A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 23. szám - A végrendelkezés köréből

214 R. JOG Minden végrendelet elbírálásával első sorban kell, hogy a törvényes öröklésre hivatott, vagy hivatottaknak jogaira legyen tekintet, mert minden a törvényes öröklésen nem alapuló végrendeleti intézkedés ezeknek megszorításával van összekötve. Az ily megszorítások lehetnek kifogásolhatlanok, a mennyiben a törvényes örökösök köteles részét nem érintik és lehetnek kifogásolhatók is, a mennyiben azt megsértik. A felvetett kérdésben az utószülött fiu törvényes örökrészben ugyan megszorítva lett, de köteles része érintetlen maradt, az utószülött leányra vonatkozó végrendelkezés azonban már sérti a köteles részt. Mivel azonban a kérdés ugy tétetett fel, hogy: »ha a végrendelkező jogerejü«, azaz, hogy az utószülött leány köteles részének megszorítása miatt a végrendeleti intézkedés meg nem támadtatnék, a megoldásnak mindkét esetre ki kell terjednie. Ezek előrebocsátása utáa azon esetre, ha a végrendelet meg nem támadtatván, jogerejíivé válnék, az osztály következőképen ejtendő meg : Fiu- és leáuyiker születése folytán, a hagyatékban két örökös van hivatva a törvényszerinti öröklésre, ugy, hogy azok mindegyike kapná a hagyaték felét, mondjuk 6/1! részét. Igen, de a végrendelet megszoritá a fiút a törvényes örökrészben az anya javára 1/s, mondjuk 2/i2 rész erejéig. Kapja tehát a fiu az összes hagyaték . . . 4/i2 részét. A leány c/i2 rész törvényes örökrésze a végrendelet által az anya javára 2/3> mondjuk 4/i2 rész erejéig levén megszorítva, kapja a leány az összes hagyaték 2/i2 részét. Az anya javára a végrendelet által elvonatott a fiu törvényes örökrészéből 2/i9, a leányéból 4/i2 rész, lesz tehát az anya jutaléka 6/12 rész. Összesen 12/i2 resz. Azon esetre azonban, ha, mint fel kell tenni, a gyámhatóság a kiskorú utószülött leány köteles részének megszorítása címén a végrendelet idevágó intézkedését kifogásolja, az osztály csak következendőképen intézhető el: A fiu örökrésze a hagyaték 6/j2. De mert az anya javára a végrendelet az ő törvényes osztályrészét '/3, mondjuk 2/i2 rész erejéig megszorította; leend az ő osztályrésze az összes hagyaték . . . */'* rész. A leány örökrésze volna szinte a hagyaték (;/i2. De mert az anya javára megszorittatott, a megszorítás azonban a köteles rész sérelmeire nem terjedhet, lenne az ő osztályrésze a köteles rész, azaz törvényes osztályrészének az egész hagyaték n/12 részének fele, tehát 3/v> n'*zAz anya pedig kapja a végrendeleti intézkedés szerint a fiu törvényes osztályrészének '/3-dát, azaz a hagyaték 2/i2 részét, és a leány törvényes osztályrészének, a kötelesrészt meghaladó felét, azaz a hagyaték 3/i2 részét. 5/i2 rész. Összesen 12/i2 rész. Minden ezen felosztástól eltérő osztály bárminő végrendeleti állítólagos intentiókra legyen fektetve, sértené az első sorban tekintetbe veendő törvényes örökösök érdekeit, vagy esetleg az anya javára tett intézkedést. Nagy Endre, ügyvéd Pozsonyban. Sérelem.* A mit az igazságiigyminiszteriumban sem tudnak. Egyik ügyfelem egy monte-carlói adósát pereitette általam. Beadom a keresetet, lefordíttatom azt az illető nyelvre annak módja és rendje szerint és kérem adósnak az igazságügyminiszteritim, illetve a külügyminisztérium utján kézbesittetni. Nagy meglepetésemre visszakapom a keresetet azzal, hogy jelöljem ki a bíróságot, mely által a kereset alperesnek kézbesítendő volna. Fogom magamat és elküldök az igazságügynr'niszteriumba. Ott csak tudni fogják. De biz az igazságügyminiszterium tudósai se voltak okosabbak, mint én. Azon megnyugtató választ nyertem, hogy — ők se tudják. Fordulok tehát a miniszterelnökséghez, hogy tán itt megtudom, hogy Monte-Carlón milyen biróság van, * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlőitekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség. mely adósomnak a keresetet kézbesítse. A miniszterelnökség csak nem szégyenitheti meg az igazságügyminiszteriumot azzal, hogy olyasmit tudjon jobban, mit ennek tudnia kellene és ott is azon megnyugtatást nyertem, hogy ők se tudják. A monte-carlói adós örömében dörzsölheti kezeit, mert Magyarországon senki se tudji, miként kézbesittessék egy kereset Monte-Carlón. Tán 8 nagyméltósága az igazságügyminiszter megmenthetné minisztériumát a nevetségességtől az által, ha meghagyná, hogy valamely