A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 20. szám - A nyilvánosság a büntető eljárás elővizsgálati részében. 7. r.

A JOQ. 191 latot beperelte. A társulat a fizetést teljesíteni vonakodott, mert az asszony halála öngyilkosság folytán bekövetkezettnek tekintendő, melylyel azután igényét a biztosított összegre elvesztette. Hasonérteleruben itélt a felebbviteli bíróság és a birodalmi bíróság (I. p. tanács; itúlet lfc<89. jul. 13.) Ebben következő jogtétel foglaltatik: ()ngyilkosság alatt azon esetek is értendők, midőn a biztosított oly erö által is, mely nem rejlik önmagában, enged magára szándékosan életének elvesztése céljából hatni. Akár nyilvánuljon ezen erö egy a terraészeterö szolgálatában álló dologban, mint pl. a vasúti vonatban, melynek kerekei elé veti magát a biztosított, akár pedig egy harmadik személyben, ki e célra fegyvert használ, e között nem tehető különbség. Az igazságszolgáltatás költségei u különféle államokban. Közgazdasági és statisztikai évkönyv szerint össze vannak állítva hazánk, Ausztria, Porosz- és Franciaország legújabb költségvetései alapján azon összegek, a melyekbe a bírói functio az államoknak kerül. Volt ugyanis ezer forintokban : Magyar- . , . Porosz- Francia . aj, Ausztria ország ország ország 1889. 1889. 1888/89. 1890. Az igazságügyminiszterium összes rendes kiadásai 12,027 20,037 43,788 14,988 Ebből a bíróságok összes költsége 8,014 17,570 34,628 19,953 A III. fokú bíróságok tagjainak járandóságai 319 311 630 424 A 11. fokú bíróságok tagjainak járandóságai 637 741 936 1,734 Az I. fokú bíróságok tagjainak járandóságai 2,785 5,079 8,201 5,007 Az ügyvédek részvétele a törvényhatósági bizottságokban. A közgazdasági és statisztikai évkönyv kimutatása szerint az ügyvédek a megyei bizottságoknak 6-1'3%-át teszik; Budapesten a százalékos arány 14 '25%, a többi városokban 10-73. Számszerint a megyei bizottságokban van összesen 1,389 ügyvéd, Hudapesten 57, a többi 24 th. városban 315; összesen 1,761. ¥. szerint az összes magyar ügyvédeknek körülbelül 40%-a van a törvényhatósági bizottságokban. Megjegyzendő, hogy 1,020 ügyvéd, mint virilista vesz részt a bizottságokban, 741 mint választott tag. Az építkezési kihágási, ugy, mint általában a kihágási ügyek elsőfokú elbírálására a városi rendőrkapitány, vagy pedig a tanács által megbízott tisztviselő, de nem a tanács mint testület van hivatva. Ily értelmű" kijelentés foglaltatik a belügyminiszternek X. vármegye közönségéhez 1889. évi 4,535. sz. alatt kelt következő rendeletében: A város tanácsának folyó évi július hó 27-én 5,857. sz. alatt kelt s a vármegye alispánja által 15,615/89. szám alatt felterjesztett előterjesztésére, melyben a nevezett város tanácsa az építkezési kihágási ügyekben követendő eljárásra nézve az alispán és a közigazgatási bizottság között fenforgó ellentétes felfogás következtében elvi határozatot kér, értesítem citnet, hogy miután az 1880. évi XXXVII. t.-c. 42. §-a, valamint az ennek alapján az igazságügyminiszter úrral egyetértöleg 1880. évi 33,547. sz. alatt kiadott itteni körrendelet •/. alatti mellékletét képező eljárási utasítás 8. §-a szerint az előbb érintett törvénycikk 42. §-a által a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágási ügyekre nézve, a mennyiben egyes törvények eltérő rendelkezést nem tartalmaznak, a bíráskodási jog elsőfokban városokban a kapitányt vagy a tanács által e részben megbízott tisztviselőt illeti, miután továbbá a kihágásokról szóló 1879. évi XL. t.