A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 1. szám - A perre utasításról

a JOG. processust mellőzhetővé teszi. Hogy valóban az átadás szükséges, elég arra utalnom, hogy a gyakorlat azt szentesitette és maga a törvény is megfelelő §-aiban átadásról szól. Ruttkay Aladár, álsi-kubini kir. járásbirósági aljegyzli. S é r e1e m. * Igazságügyi csodabogár. Ott repül a németujvári kir. járásbíróságnál, szine, alakja pedig ez : Tomcsányi Lipót felperes, Keresztury József németujvári lakos közigazgatási gyakornok ellen 400 frt váltótoké s járulékai iránt sommás végzést nyert; midőn ez jogerőre emelkedett, a végrehajtást kérelmezte ?. ennek eszközöltetésére a németujvári kir. jbíróság kerestetett meg, itt P r o s z t János albiró urnakosztatott ki, ki a végrehajtás foganatosítására a végrehajtót kiküldötte s igy a végrehajtás 1889. évi április hó 15-ik napján foganatosíttatott; — alperesnek erőszakoskodó kérelmére felperes az 1889. évi április hó 15-ik napján 1,682/1889. sz. a. Jelvett zálogolási jegyzőkönyvben foglalt ingóságokat zár alól egy általa kibocsátott nyilatkozattal feloldotta — természetesen nem örök időkre. Alperes a feloldás után mit sem törődvén tartozásának törlesztésével, erre felperes 1889. évi június hó 23-án a következő levelet intézte hozzám, mint ügyvédjéhez: "Minthogy Keresztury József tett fizetési kötelezettségnek semmiféle tekintetben máig sem tett eleget, én az első végrehajtás alkalmával lefoglalt ingóságoknak birói zár alóli feloldása iránt tett nyilatkozatomat visszavonom és megsemmisitettnek nyilvánítom és felkérem ügyvéd urat, hogy a végrehajtás folytatását a legnagyobb szigorral eszközöltetni szíveskedjék.« En tehát ezen levél bemelléklésével az iratok kiemelését s a végrehajtásnak újabbi foganatosittatását kérelmeztem, mire a fent nevezett biró a következő végzést hozta (s ez az igazságügyi csodabogár). »2,773/889. Végzés. Ezen kérvényben előadott azon kérelem, hogy a végrehajtási iratok további eljárás végett a birósági végrehajtónak kiadassék, elutasittatik, mert az 1,967/1889. sz. a. hozott végzéssel a bíróilag lefoglalt ingók a birói zár alól feloldattak^ Német-Ujvárott 1889. július hó 2-án. Proszt s. k kir. aljárásbiró.« Ezt egyelőre minden commentár nélkül a nagy jogászvilág bölcs Ítélete alá bocsátom, melyből láthatja, hogy mily állapotban van az igazságszolgáltatás ezen határszéli járásbíróságnál, — hozzáülik az áltdam már a folyó évi június 16-iki 24. számban közlött végrehajtási jogból a nyilt kérdés és feleletek rovatában közzétett jogi esethez. Dr- Gref József, ügyvéd Német- Ufvárott. Irodalom. Történelmi kor- és jellemrajzok. Irta: Lánczy Gyula. Budapest, 1890. Kiadja: Hornyánszky Viktor akad. könyvkereskedő. Ara 3 frt. Szerző részben korábbi években többrendíí folyóiratban megjelent, részben újabbi történelmi tanulmányait teszi közzé. Utóbbiakhoz tartozik: »Dantesca tanulmányok a középkori politikai és közműveltségi történetéből« és »Magyarország a nemzeti ébredés és alkotmányi reformküzdelmek korszakában XIX. század«. Vonzó irály, nem mindennapi olvasottság és elfogulatlan tárgyilagos ítélet jellemzi ezen bár laza összefüggésben álló, mégis harmonikus egészet képező tanulmányokat, melyek fiatal történetírónk iránti jó véleményünket csak fokozzák. Vegyesek. A jogi szakoktatás tárgyában mult hó 28-án folytatták a jogászegyletben megindult vitát. Horváth János szerint a biíurcatio merev alkalmazása társadalmi kasztokat hozott létre. A német egyetemi rendszerre a mi viszonyaink nem alkalmasak. A kötelező szigorlatokat elejtené. A római jogot nem az első, hanem a negyedik évben taníttatná, mert ez a jognak nem alapja, hanem betetőzése. A catalogus olvasását és írásbeli dolgozatokat feleslegesnek tartja. A vizsgák anyaga legyen kevés, de azokat a joghallgató tudja jól. Nagy Dezső hangsúlyozza, hogy * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség. nálunk most is a német és a francia egyetemi rendszer küzd egymással. Szóló a német egyetemi rendszer barátja, mely a német culturával való közösségünknek jobban megfelel. A felsőbb iskolákban sem kész szakhivatalnokokat, sem kész tudósokat nem lehet nevelni. Tanulóink túl vannak terhelve. A köteles tárgyakat el kell szállítani s a vizsgakötelezettséget szigorúvá kell tenni, így elég idő marad a speciális