tanácsos ezt a fontos kérdést tanulmány tárgyává tegye. Ridens. Vegyesek. A gyógyult elmebetegeket segélyző egyesület f. hó 2-án tartotta alakuló közgyűlését. Székács Ferenc, a budapesti törvényszék alelnöke megnyitván az ülést, tudvalevőleg jelentést tett az előkészítő bizottság eddigi működéséről és arról, hogy immár az alapszabályok elkészültek és belügyminiszterileg helyben is hagyattak. Az egyesület eszméje Niedermann tanár téboiydai igazgató mult évi előadásainak alkalmából merült fel. Jelenti továbbá, hogy eddig egy forintos tag 63 vaD, Falk Zsigmond, dr. Kiss József, Niedermann Gyula, dr. Laufenauer Károly és Baumgarten Izidor pedig 50-SÓ frttal az új egyesület alapitó tagjai közé léptek. Ezután megejtetvén a választás, elnök gr. Teleki Géza; elnökhelyettes Székács Ferenc; pénztáros dr. Jármay Gyula; igazgatóválasztmányi rendes tagok: Bun József, Burchard Konrád, Falk Zsigmond, Fenyvessy Ferenc, G. Szabó János, dr. Grósz Lipót, haraszti Jellinek Henrik, dr. Korányi Frigyes, Kozma Sándor, dr. Laufenauer Károly, dr. Liedemann Károly, Mechwart András, dr. Oláh Gusztáv, dr. Schwartzer Ottó, br. Splényi Ödön, dr. Stiller Bertalan; póttagok : dr. Baumgarten Izidor, dr. Gruber Lajos, Huzella Elek, Kosutány Géza, Mózes László, dr. Wolf Vilmos; számvizsgálók : Filó Lajos, dr. Környey Lajos, Traiber Vince. Niedermann, mint a lipótmezei orsz. tébolyda igazgatója, hivatalánál fogva tagja az igazgató-választmánynak. Intézkedések a kétes elmeállapotok megítélése érdekében a bűnvádi eljárás folyamán. A bpesti büntető biróság érdemes alelnöke az 1890. évi XI. t.-c. alapján megalakítandó igazságügyi orvosi tanács működésének és egyáltalán a bűnvádi eljárásnak érdekében következő intézkedést tett: Ugyanis 174/90. eln. sz. a. a vezetése alatt levő biróság tagjai következő körrendeletet bocsátott ki: 174/1890. eln. sz. A kétes elmeállapotok megítélése céljából sok esetben az orvosi szakvélemény alapjául veendő adatok beszerzése a büntető eljárás gyorsaságának rovására pótvizsgálat utján eszközlendő. Ennek elkerülése végett felkértem a törvényszéki orvos urakat, hogy állítsák össze azon iránypontokat, melyek a szükséges adatgyűjtésnél mérvadók, hogy ezt közölve a vizsgálóbíró urakkal kétes elmeállapotú egyének ügyében ezek már a vizsgálat folyamán figyelembe vétethessenek. E felhívásnak az orvos urak megfelelvén, ez iránti előterjesztésünket a biró urakkal és a segédszemélyzettel kellő méltatás végett közlöm. Budapesten, 1890. május 20. Székács F., alelnök. Kétes elmebeli állapotok megítélésére nézve fontos adatoknak a vizsgálat folyamán való beszerzésénél figyelembe veendő iránypontok. Tekintettel azon körülményre, hogy az orvos-szakértőknek az elmebeli állapot megvizsgálásánál legtöbbször csak magokkal a vádlottakkal van alkalmuk érintkezni, s igy azok bemondásának megítélésénél nagyrészt a vizsgálati iratok adataira kell támaszkodniok : a dolog érdeme és az ügy gyorsabb menete kívánatossá teszi, hogy a bírói vizsgálat már kezdetben kiterjeszkedjék egyes főbb mozzanatokra, melyek hivatva lennének a szakértők számára kellő tájékozást nyújtani. Oly esetekben tehát, melyekben a vádlott elmebeli épsége iránt kétség merül fel, első sorban a tanúvallomások, másodsorban a nyert adatok szerint s a körülményeknek megfelelöleg egyes hivatalos okmányok, értesítések (községi, erkölcsi, halotti, kórházi, téboiydai, esetleg a kezelő orvostól származó bizonyítvány) alapján főleg a következők lennének kideritendök, a nélkül, hogy a vádlott figyelme ezekre különösen felhivatnék : 1. Fordult-e elő vádlott családjában elme- vagy idegbaj (elmezavar, buta,ág, hülyeség, süketnémaság, nehézkór [epilepsia, nehéznyavalya, szivgörcs, szivszoritás], gutaütés, gerincvelő-sorvadás, idegesség), tüdősorvadás serophulás baj, öngyilkosság, iszákosság? Milyenek voltak a szülök életkörülményei, családi életök ? Milyen természetüeknek ismerték őket (indulatosság, különcködés, házsártosság, kicsapongás brutalitásra való hajlam) ? 2. Szenvedett-e vádlott valami nagyobb testi és szellemi betegségben (súlyos typhus, agyvelőgyuladás, nehézkór, hysteria, görcsök, elmebántalom, szédülés, ájulás) ? Volt-e ilyen betegség miatt kórházban vagy tébolydában ? 3. Szenvedett-e el vádlott koponyasértést (pl. leesés, fejbeütés következtében) ? s ha igen, elvesztette-e akkor eszméletét ? meddig tartott az