A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 26. szám - A végrendelkezés köréből

A JOG. 239 adót viselő közönség valahára megkímélve legyen, legalább a vexatióktól. _ r_. „, , JJr. Kiss Karoly, bvíiapesti ügyvéd. A m. kir. központi díj- és illetékszabási hivatal, hü másolatban itt közölt következő fizetési meghagyást bocsátotta ki ellenem : • Előírási tétel kj. 1890/5,494. Fizetési meghagyás. A bélyeg- és jogilletékek iránti törvények és szabályok alapján a pestvidéki kir. törvényszéknél 5,545/90. tkv. sz. a. Banzett Victoria elleni végr. ügyében a végrehajtóhoz intézett levél alakú kérvény (az árverés beszüntetése iránt) bélyeg hiánya után di-. Kiss Károly ügyvéd terhére a következő illeték Íratott elö : díj 13. 68 t. hiány — 50 kr. felemelt illeték fejében 105. §. 2 frt, összesen 2 frt 50 kr. stb. Budapesten. lS90-ik évi áprili; hó 28-án. (P. H.)« Vegyesek. Polgári eljárási szakttinácskozmány az igazságügyminisztériumban. A »felebbvitelről a sommás eljárásban« szóló törvényjavaslat megvitatása tárgyában f. hó 25-én az igazságügyminisztériumban Szilágyi Dezső igazságügyminiszter elnöklete alatt tanácskozmány tartatott, melyen részt vettek dr. T e 1 e s z k y István és C z o r d a Bódog igazságügyi államtitkárok, Erdély Sándor kir. táblai tanácselnök, Blaskovich Istváu a ker. és váltótörvényszék elnöke, dr. Imi ing Konrád kir. táblai biró, Hódos s y Imre és dr. J e 11 i n e k Arthur bpesti ügyvédek és országgyűlési képviselők, dr. K r á 1 i k Lajos budapesti ügyvéd, dr. P 1 ó s z Sándor egyetemi ny. r. tanár, mint a tanácskozmány előadója és dr. Balogh Jenő az igazságügyminiszteriumhoz szolgálattételre berendelt kir. főügyészségi fogalmazó, mint az értekezlet jegyzője. A tanácskozmány mai ülésében letárgyalta az eléje terjesztett első kérdést: vájjon célszerü-e a polgári perjog relormját részlegesen megvalósítani, illetőleg a szóbeliség behozatalát a sommás eljárásra korlátozni. A beható és hosszabb vitában részt vett tagoknak többsége a tervezet álláspontja mellett nyilatkozott. Az ügyvédjelöltek és joggyakornokok köre folyó évi július hó 2-án este 6J/2 órakor az ügyvédi kor helyiségében (Ferenciek bazára, I. emelet) alakuló közgyűlését tartja, melyre az ügyvédés közjegyzőjelöltek, bírósági és közigazgatási joggyakornokok, valamint a jogvégzettek mennél tömegesebb részvételre felkéret, nek. Az alakuló közgyűlés tárgysorozata: 1 elnöki megnyitó ; 2. az alapszabályok előterjesztése; 3 esetleges indítványok; 4. a tisztikar megválasztása; 5. elnöki zárszó. Mire kell kitanítani a jászberényi kir. járásbíróságot? A budapesti kir. tábla 1889. n o v. 5-én, 35,104. szám alatt hivatalból megsemmisítette a jászberényi járásbíróság Ítéletét s hiányos tárgyalását, azon lényeges szabálytalanságok miatt: miszerint az 1889. május 27-én felvett tárgyalási jegyzőkönyv szerint, a járásbíróság jelen esetben kizárólag azoknak az Írásbeli adatoknak a felolvasása alapján hozott ítéletet, a mely adatokat előbb, vizsgálóbírói minőségében vett fel; minthogy tehát a járásbíróság az 1880. évi 2,265. sz. szabályrendetet 75. s 77. §§. rendelkezéseit meg nem tartotta; sőt ezen szabályrendelet 80. §. követelményének sem tett eleget; vagyis sem a magánvádlót kívánsága, sem a vádlottat védelme iránt meg nem hallgatta : ennél a léuyeges szabálytalanságnál fogva, stb. stb. Mire kell kitanítani az ungvári királyi járásbíróságot ? A P. János ellen lefolyt bűnügyben a k i r. t á b 1 a 1889. n o v. 12. 