A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 25. szám - Törvényalkotási rendszerünk reformja [könyvismertetés]

230 a JOG Sérelem. * A pestvidéki törvényszék és az ügyvédi képviselet költségei. A büntető törvénykönyv életbelépte és azzal kapcsolatosan az igazságügyminiszternek 2,265/80. sz. a. kibocsátott rendelete után több kir. járásbíróság nem volt tisztában azon kérdéssel, vájjon a kir. járásbíróságok hatáskörébe utalt vétség és kihágási ügyekben az ügyvéd általi képviselettel felmerült díjak és kiadások megitélendök-e az elmarasztalt fél terhére, illetve ezen költségek az utánjárási költségek kategóriájába tartoznak-e vagy sem? Egyik elsőfolyamodású bíróság a marasztalt felet kötelezte az ügyvédi képviselettel járó költségek megfizetésében is, a másik pedig azt egészben mellőzte, míg felsőbb bíróságaink több alkalommal kimondották, hogy miután az ügyvéd általi képviseltetés kizárva nincs és e szerint meg van engedve, a vesztes fél viselje az ügyvédi képviselettel járó költségeket is. Hogy mennyire helyes és méltányos ezen felfogás, azt magyarázgatni teljesen felesleges, mert ha az ellenkező felfogás állana meg, ugy sommás polgári perekben sem volna szabad megítélni a pervesztes ellen egy krajcár ügyvédi díjat és költséget sem, mivel sommás pereknél sem kötelesek a felek magukat ügyvéd által képviseltetni; éppen ugy nem, mint a kir. járásbíróságok hatáskörébe utalt vétség és kihágásoknál. Tudtommal és a mennyire ügyvédi praxisom kiterjed, egyetlen kir. járásbíróságot és kir. törvényszéket mint másodfokú bíróságot nem ismerek jelenleg, a ki nem osztaná ezen helyes felfogást, kivételével a pestvidéki kir. törvényszéknek, a hol pár hónap óta következeteseu minden hozzá felebbezert ügyben az ügyvédi képviselettel felmerült költségek törültetnek azon indokból, mert a felek nem kötelesek magukat ügyvéd által képviseltetni, a mely ítélet ellen további felebbezésnek helye nem lévén, az előtt meg kell hajolnunk és tűrnünk azon állapotot, hogy ügyvédi ténykedésünk és abból folyó kerpsetképess égünk még jobban megszorittassék és a minimumra redukáltassék. A tisztelt jogászközönség ittlétére bizom ezen kérdés elbírálását és egyúttal arra az igen tisztelt igazságügyminiszter ur becses figyelmét bátorkodom felhívni. Bentsik József, ügyvéd Aszódon. Irodalom Törvényalkotási rendszerünk reformja. Irta dr. Szokólay István. Budapest, 1890. Franklin-társulat. Ara 80 kr. — Az ügyvédi kar és a magyar jogirodalom nestorának ezen ép oly alapos, mint vonzóau irt tanulmányára legyen szabad olvasóink tág körének figyelmét felhívni. Itt egy előkelő gondolkodású, logikailag fegyelmezett és hosszú évek tapasztalatai által érett elme nemcsak retrospectiv bírálatot mond eddigi teljesen meddő törvény alkotási reformjainkról, hanem tanácscsal és útmutatással is szolgál a jövőben teljesitendőkre nézve. A 14 fejezetre osztott dolgozat kiválóbb fejezetei a következők : 1. törvényalkotási meddőség s tömeges törvényalkotások, 2. receptio és kinövései, 3. a receptio műveletei hazánkban, 4. törvényalkotási rendszertelenség, 5. a hibás törvényalkotások okai stb. Szerző a legsúlyosabb hibák és tévedések közé sorolja azt, midőn a magánjogi törvények kellő megérlelés nélkül rövid időközben és halmaz számra hozatnak. Mert minél sebesebben, gyorsabban s könnyebben produkáltatik a jog valamely államban, annál csekélyebb annak erkölcsi hatalma, mig ellenben minél ritkábbak ezen termesztések, minél hosszabb időköz esik a fogamzás és születés közé s minél fájdalmasabbak a születés mozzanatai: a termék annál erőteljesebb és szilárdabb leend, — vagyis a jog termékei előállítására hosszas időközöket szükségei. Tehát a jog kifejezéséül számos törvényt lehet rövid idő alatt alkotni, de nem minden törvény tekintethetik jogtörténelmi mozzanatnak. E szerint a közcéloknak csak az Melhet meg, ha a törvényalkotásnál lehető legnagyobb óvatosság, gondosság s megfontolás követtetik ; tehát ha a törvények nem gyorsan, hanem hosszabb időközökben alkottatnak. Ez a törvényalkotás arcanuma. A tömegesen, rövid időközökben alkotott törvények dúsan el vannak látva mindazon kártékony tulajdonsággal és kinövéssel, mely a jogrendet és közbiztonságot legnagyobb mértékben veszé* Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség. lyezteti; innen származnak a jogszolgáltatás nyomorúságai. A jogvédők ide-oda kapkodnak s mindenfelé