A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 27. szám - A külföldi cs. és kir. konzulátusoknál ügyvédek alkalmazása iránt 1. r.

a j OQ 247 lekötni; továbbá a nyelvi különbségből is, minthogy gyakran csak kivételesen találni olyan idegen országbeli ügyvédeket, a kik a monarchiában leginkább használt nyelveket biruák. Mindemellett a cs. és kir. külügyminisztériumnak sikerült már eddig is, hogy bizonyos országokban, a melyek a mi kereskedelmi és forgalmi viszonyainkra rendkívül fontosak, az emiitett intézmény átalánositásának útját egyengesse és ezzel a konzulátusi intézményt e téren is a hazai érdekeknek szolgálatába bocsássa. Négy konzulátus az, a mely itt egyelőre figyelembe jöhet, úgymint: a szentpétervári, a moszkvai, a szófiai és a várnai. Minthogy a konzulátusok ugy nyilatkoztak, hogy hivatalos kerületük számára az állandó ügyvédek kinevezése hasznos és megvalósítható, azért a külügyminisztérium meghatalmazta őket, hogy a jövendőbeli ügyvédekkel kötendő egyezség alapelveit állapítsák meg és az erre vonatkozó szerződéseket, célszerű felvilágosítások s jogi és helyi természetű értesítések (információk) kíséretében nyilvános közzététel végett a külügyminisztériumnak terjeszszék be. Ez utóbbi központi hivatal most már e munkálatok birtokában van és miután mindkét államterület kereskedelmi és igazságügyi minisztereinek közreműködésével azokat megvizsgálta és helyeseknek találta, indíttatva érzi magát, azoka'' ezennel közhírré tenni. ^ cs_ $s £jr közös külügyminisztériumtól. Értesítés a szentpétervári cs. és kir. főkonzulátus mellett működő ügyvéd kinevezéséről. A Szentpéterváron levő cs. és kir. fökonzulátushoz az osztrák és a magyar kereskedővilág köréből számos megkeresés érkezik, a melyeknek tárgya legtöbbnyire az itteni megbízhatóbb ügyvédek megnevezése, úgyszintén a^biróságon kivüli egyezségi kísérletek foganatosnása, a késedelmezö adósok megintése és más efféle. Minthogy a konzulátus ez irányú közbenjárása gyakran eredménytelen marad és tapasztalás szerint a helyi hatóságok által elismert valamely ügyvédnek segédkezése inkább célra vezet: ezért a nagyméltóságú cs. és kir. külügyminisztérium kezdeményezésére elhatároztatott, hogy állampolgáraink érdekeinek képviselésére, a belgrádi cs. és kir. konzulátusnál 1884. év óta életbeléptetett és a kereskedői körökben tetszéssel fogadott állandó konzulátusi ügyvéd intézménye az itteni cs. és kir. konzulátussal kapcsolatban is létesíttessék. Az érdekelteknek ezennel értésükre adjuk, hogy dr. Salomé Sándor lakik: Gorochovoja 19. sz. a.) itteni ügyvéd a szentpétervári cs. és kir. főkonzulátus ügyvédévé kineveztetett és a nagyméltóságú cs. és kir. külügyminisztérium őt ebben a minőségben megerősítette. Az átiratokat mindig egyenesen ö hozzá (nem a cs. és kir. főkonzulátus utján) kell intézni s azokhoz legalább a következő előleget csatolni: a) 5 frtot o. értékben, irattanulmányozással össze nem kötött Írásbeli értesítésért; b) 10 frtot o. értékben, irrattanulmányozással összekötött Írásbeli értesítésért. Továbbá minden osztrák vagy magyar államhonos ezen cs. és kir. konzulátus ügyvédének esetleg per vagy pénzbehajtás (incasso) átruházásakor köteles a tényleg befolyt pénzösszegnek kikötött százalékát biztosítani és az ö kívánságára a bélyegilleték és óvadék fejében szükséges összegeket hozzá eljuttatni. Elvesztett per, vagy eredménytelen pénzbehajtás esetében az ügyvéd semmi díjat sem követelhet és csakis pénzbeli kiadása téríttetik meg. A tényleg behajtott összegektől számított százalékos tiszteletdíj a 10,000 rubelig terjedő összegekre 10 százalékban, a további 10,1 00 rubelre 5 százalékban és minden további 20,000 rubelt meghaladó összegekre 2 százalékban állapíttatott meg. Ha az ügyvéd és a fél között a kért tiszteletdíj nagysága miatt nézeteltérés