A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 27. szám - A külföldi cs. és kir. konzulátusoknál ügyvédek alkalmazása iránt 1. r.

108 A JOG épen azzal, hogy a 103. §-ban az 57. §-t felhívta, eléggé világosan megvonta mindenkitől a jogot oly felfogáshoz, hogy a külön ítéletekkel esetleg megállapított mellékbüntetések követően kezdődhetnének és az összbüntetésnek vagy elévülésnek befejeztével esetleg 10 éven túl is tarthatnának. A jogerős Ítélettel megállapított mellékbüntetés tartalmával együtt itélmény, a melyet újból Ítélés tárgyává tenni a btk. segélyével nem lehet, de az előállható zavaroknak és a bírói ítéletek jogerősségében fektetett alkotmányos biztosítékok kockára tételének elkerülése végett nem is szabad, mert a btk., sőt más tekintet sem engedi meg bekövetkeztét például oly esetnek, a melyben a jogerős külön Ítéletek mindegyikével hivatalvesztésre s politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére is elitélt személy azon a címen, hogy a 104. §. első esete forog fenn, akár nagyobb akár kisebb tartammal Ítéltethessék el a mellékbüntetésekre, mint a milyennel a jogerős Ítéletek szerint elítéltetett; már pedig ha az összbüntetés kérdésén felül a mellékbüntetések is Ítélet tárgyát képezhetnék, semmi sem biztositana a jogi tévelygés ellen, a melyben a biró az illetőt, a jogerősen megállapítottnál kisebb vagy nagyobb tartamú mellékbüntetésekre Ítélné; az a felfogás pedig, hogy a hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése is összbüntetésként állapítandó meg, elvezethetne aria a jogi tévelygésre, hogy a biró a külön Ítéleteket, ha az illető az azokkal kimért szabadságvesztésbüntetéseket külön már kiállotta, nem állotta azonban ki a mellékbüntetéseket, csupán a mellékbüntetések kérdésében venné új eljárás alapjául, például azon a címen, mert a külön ítéletekkel megállapított mellékbüntetéseknek összeadott tartama a 10 évet meghaladja. Az eddigiekből foly, hogy a jelen esetekben sem terjeszthető tehát ki a hatályon kívül helyezés a jogerős ítéletnek a mellékbüntetéseket megállapító részére, mert azokért a cselekményekért, a melyekre a mellékbüntetések a meghatározott tartammal kiszabvák, a jogerős ítélet szerint megállapítottnál sem több, sem kisebb tartamú mellékbüntetés nem szabható. Minthogy azonban oly új cselekmények képezik az itélet tárgyát, a melyekre a 169., illetve a 359. §. mellékbüntetést is megállapított: a kir. itélő tábla a törvénynek eleget tett és a most itélet tárgyát képező cselekmények után is kiszabta a megfelelő mértékű mellékbüntetést. Az 1888. évi december hó 20-ik napjától nem vizsgálati fogságot, hanem a kir. Curia felhítt Ítélete következtében folyvást börtönbüntetést állnak a vádlottak. Világosan sérelmes tehát az a rendelkezés, a mely szerint a kir. törvényszék a vádlottakra szintén börtönben megállapított összbüutetést 1889. évi november hó 14-ik napjától számította s az 1888. évi december 20-tól folyt időt vizsgálati fogságnak tekintve, ezzel a büntetésből csak Í6 hónapot vett kitöltöttnek, holott a vádlottak 1888. dec. 20-tól fogva mindennap egy napi börtönt állnak ki. A vádlottak összbüntetést képező börtönbüntetésének mértékét felemelte a kir. tábla és a megfelelő mértékkel kiszabta a mellékbüntetést, mert enyhítő körülményt nem talált, miután a vádlottak sem állítják, hogy felhevült lelki állapotban voltak, ellenkezően tagadják a hatóság elleni erőszak elkövetését, azt pedig a dolog természete szerint sem lehet állítani, hogy I. Bertalan a szekrényt felhevült lelki állapot következtében adta el. Ellenben figyelembe vette a kir. tábla azt, hogy a vádlottak hasonló s másnemű büntetendő cselekményekért el voltak Ítélve akkor, a mikor a most Ítélés tárgyát képező cselekményeket elkövették, továbbá, hogy az összbüntetés I. Bertalanra két bűntettéért és két vétségéért, B. Juliánnára pedig két bűntettéért és egy vétségéért szabandó ki. A fönnebbiekkel adta a kir. tábla indokát annak, hogy a vádlottak összbüntetését 1888. évi december 20-ától számította. A helybenhagyott többi elsőbirósági rendelkezés indokai helyesek. A m. kir. Curia (1890. június 6-án, 5,040/B. 1890.): A fenforgó ügyre nem tartozó elméletek és részben téves érvelések mellőzésével, szorítkozva az ügy érdemének felülvizsgálatára és azon kérdésre, miként alkalmazandók a hivatalvesztés és politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése, mint mellékbüntetések, bűnhalmazat, jelesen a btk. 104. §-a eseteiben; tekintve, hogy a btk. 102. §-a csak a pénzbüntetésre nézve rendeli, hogy az minden