A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 21. szám - A végrendelkezés köréből

A JOG 199 ütköző kihágást nem képez, oly szabályrendelet pedig, mely a húsnak egyik községből a másikba vitelét tiltaná s ezen tilalom megszegését kihágásnak nyilvánítaná és büntetni rendelné, a vármegye területén érvényben nem lévén, panaszlott az elkövetett cselekmény miatt törvényes jogalap hiányában büntethetönek nem találtatott. Biztonsági szempontból elzárt vaspályasorompónak önhatalmú felnyitása és lónak a pályán átvezetése nem közigazgatási, hanem birói kihágást képez. Ily értelmű kijelentés foglaltatik a belügyminiszternek Beregvármegye közönségéhez 1888. évi június 22-én 2,281. sz. a. intézett következő rendeletében : A vármegye alispánjának f. ovi március hó 15-én 21. kih. sz. a. kelt határozata, mely szerint a szolyvai járás föszolgabirája által hozott s nevezettet a vaspályasorompó önhatalmú felnyitása miatt az 1877. évi XL. t.-c. 112. §-a alapján 20 frt pénzbüntetésben elmarasztaló elsőfokú Ítélete ellen elkésetten beadott felebbezése visszautasittatott, a panaszlott által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, a fenforgó ügyben hozott összes határozatok illetékességhiánya miatt megsemmisíttetnek s az iratok további eljárás végett az illetékes kir. járásbírósághoz áttétetni rendeltetnek. Mert panaszlott azon cselekménye által, hogy mult évi április hó iG-án a volóc-kisszolyvai vonalrészen az 563. és 561. számú szelvények között levő útátjárónál a 212. számú vonat közlekedésekor lezárt sorompót önhatalmúlag fölnyitotta és lovát a pályán átvezette, megszegni látszik a vaspálvára vonatkozó, az életbiztonság és egészség oltalma végett kiadott 1851. november hó 16-iki, a m. kir, közmunka- és közlekedésügyi miniszter urnák 1867. évi november 14-én 6,219. sz. a. kelt rendeletével újólag kihirdetett és az 1869. évi XVI. t.-c. VIII. cikke, illetve az Í878. évi XX. t.-c. VIII. cikke által a hozzátartozó póthatározmánvokkal együtt hatályában fentartott vasúti üzletrendszabály 96. §-ának intézkedéseit; mint hogy pedig ezen cselekmény az 1879. évi XL. t.-c. 11L. §-ába ütköző kihágás jelenségeit foglalja magában az abban való eljárás és az a fölötti határozathozatal az 1880. évi XXXVII. t.-c. 40— 41. §-ai értelmében az illetékes kir. járásbíróság hatásköréhez tartozik. Ennélfogva a közigazgatási hatóság a fenforgó esetben illetéktelenül járván el, az általuk hozott határozatok megsemmisítendők voltak. Felületes ítélkezés. A püspökladányi jbiróság a lopás s jogtalan elsajátítás vétségével vádolt P. Józsefnét a jog talán elsajátítás vétségében mondván ki vétkesnek, ezért 8 napi fogházra s 10 frt pénzbüntetésre Ítélte. A kir. tábla (18^9. márc. 19. 51,749. sz. a.) megsemmisítette s folytatólagos szabályszerű tárgyalás tartására utasította ; mert az 1880. évi igazsm. rendelet 75., 76. és 81. §§-ba ütköző lényeges alaki szabálytalanságot képez az, hogy miután az 1889. szept. 