A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 20. szám - A nyilvánosság a büntető eljárás elővizsgálati részében. 7. r.

190 a JOG. Próbálgattam még végrehajtást egyébként is kérni a birtokra, de sikertelenül, mindaddig, mignem a birtokhoz való redemptionalis jogra kértem. A redemptionalis jogra azután a végrehajtás meg­rendeltetvéu, erre mint ingóságra végrehajtást szenvedettek lak­helyén, Kecskeméten foganatosíttattam, jóllehet a redemptionalis jognak megfelelöleg kiosztott birtoktest a kunszentmiklósi járás­bíróság és tkvi hatóság területéhez tartozik. A végrehajtási eljárás jóvá is hagyatott, illetve jogerőssé vált; de a végrehajtási eljárás további sikerében megakadt, mert a járásbíróság a lefoglalt re­demptionalis jogra az árverést nem rendelte meg s így arra kellett várni: míg a fülöpszállási p. kerekegyházi puszta telekköny­vezve lesz. Magáuuton megtudván, hogy az érdekelt puszta telekköny­vének hitelesítésére m. évi október 24-ike ki volt tűzve : a hely­színére kimentem, ott mindkét követelésnek a szükséges okmá­nyokat becsatolván, a végrehajtási foglalás időpontja szerinti rangsorozatának feltüntetésével, zálogjogi bekebelezését jegyző­könyvileg kértem ; de mert a hitelesítésnél jelen volt aljárásbiró ur abban a jognézetben volt, hogy kérelmem aligha lesz teljesít­hető s én tudva, hogy végrehajtást szenvedetteknek több adós ságuk is van, a helyszínéről hazajővén, a folytatólagos kielégítési végrehajtást az illetékes bíróságnál azonnal megkértem a már előbb lefoglalt redemptionalis jognak megfelelő birtoktestre, a mi az eljáró biró állal nagy nehezen megrendeltetvén, a végrehajtást megrendelő végzés a hitelesítés folyamában meg is érkezett a telekkönyvi hatósághoz. így azután a tkvi hatóságnál volt, ugyanazon két zálogjog bekebelezése tárgyában, a hitelesités alkalmával beadott jegyző­könyvi és később odaérkezett folytatólagos végrehajtási kérvényein is elintézés végett. A telekkönyv-hitelesítés alkalmával beadott jegyzőkönyvi kérelmem azonban azzal utasíttatott vissza, hogy miután ugyan­azon tárgyban a folytatólagos végrehajtási kérvényeim, illetve az e tárgyban kelt végrehajtási végzések megadólag elintéztettek, a telekkönyv-hitelesítés alkalmával kérelmem helyt nem foglalhat, de a telekkönyvi hatóság a folytatólagos végrehajtási végzések folytán kelt végzéseit velem nem közié. Megjegyzem, hogy a telekkönyv hitelesítése alkalmával a végrehajtás tárgyát képező birtok részleges vételári hátraléka be­kebelezése iránt jegyzőkönyvi kérelem adatoct be s azóta a bir­tokra több zálogjogi bekebelezések érkeztek. Eme tényállás után jogi kérdés, melyre a jogász­közönség véleményét kérem: 1. Az eladott birtok vételára, ha régi telekkönyvben zálog ­jogilag biztosítva nem volt s csak a birtok telekkönyvének hitele­sítésekor jelentetik be, minden más követelést megelőzőleg kebe­lezendő-e be az újonnan telekkönyvezett birtoktestre ? 2. A telekkönyv hitelesítése alkalmával bejelentett s régibb, a birtokra vonatkozó jogra foganatosított végrehajtási zálogjog figyelembe veendő-e, a foglalás alkalmával nyert zálogjogi elsőbb­ség rangsorozatának feltüntetésével s ezen foglalás által nyert zálogjog megelőzi-e a birtok hátralékos vételára zálogjogi bekébe lezését, ha az ez iránti kérelem csak a hitelesítéskor lett be­jelentve. 3. Helyesen járt-e el a bíróság, a mikor a telekkönyv hite­lesítése alkalmával bejelentett kérelmet azért utasította el, mert ugyanazon kérelem tárgyában később beérkezett folytatólagos végrehajtási kérelmeket megadólag elintézte. Ugyan e tárgyban van még egy másik jogi kérdés i s, a melyre szintén kérem a jogtudósok véleményét. Ugyanazon J. . . . szabó és örökösök ellen több perbeli díjaim és kiadásaim merülvén fel, ezekért a kecskeméti községi bíróságnál panaszt emeltem s követeléseim megítéltetvén, ellenök ingóságaikra a végrehajtást sikertelenül vezetvén, ugyancsak a már említett fülöpszállási p. kerekegyházi, még nem telekkönyvezett birtokokra végrehajtást kértem. A kérvényt, a kisebb polgári peres ügyekről szóló törvény értelmében, a kecskeméti községi bíróságnál adtam be, s miután időközben olyan körülmény merült fel, hogy a kecskeméti kir. járásbíróság nemcsak a birtokhoz való redemptio­nális jogra, hanem magára a birtokra és haszonvételére is akkép rendelte meg a végrehajtást, hogy az az illetékes kun^zentmiklósi telekkönyvi hatóság ált il foganatosíttatott, a végrehajtás fogana­tosítását én is ekkép kértem. Kérvényem a kunszentmiklósi tkvi hatósághoz áttétetvén, ez a végrehajtást marasztaltaknak az érdekelt belsőségek utáni redemptionális jogára, illetve már kihasított fülöp­szállási p. kerekegyházi birtokilletőségére