34,081. sz. a. arról értesítette az eljárt ungvári járásbíróságot : hogy az ítélet kihirdetése nem hivatalos jelentés alakjában eszközlendő, hanem arról jegyzőkönyv veendő fel s hogy a felterjesztő jelentésben mindenik felebbező fél megjelölendő; a mi a jelen esetben a kir. ügyész felebbezését illetőleg nem történt. Végre nem kerülte el a kir. tábla figyelmét a járásbíróság abbeli késedelme, hogy az 1888. december hó 18-án hozott Ítélet kihirdetésére határnapul csak f. évi március hó 4-ik napját tűzte ki; a kir. ügyészhez pedig az a) táblázatot csak f. évi június hó 8-án küldötte ki. Németországban gyakori az eset, hogy háztulajdonosokat elitélnek kerités (Kuppelei) miatt. A német btk. 180. §-a szerint ugyanis kerités miatt fogházzal büntettetik az, a ki a fajtalanságot szokásszeríileg vagy haszonlesésből, közvetítés által vagy alkalomnyujtás által előmozdítja. A birói gyakorlat haszonlesésből való alkalomszerzést lát abban, ha a háztulajdonos kéjnőknek lakást ad ki bérbe, vagy megtűri őket házában, miután megtudta életmódjukat. A bíróságok elég szigorúan járnak el, nem hiszik el egykönnyen, hogy a háztulajdonosnak nem volt tudomása a lakónő életmódjáról és nem ritkák az esetek, hogy »tekintélyes« polgár fogházbüntetésre is elitéltetik. Városi átirat ás i díj nem magánjogi követelés, hanem oly illeték, melynek szedése a városnak közhatósági kiadásai fedezése céljából közjogi alapon engedélyeztetett, mint ilyen tehát a i közadók elévülésére fennálló szabályok alá esik. Ily értelmű kiI ielentés foglaltatik a belügyminiszternek X. sz. királyi város közigazgatási bizottságához 1889 évi augusztus hó 27-én 56.721. szám alatt intézett következő rendeletében: A város tanácsának 1883. évi november hó 2G-án 27.092. szám alatt kelt végzése, melylyel K. l.-né azon kérelmével, hogy az x —i 11,6601. sz. tjkvbn 27,358. hr. sz. alatt foglalt ingatlan telekkönyvi átíratása után 1877. évben terhére kivetett 18 frt városi birtok átiratási illeték elévülés címén törlésbe hozassék, elutasittatott; a közigazgatási bizottságnak f. év március hó 26-án 436. szám alatt hozott határozatával helybenhagyatott. Ezen határozatot a már nevezett K. L-né által beadott felfolyamodvány folytán felülvizsgálat alá vévén, azt ezennel megváltoztatom és felfolyamodót a kérdéses összeg megfizetésének kötelezettsége alól felmentem. Mert a kérdés alatti átiratási díj a városnak nem magánjogi követelése, hanem oly illeték, melynek szedése a városnak, mint hatóságnak közhatósági kiadásai fedezése céljából közjogi alapon engedélyeztetett. Mint ilyen nem magánjogi uton s a magánjogi követelésekre fennálló szabályok szerint, hanem közigazgatási uton szedendő be. Az ily uton behajtandó követelések a közadók módjára szedendők be, tehát azon szabályok alá esnek, melyek a közadók behajtására nézve fennállanak. Minthogy pedig az 1883 : XLIV. t.-c. 90. §-a, illetőleg az 1876 : XV. t.