-c. 7. §-a szerint a szabályrendelet a törvénynyel vagy miniszteri rendelettel összütközö intézkedést nem állapithat meg, és igy a N. város által alkotott építkezési szabályrendelet 29. §-ának azon intézkedése, hogy az abba ütköző hihágások elbírálására elsőfokban a városi tanács is illetékesnek van nyilvánítva, mint a fentebb hivatkozott törvényekbe és miniszteri rendeletbe ütköző intézkedés semmisnek lévén tekintendő: az építkezési kihágási ügyec elsőfokú elbírálására is a városi rendőrkapitány vagy a tanács által megbízott tisztviselő (de nem a tanács mint testület) van hivatva. Ennélfogva az alispáni jelentés csatolmányainak visszaküldése mellett felhívom címet, hogy ezen reideletemet tudomás és miheztartás végett a vármegye alispánja, valamint N. város tanácsával közölje, netáni félreértések elkerülése céljából megjegyezvén még, hogy ezen intézkedésem csakis az építkezési kihágási ügyekre vonatkozik, az épitésrendőri ügyeket azonban nem érinti. A magyar közjegyzők működése 1887-ben. A közgazdasági és statisztikai évkönyv szerint 1887-ben a 220 közjegyző 16,832 oly szerződést vett fel, melyeknek érvényét a törvény közjegyző közreműködésétől teszi függővé; továbbá 38,650 oly szerződést foglalt okiratba, hol a közjegyző bevonása a felek tetszésétől függött. Ezenkívül 4,303 végrendelet készült közjegyzők előtt és 530 tétetett le náluk. Tanúsítványt 126,422-t állítottak ki, melyek között 44,711 váltóóvás foglaltatik, ezek közül legtöbb a debreceni kamara területére esik — 7,903, utána áll a budapesti kamara 7,799 óvással, míg a legkisebb számot a szombathelyi kerület mutatja fel 1,619 óvással. Krajosik Soma kitűnő munkatársunktól, kinek nem egy tanulságos közleményét hozta már lapunk a börtönügy teréről, a sz.-pétervári nemzetközi börtönügyi congressusra beküldött és annak évkönyveiben megjelent dolgozata, »A nyilvános felügyelet alá tartozó gyermekeknek családoknál való elhelyezésérők, különlenyomatban, 128 oldalon megjelenni. IJirósáirl kinevezések. Kineveztettek, járásbirákká: A nyírbátori jbsághoz Szilágyi Béla s. a.-újhelyi, a h.-m.-vásárhelyi járásliirósághoz Cserba Ferenc bajai, az abád-szalóki jbsághoz Király Géza szolnoki, a tasnádi jbsághoz Dercsényi Aladár felsővissói, és az érsekújvári jbsághoz dr. ,S z i r á n y i György érsekújvári aljárásbirák ; albiróvá: dr. Dániel István brassói tszéki jegyző a fogarasi jbsághoz. A ni. kir. Curia ügyforgalma és tevékenysége 1890. évi április hóban. I. B e ér k e z e 11 : Polgári 1,168, váltó 113, úrbéri :J5, büntető 1,100, fegyelmi 49, összesen 2,465. — II. Elintéztetett: Polgári 872, váltó 165, úrbéri 9, büntető 1,10), fegyelmi 44; összesen 2,199. — III. Hátralék 1890. április 30-án: Polgári 4,161, váltó 553, úrbéri 5', büntető 2,821, fegyelmi 59; összesen 7,648. k budapesti klr. keresk. és váltótörvényszék i'nryklnmtat isa 1890. évi április havában. Érkezett 5,730, mult havi hátralék 609, volt elintézendő 6,339. Elintéztetett: ülésben (ülés tartatott 32) 4,467, ülésen kivül 9S8, összesen 5,455, maradt hátralék 884. Az ülésben előadatott t,467 drb. közt volt: 1. per 159, 2. sürgős ügy (végr. bizt.) 1,110, 3. rendes ügy 3,198. Az elintézett 159 drb. per között volt: 1. kereskedelmi per 79, 2. váltóper 80, 3. csődper 0 A perek elintézésének minőségét tekintve elintéztetett: 1. érdemleges Ítélettel 71, 2. ügydöntő és közbeszóló végzéssel 49, 3. meg nem jelenés indokából 39, csőd nyittatott 0, megszüntettetett 0. Pelsőbb bíróságoktól érkezett 98 drb., ezek közt volt: 1. helybenhagyó 54, 2. megválc. 