megrendelte, mely végre­hajtást én foganatosítottam a helyszínén a birtok körülírásával, a mit egyébként már végrehajtási kérvényemben kimutattam. De itt is megállt a további végrehajtási eljárás. A birtok most már, a miként előadám, telekkönyvezés alá kerülvén, a helyszínelés után nyomban végrehajtási, illetve folyta­tólagos végrehajtási kérvényt adtam be a végrehajtást megrendelő kunszentmiklósi telekkönyvi hatósághoz az iránt, hogy a zálogjogot kebelezze be és pedig a végrehajtási jogcselekvény rangsoroza­tában ; de kérelmem elutasittatott azzal az indokolással, hogy kérvényemet az eljáró kecskeméti községi bírósághoz kellett volna beadni. Jogi kérdés: megáll-c az eljáró telekkönyvi hatóság fel­fogása, a mikor a száraz munkaként jelentkező kisebb polgári peres ügyekről szóló törvény nemcsak a hasonló esetre, de a foly­tatólagos végrehajtásra is szabályt nem foglal magában; ily eset­ben, a mikor nem a szó szoros értelmében vett végrehajtásról, hanem azon érdekről van szó, hogy a megrendelt és pedig a telekkönyvi hatóság által megrendelt végrehajtásnak most már telekköuyvileg bekebelezéssel foganat szereztessék: a végrehajtási kérvény beadását és elfogadását illetőleg melyik bíróság az ületékes? A végrehajtási törvénynek — jog lefoglalásáról lévén szó és foly­tatólagos végrehajtás kéretvén — 116. és 117. szakasza, avagy 203. szakasza nyer-e alkalmazást és a telekkönyvi hatóság által foganatosíttatott végrehajtás a helyszínelés és telekkönyvezésnél figyelembe veendő-e hivatalból s ezen foglalás a telekkönyvezett birtokra megnyeri-e a foglalás ideje szerinti rangsorozatot i Koi'ácS IstVíín, ügyvéd Kecskeméten. Vegyesek. Csalás kutyákkal. A kasseli németországi büntető kamara előtt néhány nap előtt két napi tárgyalás után egy csalási per lett befejezve. Egy kutyákkal való csalásról volt ugyanis szó, mely Frike Gyula ezelőtti erdészeti alkalmazott által űzetett a ki mint kutya-kereskedő Herleshauseban lakott. Ez ugyauis erdész és kutyaíenyésztőnek adta ki magát és minden szaklapban dicsé­retekkel halmozta el kiválóan tenyésztett kutyafajtáit. Sőt kutya­vételi megkeresésekre is válaszolt az újságokban. Tényleg azonban nem is volt kutyatenyészcése, hanem nagyobb számú olcsó és legközönségesebb fajtájú kutyákat vásárolt össze, melyekről azután a legcsodálatosabb tulajdonságokat híresztelt. Leveleiben egy 3/i éves házi ebet, melynek alig voltak még fogai, pompás állatnak vázolt, nagyszerű fogazatával dicsekedett és igy mintegy »az emberre idomítottnak* tüntette fel, elannyira, hogy már ezen puszta leírásból is félhetett tőle az ember. Az állatot csupán csak azért tartotta 30 márknyi olcsó árra, mert még néhány ehez hasonló fajtái voltak nála »készletben«. Egy kutyának azon különös tulajdonságot adta, hogy »a borzot holdvilág fénynél megállítja.« Az állatokat darabonkint ilO, 50, 100 és még több márkányi áron adta el, holott ö azokat 2, 3 és 5 márkáért vette. E mellett még olyan ravasz is volt, hogy ritka példányait csakis utánvéttel küldte szét, ugy hogy mindenesetre a pénzt kezeihez kapta. Az igy megcsalt vevők a csalót fel sem jelentették, mert káruk mellett még a kigunyolástól is tartottak. Végre azonban az igazság keze utolérte a csalót, minthogy elfogatott és vizsgálati fogságba tétetett. Innen azonban sikerült megugrania és Svájcba szökött. A német hatóság megkeresésére azonban ismét ide ki­szolgáltatva lett. Meg lön állapítva, hogy ezreket szerzett évente csalása által. Üzletét ugyanis nemcsak Németországban, hanem külföldön és különösen Olasz- és Oroszországban is folytatta. Néha még a kutya-barát látszatát is öltötte magára, midőn azt irta feleinek, hogy sokkal inkább hordozza szivén, hogy az állat jó bánásmódban részesittessék. A törvényszékkel vádlott el akarta hitetni, hogy egy him kutyát a nősténytől sem tudja megkülön­böztetni és tudatlanságból gyakran nagyobb értékű fajokat egészen olcsón és megfordítva adott el. Végül azonban 23 izbeni csalás és néhány esetbeni csalási kísérlet rábizonyittatván, 3 és félévi börtön összbüntetésre és 4 évi becsületvesztésre Ítéltetett. Mi tekintendő öngyilkosságnak a biztosítási jog szem­pontjából ? J. Johanna asszony életét egy biztosító-társaságnál 40,000 márkára biztosította még azon időben, midőn férjével fényes vagyoni viszonyok között élt. Minthogy azonban a házas­társak vagyonukat elvesztették, megegyeztek, hogy életüknek véget vetnek. Ez ugy történt, hogy először a férj feleségét fejére való lövés által megölte, azután pedig önmagát lőtte főbe. A házastársak vagyonára csőd rendeltetett el és a nő vagyonának csödtöraeggondnoka a biztosított összeg erejéig a biztositó-társu-

Next

/
Thumbnails
Contents