támadna, abban az esetben az ügyvéd, akié hivatal előtt 1,000 frank óvadékot letenni köteles, előre is aláveti magát a főkonsulátus meg nem felebbezhető határozatának. Az ügyvéd számára kiállított meghatalmazások a közjegyzői hitelesítésen kivül mindenesetre valamelyik orosz császári képviseleti hatóság hitelesítésével és azzal a záradékkal látandók el, hogy az országos törvényekkel megegyezően állíttattak ki. Nagyon kívánatos, hogy a meghatalmazás kiállításakor az alábbi mintához * alkalmazkodjanak, a mi által egyrészt a tartalom az itteni szokáshoz mért lesz, másrészt pedig a fordítási költségek megtakaríthatók. A váltóperek mellett leggyakrabban előforduló folyószámló-keresetek alkalmával a főkönyvi kivonat közjegyzői vagy birósági könyvrevisor abbeli tartalmú záradékával látandó el, hogy a kivonat az eredeti számlával megegyező és hogy az illető czég könyvei a törvégyszabta számban szabályszerűen vezettetnek. A közjegyző vagy revisor aláírását szintén valamely császári orosz képviseleti hatóság által kell hitelesíttetni. Az előadottakhoz a következő, két fejezetre oszló jogi oktatást csatoljuk. * Ezennel meghatalmazom Salomé Sándor urat, hites ügyvédet Szentpéterváron, hogy minden ügyemben az összes birósági és közigazgatási hatóságok előtt képviseljen ; mindenféle pert indítson és ilyenekre válaszoljon ; zár alá vételeket es nemfizetési nyilatkozatokat kérelmezzen az adósok ellen ; felebbezési és scmmisegi panaszokat tegyen; okiratokat, végrehajtási tanúsítványokat és pénzeket elfogadjon es azokat nyugtázza; barátságos egyezségeket kössön; szóval ugy cselekedjék, mint a hogyan . .. .. 8 maga cselekednék azzal a joggal, hogy e meghatalmazást más szemelvekre is átruházhassa. Kötelezem magamat, hogy a mit meghatalmazottam a jelen meghatalmazás alapján törvényesen tenni fog, feltétlenül elismerem. Kelt 18.. . I A) alatt tárgyalni fogjuk a bélyegeket és birósági illetékeket, valamint az óvadékokat, a melyek a cs. és kir. főkonsulátus ügyvédjének minden esetben megtérítendők, esetleg kívánatára elölegezendők ; úgyszintén a bíróságok illetékességét ; B) alatt pedig röviden elő fogjuk adni azokat az általános szabályokat, a melyeknek ismerete a hazai ügyfeleknek leginkább fontos lehet (Folytatása következik.) Vegyesek. A felebbezési eljárás a sommás pereknél. Az igazságügyminisztériumban tartott polgári eljárási szaktanácskozmáuy folyó hó 1-én Szilágyi Dezső igazságügyminiszter elnöklete alatt folytatván tanácskozásait, megkezdte annak megvitatását: helyes-e a sommás pereknél a felebbezési eljárásban az ügyvédi kényszert behozni és nem kellene-e a javaslatban contemplált felebbviteli eljárást egyszerűsíteni? A kérdés felett megindult élénk, beható és hosszabb vita folytatása a folyó hó 2-iki ülésre halasztatott, a midőn azután az értekezlet be is fejeztetett. A magyar jogászfryiilés állandó bizottsága június 25-én ülést tartott és három szakosztály szániára kitűzte a kérdéseket. A. II. szakosztály kérdéseiről az illető albizottság még nem referált, miért is ezen kérdések kitűzését az őszre halasztották. Kitűzték a következő kérdéseket : A magánjogból : I. A szerződéskötési vétkességből eredő felelősség miként szabályoztassék a magánjogi törvénykönyvben ? Előadó: dr. Sághy Gyula egyetemi tanár Véleményezők: dr. Katona Mór jogakadémiai tanár, Kiszely Tibor táblai bíró, dr. Králik Lajos ügyvéd, dr. S i p o s Árpád jogakadémiai tanár, Vavrik Antal táblai biró, dr. Weinmann Fülöp közjegyző, dr. Z i s k a y Antal országyülési képviselő. — II. Visszakövetelhesse-e a tulajdonos dolgát minden körülmények közt birtokosától, vagy korlátoltassék e visszakövetelési joga? Előadó: Hoffmann Pál egyetemi tanár. Véleményezők: dr. Győry Elek ügyvéd, dr. I m1 i n g Konrád tábhi biró, dr. Jellinek Arthur ügyvéd, dr. K