collegiumokra, a melyek egyedüli képzői a tudományos előkészületnek. A közpályára való előkészületnél kényszerítő eszközöket használni, a magasabb tudományos műveltségbe való bevezetésbe pedig a lehetőségét megadni, ez képezi a reform kulcsát. Csillag Gyula megállapítani kívánja a leckepénz minimumát és maximumát. S á g h y Gyula egyetemi tanár szerint a tauitás mikéntjét nem szabad békóba verni, hanem azt a tanárokra kell bizni. A jelenlegi oktatás színvonala nem oly sülyedt, mint azt némelyek állítják. Elismeri, hogy lényeges javításokra van szükség, de a reform csak egységes conceptio eredménye lehet Kijelenti, hogy a német rendszernek barátja, de nem korlátlanul. Nem volna helyes a jogi oktatást a tudományos és gyakorlati cél tekintetében külön szakítani. Az iskola nem képezhet tudósokat, csak előkészíthet. A magasabb iskola nem pótolná a szakiskolát. A tisztán tudományos célt ma kevesen tűzik ki maguknak és az eredmény a szétválasztásnál is csak az volna, hogy a nagy tömeg a szakiskolákra tódulna. A tanuló ifjúság legnagyobb része nem mutat kellő törekvést. Pártolja az egységes vizsgarendszert ' s a vizsgáló bizottságot nem kívánja kizárólag tanárokból összealkotni. A kérdés me<_oldása rendkívül nehéz és a gyakorlati rendszerváltoztatás veszélyezteti a sikert, ha a változás nincsen alaposan előkészítve. C s e m e g i Károly elnök helyesli azt a nézetet, hogy a jelenlegi állapot kedvezőbb az ötvenes évek jogi oktatásánál, de a két időszak viszonyait össze sem lehet hasonlítani. Hibája a magyar szellemnek, hogy nem tud szervezni és félő, hogy ennek veszedelmes következményei lesznek. Köszönetet mondott mindazoknak, kik az eszmék tisztázásához hozzájárultak (Zajos éljenzés) és ezzel egyidőre a jogi oktatás vitáját berekesztettnek nyilvánítja. Végül Fényv e s s y Ferenc indítványára az egylet köszönetet mondott az elnöknek a tanácskozás vezetéséér\ Törvényjavaslat a felebbvitelröl a sommás eljárásban. Lapunk jelen számának rendkívüli mellékletén folytatjuk a törvényjavaslat közlését, megjegyezvén, hogy az új előfizetők számára a törvényjavaslatnak eddig megjelent r és z é t is csatoltuk. Dr. Mayer Salamon volt bécsi egyetemi tanár, ki hazánk igazságügyét annyi buzgósággal és rokonszenvvel ismertette a külföld előtt önálló müvekben ; a bécsi döntő körök machiuatiói folytán odahagyta bécsi tanszékét és Párizsba tette át lakását, hol mint ügyvéd működik. Kartársaink közül mindazoknak, kiknek Franciaországban ügyeik volnának, a legmelegebben ajánlhatjuk. Igazságügyeink iránti rokonszenve — mint látszik — ott sem lankadt, mert a kitűnően szerkesztett »Unsere Zeit« címíí havi folyóirat m évi decemberi füzetében ismét egy kimerítő ismertetést közöl Magyarország jelenlegi jogi viszonyairól. A magyar királyi Curia tanácsbeosztása 1890-dik évre. A kir. Curia ll tanácsában e szerint újévtől kezdve 9 tanácselnök és 73 biró müködiK. A tanácsok beosztása a következő ; I. polgári tanács: Szabó Miklós, a kir. Curia elnöke, mint tanácselnök, birák : Elekes Pál, Szabó Albert, Kaszay Zsigmond, Kozma Zsombor, Németh Lajos, Ádám András; tanácsjegy /.ők : dr. Vasdényey Géza, Kanyó Lajos és Pásztélyi István joggyakornok. II. polg. tanács : Balásy Antal tanácsvezető, Puscariu János, Szabó Ágoston, Farkas Geyza, Vörösmarty Béla, Öffher Ferenc, Xagy Ödön, tanácsjegyző : Szíjártó Zsigmond. III. polg. és úrbéri tanács: Babos Kálmán tanácselnök, Topler Károly, Mersics Miklós, Nagy Sámuel, Ostffy Pál, Jankovich Gyula, Keresztszeghy Lajos, dr. Stephanides Henrik és Bernáth Elemér ; tanácsjegyző : Borszéky Károly. IV. polg., váltó- és keresk. tanács: Manoilovich Emil tanácselnök, Lassel Ágoston, Lehoczky Kálmán, dr. Décsey Zsigmond, Janicsek József, Szentiványi Gyula, Zubricky József és a fiumei ügyekre nézve: Halmosy Endre; tanácsjegyző : Oppl Alajos. V. polgári tanács : Vértesy Sándor tanácselnök, Halmosy Endre, Oswald Sándor, Ruby Antal, Pásztélyi János, Süteő Rudolf, Illyés Károly és Szabó László; tanácsjegyző Szent-Iványi Gyula. VI. pólg. tanács : Jamniczky Lipót tanácsvezető, Nagy Imre, Szászy László, dr. Venczel Tivadar, Bosits Gábor, Puky Gyula és dr. Kiszely Tibor; tanácsjegyzők: Kanyó Lajos és dr. Simay Gyula joggyakornok. 1. büntető és sajtótanács: Daruváry Alajos másodelnök, mint tanácselnök, Barthodeiszky Gyula, Keömley