9-én tartott tárgyalásnál eljárt olvashatlan nevű járásbiró a tárgyalást egy ujabban kitűzendő határnapra elnapolta a tárgyalás folytatására ujabb határidő nem tűzetett ki; hanem egy más és nem a tárgyalást teljesített bíró, a felek meghallgatása nélkül, »a z i r a t o k« alapján 1889. okt. 24-én ítéletet hozott ez ügyben; mely mint ilyen a vádlottnak 1889. nov. 11. kihirdettetett s a kir. ügyészszel közöltetett. Ezen szabálytalanul keletkezett ítélet megsemmisítésével tehát a jbiróságot megfelelő eljárásra kellett utasitani. A sörnek vizezése élelmiszer - hamisítás. Németországban a birói gyakorlat e részben eltéréseket mutat. Münchenben egy pincérnöt, a ki egy sorházban a sör kimérését saját számlájára vette át, három heti fogházra ítéltek el, mert több ízben vizet töltött a sört tartalmazó hordókba. Passauban egy vendéglősnő ellen bebizonyult, hogy két év alatt évenkint legalább tizennégyszer ;3—3 liter kútvizet töltött a 40—60 liter sört tartalmazó hordókba s ezért 150 márka pénzbüntetésre itélte őt a bíróság és elrendelte az ítéletnek nyilvános közlését. A szakértők ugyanis azt mondták, hogy a viz a sört erjedésbe hozza és vegyi alkatrészeire feloldja, mi által az ital részegítőbb hatású. Az állami törvények tisztelete. Mannheimból egy káplán elleni perről a következőket írják : F. é. márcziusban Leist káplánt a közkórházba hívták, hogy egy halálos beteg nő kívánatára azt az utolsó szentségekkel lássa el. A káplán, ki a beteg családi viszonyait ismerte, szemére hányta, hogy ó-katholikushoz ment nőül és kinyilatkoztatta, hogy őt az utolsó szentségekkel el nem láthatja, mert nőül ment egy törvényszékileg elvált férfiúhoz, kinek első felesége még életben van. A halállal küzködő asszony rémületében kérdezte a káplánt, hogy mit kell tennie, hogy őt gyónásban és az utolsó szentségek ellátásában részesitse. Leist káplán válaszolta, hogy férjétől el kell válnia, mivel házassága egyáltalában érvénytelen. A betegnek megjegyzésére, hogy ő férjével mindeddig a legjobb egyetértésben élt és hogy nézete szerint a polgári hatóság előtt kötött házasság jogilag érvényes, a pap azt válaszolta: »Tegyen a mit akar, láttassa el magát a polgári hatóságnál.« Midőn a megrémült asszony erre a papnak azt mondta, hogy ne izgassa, ő úgyis nagyon beteg, a pap azzal a megjegyzéssel távozott: hogy gondolja meg, mi vár az oly emberre, ki absolutio nélkül meghal. Nemsokára meghalt az asszony; férje, ki vele 10 éven át békés házasságban élt, az ügyállást az ügyészségnél feljelentette és ez a káplán1, vád alá helyeztette. Az április 19 én tartott tárgyaláson a káplánt 150 márk pénzbüntetésre, esetleg 15 napi fogságra és az összes költségek megtérítésére marasztalták. A törvényszék ugyanis a káplán magaviseletét büntetendő I cselekedetnek minősítette, mert állami institutiók ellen vétett. A kanonjog azon fejezete, mely a házasságra vonatkozik, az állam előtt érvénytelen, mivel az állami határozatokkal ellenkezik. A I törvény a házas felektől a házasság folytatását követeli; a káplán pedig fölszólította az asszonyt, hogy férjét hagyja el és őt ez által egy áltamtörvéuy elleni ellenszegülésre buzdította, melynek a létrejött házasság folytán alá volt vetve. A káplán az itéletkiliirdetés előtt kijelentette, hogy kartársai közt azon esetre is, ha elitélik, sok követője lesz, ki a polgári házasságról ép ugy vélekedik. Curiai és táblai értesitések. Arad. L. L. A f. k. aradi ipar- és népbank — the Neuf Chatel asphalt tság ügyet a T. f. hó 14-én rhh., rmv. — Al'.