-c. 68. §-a szerint az adók mó 'jára közigazgatási uton behajtandó követelések és illetékek, ha a kivetéstől számított öt év alatt nem szorgalmaztatnak vagy biztosittatnak, elévülnek ; és minthogy a kérdés alatti 1877. évben keletkezett követelés 1888. évig felfolyamodóval szemben nem szorgalmaztatott és nem biztosíttatott, az avval szemben elévült, minélfogva azt K. I. megfizetni többé nem tartozik. Bírósági kinevezések. Kineveztettek: Legeza István nagymihályi jbsági albiró az aranyos-maróthi, Schuller József nyárádszeredai jbsági albiró a marosvásárhelyi tszékhez bírákká ; továbbá L á c z a y Károly homonnai jbsági albiró a tokaji jbsághoz járásbiróvá; dr. Farkas Gyula aradi kincstári alügyész az aradi ügyészséghez alügyészszé ; Sárfty Elek veszprémi tszéki joggyakornok az ottani tszékhez, M i k a Ottokár brassói jbsági joggyakornok a zernesti, Veress Menyhért sepsi-szent-györgyi jbsági joggyakornok a topánfalvi jbsághoz és T ó b i István debreceni törvényszéki joggyakornok ugyanezen törvényszékhe alj egyzökké. Curiai és táblai értesítések. AlsÓ-Lendva. Dr. H. E. Pável J. — Kuzma I. ügyet a T. 10805/8^ sz. a. máj. 13-án hh. — Apatin. l)r. K. L. A f. k. Belyunszky T. —> Popovits R. ügyet a T. f. hó 20-án hh. — Arad. A. F. Hírt Gy. — Braun A. ügy még még n e.; Csrky L.-né — Kelecsényi F. ügyet a T. f. hó 3-án mv. ; Avarfy F. — Nemzov Gy.-né ügyet pedig már febr. 26-án 32384/89 sz. a. rend. ; Pakatian T. és tsai — Petrescu M. érk. 386/90 sz. a., n. e., eld. Illyés; Bulboka Gy.-né — Csupulya P. érk. 3332/90 sz. a., n. e., eld. Pásztély ; Hartman H. — kincstár érk. 2698/90 sz. a., n. e., eld. Németh. — Dr. St. P. Ad 1. Ozv. Appelfeld J.-né — Nyisztor J. érk. 28729,90 sz. a., n. e., eld. Polchy ; ad 2. Reich B. K. — Sándor J. ügyet a T. 11956/90 sz. a. f. hó 9-én mv. — Baja. H. Gy. A f. k. Roth müller M. — Bobity T. ügyet a T. f. hó 16-án hh. — Debrecen. Dr. K* M. A f. k. Schwarcz A. — Sichermann E. ügyet a T. f. hó 18-án hh. — Dr. M. P. A f. k. özv. Eisenberger A.-né és tsai — leitinerltzi tptár ügyet a C. f. hó 19-én hh. ; Eisenberger M. és tsai — leitmeritzi tptár ugyanakkor szintén hh. — S. Gy. A f. k. özv. Dolozsilek J.-né — Rozenber^ Zs. ker. ügyet a T. f. hó 23-án hh. — Eger. Cs. B. Kazán J. — Várad) M.-né ügyet 54022/89 sz. a. a T. dec. 3-án rend.; újra még nem jött fel.— Érseknjvár. J. L. A f. k. Buránszki I — Buránszki M. és tsa ügyet a T. f. hó 23-án hh. — Dr. T. D. A f. k. Löwinger J. — Braun I. ügyet a T. f. hó 23 án hh. — Fehértemplom. Sz. I. A f. k. Ristics ü. — Ristics Zs. ügyet a C. f. hó 25-én fo. — GalgÓC. W. J. A f. k. özv. Fischei B. M. — Goldberger Á. és tsa ügyet a C. f. hó 20-án hh. — Gyöngyös. B. I. A f. k. Szabó B. — özv. Gazdagné ügyet a T. f. hó 18-án hh. — F. S. A f. k. Puskás J. — Magyar J. ügyet a T. f. hó 18-án fo. — M. S. A f. k. Szabó B. — Gazdag J. ügyet a T. f. hó 18-án hh. — Igal. B. Gj. Kurucz — Klein ügy még n. j. fel. — Kaposvár. P. S. A f. k. 578-40/8 » sz. p. ügyet (Berkes — Berkes) a T. f. hó 18-án hh. — Kapuvár. Dr. E. N. A f. k. Fleischmann I. — Kohn L. ügyet a T. f. hó 19-én mv.; a szerkesztőség f. hó 22-ről kelt levelező-lapjára irt kérdésekkel nem foglalkozik. — Keszthely. V. I. Kaszencz V. - Sipőcz Gy. érk. 19910/90 sz. a., n. e., eld. Bene ; Hencsei J. — Fömpei R. érk. 96E3/90 sz. a., n. e., eld. Gottl. — Késmárk. P. K. A f. k. Csvirtek M. — Brullák J. és tsai ügyet a T. f. hó 17-én rmv., rhh. ; Glasner S. — Klein S. ügyet a C. f hó 19 én rhh., részben pedig vu. a felebbezést. — Kézdi-Vúsár-