleték ellenben az egész felvett összeg alapul vételével fizetendő. (1800. évi 1,446. sz.) 1.457. A vizjogról szóló 1885. XXIII. t.-c. igo. $-a alapján liozott alispáni (polgármesteri) határozatok ellen intézett felfolyamodások és az azokhoz csatolt meghatalmazások bélyegmentesek. (1800. évi 1,731. sz.) 1.458. A kivetöbizottság tárgyalásán jelen volt adóköteles felek abbeli joga, mely szerint más adózó terhére megállapított adó ellen is felebbezhetnek, a kivető bizottság tagjait nem illeti meg. {1800 évi 1,328. sz.) 1,450. Árvaszéki megbízás folytán felvett hagyatéki leltárak ívenkint 36 kr. állandó bélyegilleték alá esnek. (i8gj. évi 1,380. sz.) 1,460. Ha több különálló, egyenkint 100 frtot cl nem éré!, de összesen 100 frtot meghaladó követelés tkvi bejegyzése egy beadványban kéretik is, bejegyzési illeték nem jár. (i8go. évi 1,404 sz.) Kivonat a ,,Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Varga József e., varazsdi tszék, bej. jul. 31, periigyelő és id. tmg. Filip Konrád. — Marsits Lajos e., aradi tszék, bej. jul. 25, félsz. jul. 29, csb. Zubor Gyula, tmg. Pavlovits Szvetozár. — GrÓSZ Jenő c, debreceni tszék, bej. szept. 9, félsz, szept. 17, csb. Bay Gábor, tmg. dr. Nagy Kálmán. — Schiiffer József e., pécsi tszék, bej. aug. 16, félsz, aug. 25,.csb. Saághy Vince, tmg. Kercse Kálmán. Pályázatok: A veszprémi tszéknél albirói áll. jul. 20-ig. — A budapesti kir. keresk. és váltótszéknél díjas j oggyakornoki áll. jul. 22-ig. — A szent-gotthárdi jbságnál albirói áll. jul. 22-ig. — A lippai jbságnál járásbirói áll. jul. 23-ig. — A pestvidéki tszéknél két aljegyzői áll. jul. 23-ig. — A brassói jbságnál j oggyakornoki áll, aug. 6-ig. — A soproni tszéknél jegyzői áll. jul. 23-ig. — A temesvári tszéknél aljegyzői áll. jul. 23-ig. — A szécsényi jbságnál aljegyzői áll. jul. 24-ig — A kunhalasi jbságnál albirói áll. jul. 25-ig. A szelistyei jbságnál alj e g y z ő i áll. jul. 25-ig. — A nyírbátori jbságnál alj egyzői áll. jul. 26-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részYény-társaság"-iiál. (Hold-utczs 7. szám.)