-Marótll. R. J. A f. k. Sebó M. — Valencsik I. ügyet a C. f. hó 20-án hh. — Barcs. Dr. P. A. Barcsi takptár — Weisz L. érk. 338/90 sz. u., n. c, eld. Ruby. — Belényes. I. V. A f. k. Reider M. — Popa T. ügyet a T. f. hó 13-án hh. — Beregrsziisz. K. I. A f. k. Voigt H. —• Beregszász város ügyet a T. f. hó 12-én mv. — Sz. K. Ad 1. Csonka I. és tsai — Csonka D. érk. 11551/89 sz. a., n. c , eld Egry ; ad 2. Deák \. — Halymás A. ügyet a T. 39875/89 sz. a. ápr. 11-én fo. ; ad 3. Ehrenfeld J. — Ganzfried M. érk. 7906/89 ker. sz. a., n. e., eld. Bubla ; ad 4. Fejes B. — Kis M. kétrendbeli ügy 6610 és 6611/90 sz. a. febr. 13-án a Curiára ment; itteni állásáról jövő számban. — Békés-Csaba. F. Ki A f. k. Dohányos — Onrafta ügyet a T. f. hó 13-án hh. — Billéd. Sch. Ií. A f. k. Braun M. és tsai — Mókán M. ügyet a T. f. hó 13-án rend. — Buziás. N. F. A f. k. Bagyan B. — Lissál J. ügyet a T. f. hó 14-én mv. — Büd-SzeiltMihály. F. I. A f. k. Menyhért J. — Mészáros B. ügyet a T. f. hó 19-én hh. ; újabban kérdett ügyeiről jövő számban. — Debrecen. Dl*. Ií. K. A f. k. Tatár S. — Konkoly J. ügyet a T. f. hó i3 án részben fo., részben pedig ms. az e.-b. határozatát ; Tatár S. b. ügyet a C. ápr 23-án mv — K. J. A f. k. özv. Udvarhelyi K.-né — Járosi L. ügyben a C. f. hó 16-án vu. a felebbezést. — M. L A f. k. Szathmáry M. és tsai — Ketskés J. és tsa ügyet a C. f. hó 17-én fo. — Dr. S. Gy. A f. k. Kovásy L. — Flamm I. és B. ügyet a T. f. hó 14-én rmv., rhh. ; részben pedig rend. — S. Gy. A f. k. 41015/89 sz. p ügyet a T. f. hó 14-én rmv., rhh. — Detta. Sch. D. Ad I. Cziporisz V. — Kohn S. ügyet a T. 8902/89 ker. sz. a. máj. 12-én rhh., rmv. ; ad II. Vadas M. — néh. Márton J. örök. érk. 12732/90 sz. a., n e., eld. Káplány; ad III. Egyed Edelmayer T. és tsa — Dutsák J. érk. 15114/90 sz. a., n. e., eld. Szabó György; ad IV. Theisz Gimpl A és tsa — Fisch J. érk. 17294/89 sz. a., n. e., eld. Seyfried ; ad V. gr. Bissingen N. — Veltkugel Gy. érk. 23866,90 sz a., n. e., eld. Polchy. — Devecser. B. K. A f k Pintér D. — Szőke J. ügyet a T. f. hó 13-án hh. — Déva. 0. E. A f k. Luka P. és tsa — özv. Luka Gy.-né és tsa ügyet a C. f. hó 20-án mv. — Duna-Földvár. Sz. Gy. A f. k. Elkán J. — Strausz S. ügyet a T. f. hó 13-án mv. ; dr. Németh J. — Forscher B. ügyet a T. f. hó 14-én fo. ; özv. Zakara M.-né — Zakara I. és S. ügyet a T. f. hó 14-én hh. — Duna-Szerdahely. Dr. P. K. Néhai Csaplár M. és Dobos E. hagyat, ügy érk. 8209/90 sz. a., n. e., eld. Bittó. — Eperjes. Dr. S. S. A f. k. Makara - Tupta ügyet a T. f. hó 14-én mv. — Félejryháza. J. D. A f. k. Berecz L. b. ügyet a T. f. hó 13 áh rmv. ; Mészáros M. és neje — özv. Kanizsai Nagy A.-né ügyet a T. f. hó 14-én hh. — Fograras. Dr. F. A. A 7511/89 sz. p. ügyet a C. f. hó 20-án mv. — Gyöngyös. F. S. A f. k. Valizko Gy. — Szabó E. ügyet a T. f. hó 12-én hh. ; Varga J. — Zsiga J. és tsa ügyet a T. f. ho 13-án fo. — Dl*. K. I. A f. k. Popper E. — Guttmann és Wohl ügyet a T. f. hó 12-én mv. — Győr. K. H. A f. k. Németh Gy. — Németh F. ügyet a T. f. hó 12-én hh. — Heves. V. I. Hoffer — Lang érk. 369/90 sz. a. elintézetlen ; ugyanezen felek közt másik ügy nincs, hanem van Lucskay István — Lang J. ügy, mely 2423/90 sz. a, van. — Hód-MezöVásárhely. F. M. A f. k. ifj. Bodai I. s tsa — Molnár I. s tsa ügyet a T. f. hó 13-án fo. — R. J. A f. k. Molnár I. s tsa — Bódai s tsa ügyet a T. f. hó 13-án fo. — Igal. B. Gy. A f. k. Szíjártó J és tsa — Lancsák K. és tsa ügyet a T. f. hó 13-án rhh., rmv. — Iglü. M. J. A f. k. Friedmann S. — Neuberger F. és fia ügyet a C. f. hó 8-án mv. ; Goldberger Gy. — Berger A. ügyet a T. f. hó 19-én hh. — Jászberény. P. P. A f. k. Dancsa T. — Clignon J.-né ügyet a T. f. hó 12-én rhh., részben pedig fo. — Kaposvár. M. S. A f. k. Bizse F. — Riba A. ügyet a T. f. hó 12-én hh.; újabb levélre jövő számban. — P. S. A f. k. Simonics J. és tsa — Somngymegye törvényhatósága ügyet a T. f. hó 12-én rhh, —•