cselekményre külön állapitandó meg ; tekintettel arra, hogy a btk. 57. § a szerint, a fentjelzett két mellékbüntetés tartama vétség esetében egy évtől három évig, bűntett esetében három évtől tiz évig terjedhet csak, tekintve, hogy a btk. J 03. §-a értelmében ezen mellékbüntetések bűnhalmazat esetében is az 57. §-a korlátai között alkalmazandók és a btk. 92. §-a is csak szabadságvesztés-büntetéseknek a legkisebb mértéken alul való leszállítását engedi meg és igy azon esetben, ha eme mellékbüntetései; min- i den egyes cselekményre külön volnának kiszabandók, illetőleg a | btk. 104. §-a esetében előbbi ítéleteknek ezekre vonatkozó szabványai érintetlenül hagyatnának, a btk. 57. §-a meghatározott 3 és 10 évi maximumok túllépése nyilván a törvény világos intézkedésével ellenkeznék, a mint jelen bűnügy folytán I. Bertalan vádlott a kir. Curiának 9,314/1888. sz. alatti ítéletében hat évre, a kir. táblának újabbi nyolc évre szóló elmarasztalása folytán nyilván tizennégy évi hivatalvesztésre volna Ítélve; végre tekintve, hogy vádlottakra másodbiróságilag kiszabott börtön egyrészt az árverésnél elkövetett erőszak kisebb mérvénél, másrészt az elsikkasztott tárgy értékének jelentéktelen voltánál fogva túlsúlyosnak jelentkezik ; mindezeknél fogva a kir. Curia saját 9,314/1888. számú Ítéletének a hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését tárgyazó részét is hatályon kivül helyezi és ugy a szabadságvesztés-büntetés, mint a hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése tartamára nézve a kir. tábla Ítéletének megváltoztatásával a kir. törvényszék Ítéletét hagyja helyben azzal a kijelentéssel, hojry az összbüntetésként I. Bertalan vádlottra kiszabott három évi és hét hónapi, illetve B. Juliánnára kiszabott két évi börtön 1888. évi december hó 20-tól, mint a mely napon a 9,314/1888. sz. curiai itélet végrehajtása kezdetét vette, számítandó. Egyebekben a kir. tábla Ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. 1.446. Záloglevelek kibocsátására jogosított jelzálogintézetek az ill. díjj. 89. tetei X. 6. pontjában megállapított nyugtailletéket befizetni akkor is kötelesek, ha a jelzálogkölcsönök törlesztési részleteinek és kamatainak felvételét csak az adósnak átadott fizetb'könyvben ismerik el. (1890. évi 1,122. sz.) 1.447. Kérvények az iránt, hogy a visszautalványozott illetékösszeg az eredeti pénztári nyugta visszaadása nélkül adassék ki: ívenkint 50 kr. állandó bélyegilleték alá esnek. (1890. évi 224. sz.) 1.448. A föld- és házbirtok általános jövedelmi pótadójából a bekcblezett életjáradék egy évi összegének io°/0-a is levonandó. [1890. évi 1,813. sz.) 1.449. Ha a közvetlenül fizetendő fokozatos illeték alá eső jogügylet megkötéséhez mindkét államterület kormányának jóváhagyása szükséges, az illeték megszabása és lefizetése azon államterületen eszközlendö, a hol az 7/lolsó jóváhagyás megadatott. (1890. évi 1889. sz.) i,4~>o. Ha tart'>s szárazság következtében a földek termése nem lett megsemmisítve, hanem csak részben károsult, adóelengedésnek helye nincs. (1890. évi 1,223. sz-) Kivonat a „Budapesti Közlöny-hői. Csődök: Rosenthal Simon e., komáromi tszék, bej. aug. 9, félsz, aug. 26, csb. Hegymeghy László, tmg. Csuthy Károly. — Gescheít Ábrahám c., rimaszombati tszék, bej. aug. 4, félsz. aug. 27, csb. Vozáry György, tmg. Farkas Gyula. — Sámuel József e., pozsonyi tszék, bej. aug. 14, félsz, szept. 3, csb Keifel József, tmg. Aixinger László. — Scherz Henrik e., nagy-kanizsai tszék, bej. aug 8, félsz. aug. 22, csb. Erdődy Lajos, tmg. Tripámmer Rezső. — Kuharie Miklós e., körösi jbság, bej. jul. 20, perügyelő és ideiglen. tmg. Maikovics Lajos. — Weinberger Adolf e., varazsdi tszék, bej. jul. 21, perügyelő és ideigl. tmg. Mattachich Nándor. — „Biliéti népbank" e., n.-kikindai tszék, bej. jul. 31, félsz. aug. 22, csb. Seehorsch Ferenc, tmg. Schmidt Nándor. — Kohn Vilmos e., szegzárdi tszék, bej. szept. 8, félsz. okt. 4, csb. Borsódy György, tmg. László Lajos. — Neufeld Mór e., beregszászi tszék, bej. jul. 30, félsz. aug. 11, csb. Tolvay Gyula, tmg. Vankay János. — Popovits B. István e., lugosi tszék,' bej. aug. 12, félsz. aug. 26, csb. dr. Moré Pál, tmg. dr. Makay Ágost. Pályázatok: A nyárád-szeredoi jbságnál albirói áll. jul. 13-ig. — A m.-szigeti jbságnál albirói áll. jul. 13-ig. — A m.-óvári jbságnál díjas joggyakornoki áll. jul. 17-ig. — A kecskeméti tszéknél b i r ó i áll. jul. 18-ig. — A debreceni tszéknél díjas j oggyakornoki áll. július 19-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-nál. (Hold-utca 7. sz,)