13, 3. feloldó 5, 4. rendelv. és elállás 7, 5. curiai határozat 19. Curiai és táblai értesítések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek dijtalnmtl szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelexéitt tévedések kikerülése végeit kérjük mindig hiadóhivatulunkhox intézni. Arad. Dr. R. M. A f. k. dr. Horváth és Bildhauer — Scherbán M. és fia ügyet a T. f. hó 6-án mv. — Dr. St. P. Winter S. — nadrági vasipartársulat érk. 24017/90 sz. a., n. e., eld. Klimkó; ad 1. Messer E. — Schatelesz M. és tsai érk. 56985/89 sz. a., n. e., eld. Barthos ; ad 2. Bozdech J. utóda — Garai K. ügy még n. j fel ; ad 3. Róth testvérek — Rosenbeig J. érk. 16454/90 sz. a., n. e., eld. Garam; ad 4. özv. Steinitzer N. — Löwy J. érk. 3019/90 sz. a, n. e., eld. Bosits ; ad 5. Soltz Gy. — Halmay A. ügyet a T. 11081/90 sz. a. f. hó l én rmv., rhh. — Baji'. H. Gy. A f. k. Bárdos Zs. — Körösi I. és neje ügyet a T. f. hó 7-én mv ; Neuwirth H. — Kiszabó F. és tsa ügyet a T. f. hó 12-én hh. — L. Zs. A f. k. Grundmann J.-né B. M. — Kráczl S. ügyet a T. f. hó 7-én rhh., rmv. ; Baja város — Zalenszkyné ügyet a C. f. hó 9-én mv. ; Raminger F. — Schaffer J. és tsai ügyet a C. f. hó 13-án hh. — Barcs. Dr. 1*. A. Gerstnerhoffer Gy. és tsai — somogymegyei árvaszékügy még nem jött a C.-ra; Schwarcz M. — Csotár F. ügyben a T. 53543/89 sz. a. már február 25-én hna. a felebbezésnek ; barcsi tptár — Weisz L. 61852/89 sz. a. dec. 30-án ük. a C.-ra ment, ottani sorsáról jövő héten. — Belényes. I. V. A f k ifj. Oláh J. - özv. Oláh M.-né ügyet a T. f. hó 5-én hh.; özvegy Popa A.-né — özv. Gebán H.-né ügyét a T. f. hó 7-én rhh , rmv. ; Kucsula M. és tsai — Kucsula és tsa ügyet a T. f. hó 7-én rmv. ; Puskás A. — Mihók J.-né ügyet pedig e hó 6-án rend. — Békés-Csaba. F. K. A f. k. Kovács -- Vitaszek ügyet a T. f. hó 7-én hh. — Dr. S. V. A jövő számban. — Uilléd. Sch. N. A f. k. Gerber J. — Weisz Gy. ügyet a T. f. hó 6 án fo. — Brassó. H. L. Tóth J. csődtömege — Gy.-szt.-miklósi hitelintézet érk. 4250,90 sz. a., n. e., eld. Janicsek. — HnalilS. Dr. B. S. A f. k. Wagner J. — Suhajda K. kétrendbeli ügyet a T. f. hó 6-án hh. ; ad 1. Fetzer M. - Bieder szül. Fetzer B. érk. 18294/90 sz. a., n. e., eld. Mikos ; ad 2. Gurbán T. — Szubu I. érk. 22282/90 sz. a., n. e., eld. Janecsko ; ad 3. Rosenberg H. — Brauch M. érk. 18296/90 sz. a., n. e., eld. Comanesku ; ad 4 Balogh J. — Sternheim M. érk. 18295/90 sz. a , n. e , eld. Mikos ; ad 5. Alexi A. — Margitán férj. Mikaeszku A. és tsai érk. 18485/90 sz a., n. e., eld. Comanescu ; ad 6. Gorun I. b. ügyet a T. f. hó 6-án 14695/90 sz. a. rmv. — N. F. A f. k. Zsiván E. és tsai — Jukuleszku N. és tsai ügyet a T. f. hó 6-án hh. — Debrecen. S. Gy. A f. k. Erdei Gy. — Bakos J. ügyet a T. f. hó 5-én hh. — Fehértemplom, ff. (Jy. A f. k. Sz. o.-m. á.-v. tság — Székács község ügyet a T. f. hó 6-án rhh., rmv. ; sz. o.-m. á.-v.-tság — Ivrotik község urb. ügy még n. j. fel aC.-ra. — Felső-Vlssó. D. Gy. A f. é. igazságügymin.rendeletekből eddig még semmisem jelent meg. — Galánta. Dr. N. M. A f. k. Katona J. — Katona M. ügyet a