o v á t s (íyula egyetemi tanár, dr. Timon Ákos jogakadémiai tanár, dr. Zsögöd Benő egyetemi tanár. — A büntetőjogból. I. Ha a főtárgyalás bizonyítási eljárás alatt a vádbeli tényállás megváltozott, mely esetben szűnt meg a vádbeli cselekmény azonossága azzal, a mely miatt vád emeltetett, illetőleg vádlottnak vád alá helyezése kimondatott. (A mult jogászgyülés napirendjéről.) Előadó: dr. Szeghő Ignác táblai biró. Véleményezők: dr. Heil Fausztin kir. ügyész, dr. Werner Rezső egyetemi tanár, dr. K a u t z Gusztáv jogakadémia igazgató, dr. Kéri Miklós kir. alügyész. — II. Létesitendő-e hazánkban az az úgynevezett feltételes elitélés intézménye ? Ha igen, mily terjedelemben és mily módozatok mellett ? Előadó: dr. F a y e r László egyetemi rk. tanár. Véleményezők: Bodor László tszéki biró, dr. Friedmann Bernát ügyvéd, dr. Székely Ferenc curiai biró, Vargha Ferenc alügyész. — AB. T. K. gyakorlati alkalmazása körül szerzett tapasztalatokra tekintettel, szükségesnek látszik-e a sértett fél indítványára üldözendő büntetendő cselekmények körének, illetve az indítvány visszavonása jogának megszorítása s ha igen, mennyiben ? Előadó: dr. Baumgarten Izidor kir. alügyész. Véleményezők: dr. Balogh Jenő egyetemi magántanár, dr. Darvai Fülöp ügyvéd, Székács Ferenc tszéki alelnök, dr. W 1 a s s i cs Gyula főügyészi helyettes. — A polgári eljárásból. I. Tekintettel a szóbeli törvénykezési rendtartásra, miként volna az eskü általi bizonyítás szabályozandó és kívánatos volna-e azt a felek eskü alatti kihallgatásával pótolni. E lő a d ó : dr. Králik Lajos ügyvéd Véleményezők: dr. Emmer Kornél táblai biró, dr. Fodor Ármin albiró, dr. Nagy Ferenc, egyetemi tanár, dr. Plósz Sándor egyet, tanár. — II. Tekintettel az alkotandó szóbeli törvénykezési rendtartásra, a legfőbb bíróság jogkérdésben való felülvizsgálati hatásköre és ezen ügyekben való eljárása miként szabályoztassék ? Előadó: Nagy Dezső ügyvéd. Véleményezők: dr. Garay Dez ő tszéki biró, dr. H e r c z e g Mihály egyetemi tanár, dr Márkus Dezső, dr S c h r ey e r Jakab, Tóth Gáspár ügyvédek. A vélemények ez évi december 31-ig adandók be. Az állandó bizottság a véleményezésre feihivott szakférfiakon kivül más szakférfiaktól is készségesen elfogad véleményes dolgozatokat. IJirósáiri kinevezések. Kineveztettek: A kaposvári tszékhez biróvá dr. Kramer József ugyanottani jbsági albiró ; a 1 b i r á k k á . K örvélyfáy József, kézdivásárhelyi tszéki jegyző a nagyajtai, dr. Mittermaier Frigyes soproni tszéki jegyző a szegzárdi, Nóvák Károly pestvidéki tszéki aljegyző a losonci, Dezső Sándor szécsényi jbsági aljegyző a nagymihályi és dr. Ligeti Ernő nyírbátori jbsági aljegyző a nagy-tapolcsányi jbsághoz ; Marinczer Antal veszprémi tszéki jegyző a veszprémi és dr. Bessenyey Béla bpesti tszéki aljegyző a s.-a-újhelyi jbsághoz ; Gyenge Mihály m.-szigeti tszéki aljegyző a felső-vissói, S t á j e r Gyula bajai jbsági aljegyző a szabadkai és L e h o c z k y Sándor s.-a.-ujhelyi tszéki aljegyző a hoinonnai jbsághoz ; alügyészszé a kecskeméti ügyészséghez dr. L u d á n y i Béla egri tszéki jegyző ; székhelyhez nem kötött biró létzámban albirákká: Arany Sándor bpesti táblai segédfogalmazó, Horváth Ferenc, szombathelyi, Iván esik László pestvidéki és Pe t r o v i c h Valér temesvári tszéki aljegyzők végül S i p o s Soma szarvasi gyakorló ügyvéd; jegyzővé Barcsa Miklós kézdi-vásárhelyi tszéki aljegyző ugyanazon tszékhez. Curiai és táblai értesitések. líaja. H. Gy. A f. k. Komlóssi J. — Hesser Gy. ügyet a T. jun. 23-án ha. ; Frech E — Weidinger I. ügyet a T. jun. 23-án hh. ; ad 1. Hellenbarth F. és tsa — Eberhardt J. érk. 23919/90 sz. a., n, e , eld. Zsembery; ad 2. Mikolics I. — Grósz A. érk. 26145/90 sz. a., n. e.. eld. Zsembery; ad 3. Berger M. — Horváth J. és tsa érk. 29287/90 sz. a.,