tapogatódznak a biztos talaj hiányában; a birák ítéleteik hozatalánál a nagy törvényi tcinégben ingadozókká lesznek s a homályban hol jobbra, hol balra fordulnak, keresve a világító tornyot, mely a törvényekben fel nem található. A változékony, ellentétes, a jogérdeket nem biztosító bíráskodásnak ez a legfebb fegyvere t. i. a sok rosz törvény, a tör| vényhozás túltermékenysége, jogszabály tömeges gyártása. Ez alapon épit szerző tovább, kimutatja, hogy a tömeges müvelet természetes folyománya a törvények változékony> á g a, mely ellen minden jogásznak és államférfinak teljes erővel küaj deni kellene. Teljes erővel küzdenek utánna a receptio és kinövései ellen, mely szoros kapcsolatban áll a tömeges törvényalko tással, részletesen tárja fel a receptio műveleteit hazánkban és a törvényalkotási rendszertelenséget és mindezek után oda concludál : hogy a törvényalkotási müveletek meg ne kezdessenek addig, mig az összes kiindulási pontok, az irányelvek szabatosan, határozottan meg nem alapíttattak, és rendszeresen formulázva a parliament által meg nem biráltattak és véglegesen meg nem állapíttattak. Erre szolgálnak a törvényalkotási közegek. A munka ezen részére még vissza foguuk térni. rVegyesek. Teljes ülés a curián. A kir. curia f. hó 17-én teljes ülést tartott Szabó Miklós curiai elnök elnöklete alatt. A teljes ülésen a következő vitás elvi kérdés került eldöntés alá: » Felülvizsgálhatja-e a kir. curia a kir. itélő táblának oly végzését, mely külföldi bíróságnak elmarasztaló határozatára alapított végrehajtási kérelem felett hozatott, melynek tárgyát tehát a viszonosság fenn, vagy fenn nem forgása kérdés ének eldöntése is képezi.« Előadó L a s s e 1 Ágoston curiai biró volt. A curia a vitás elvi kérdést azzal döntötte el, hogy nem vizsgálható felül. Szilágyi Dezső igazságügyminiszter birósági kinevezései mind nagyobb megelégedést szülnek. A hol valódi tehetséget talál az ügyvédek fiatalabbjai közt, beviszi a bírói karba. Az előléptetéseknél is mindinkább a tehetség qualificatiója érvényesül, ugy, hogy bár a szolgálati idő jogos igényei is figyelembe vétetnek, mégis tág mértékben érvényt szerez a kinevezéseknél a tehetségnek. Habár nem tömegesen, de mégis szép számmal történnek az ügyvédek kinevezései. Mi ezt csak helyeselhetjük. Inkább kevesebb ügyvéd neveztessék ki, de a szine-javából. Az ügyvédség fényében is csak nyerhet, ha a magistraturába kitűnő ügyvédi erőket toborz az igazságügyminiszter, a mint ez az utolsó kinevezéseknél és előléptetéseknél is történt, a midőn dr. Thury-, dr. Balogh-, és dr. Fodorban valóban kitűnő fiatal tagokkal szaporította a bírói kart. Előre tehát ez uton! Egyes kávéházakban és hasonló helyiségekben dívó erkölcstelenségek fölött a németbirodalmi törvényszék első büntető tanácsának 1890. évi febr. 1-ről kelt ítélete igen érdekes elvi határozatot tartalmaz. Ezen határozat értelmében ily helyiség birtokosai, ki termeit haszonlesésből prostituált nőknek azon föltevéssel bocsátja rendelkezésre, hogy őket ott urak erkölcstelen viszonyok megkötése céljából fölkeressék, ezen közvetítés által a kerítés elősegítésében válnak vétkesekké még akkor is, ha az erkölcstelenség gyakorlatát saját helyiségeikben meg nem engedik. Az ítélet indokolásából kitűnik, hogy vádlottak üzleti helyiségeiket haszonlesésből prostituált nőknek bocsátották rendelkezésére azon föltevéssel, hogy őket itt urak erkölcstelenségek elkövetése végett fölkereshessék. Az elsöbiróság a kerítés vádja alól ugyan a vádlottakat fölmentette, mert ők az erkölcstelenség gyakorlását helyiségeikben meg nem engedték, minek következtében erkölcstelenségek elősegítésének esete nem forog fenn. Az ítélet minden közelebbi indokolás nélkül kimondja továbbá, hogy nemi erkölcstelenség elősegítésének közvetítése sem forog fenn. De maga az ítélet megállapításából folyik az utóbbi fölfogásban tartalmazott jogi tévedés. Mert nemi erkölcstelenségek elősegítésének közvetítése alatt a törvény az illető személyek közeledésének lehetségessé tevését érti nemi erkölcstelenségek elkövetése céljából még akkor is, ha ezzel a helyiség átengedése ezen aljas célokra nincs összekötve. Az illető férfiak és prostituált nők közeledésének lehetségessé tevése nemi erkölcstelenségek elkövetése céljából kétségkívül a vádlottakat terheli és nem lényeges tehát azon körülmény, hogy helyiségeikben azt állítólag nem gyakorolták.