A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 19. szám - Tanulmányok a német perrend köréből. 2. r.

74 A JOG. hanem a 451. hrsz. részletet vásárolták meg s hogy ugyanezt az ingatlant birják és használják az adásvétel megtörténtétől, tehát több mint 15 év óta ; minthogy végül alperesnek a nevezett tanuk ellen emelt kifogását az elsöbiróság által ez irányban helyesen felhozott indokok, valamint a prtrs. 193. §-a alapján figyelembe venni nem lehetett, felperesek keresetének feltétlenül hely adandó lett volna ; de miután felperesek az elsőbiróságnak amaz Ítélete ellen, mely szerint a kereset tárgyát képező ingatlan tulajdona részükre csupán az I. rendű felperes által leteendő póteskütől függőleg Ítéltetett meg, felebbezéssel nem éltek : az elsöbiróság ítéletét a kereset főtárgyára, valamint a viszonkeresetre nézve ebből az indokból helybenhagyni kellett. Oly esetben, midőn végrehajtást szenvedett a végrehajtás fogauatositása előtt más birói területre tevén át lakását, a foganatosításra más bíróság vált illetékessé, a megkeresett bíróságnak más teendője nem lehet, mint hogy a hozzá intézett megkeresést elintézés végett az illetékessé vált bírósághoz áttegye és erről a megkereső hatóságot értesítse. A m. kir. Curia (1890. április 17-én 2,903/p. 1890.): S. Adolf felperesnek B. János alperes elleni végrehajtási ügyében a nagykanizsai és a kaposvári kir. járásbíróságok között felmerült illetőségi összeütközési ügyben a m. kir. Curia a végrehajtás elrendelésére és foganatosítására a kaposvári kir. járásbíróságot mondta ki illetékesnek. Mert külföldi bíróságok megkeresése alapján a végrehajtást elrendelni és foganatosítani az 1881 : LX. t.-c. 3-ik §-a értelmében a 18. §-baD megjelölt foganatosító bíróság illetékes ; és oly esetben, midőn végrehajtást szenvedett a végrehajtás foganatosítása előtt más birói területre tevén át lakását, a foganatosításra más bíróság vált illetékessé, a megkeresett bíróságnak más teendője nem lehet, mint hogy a hozzá intézett megkeresést elintézést végett az illetékessé vált bírósághoz áttegye és erről a megkereső bíróságot értesítse, a mit jelen esetben mind a zala-egerszegi, mind a nagy-kanizsai járásbíróságok teljesítettek is ; a minek megtörténte után azután az illetékessé vált bíróság teendője leend, a végrehajtást az 1881 : LX. t.-c. 3-ik §-a értelmében elrendelni és foganatosítani. Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. A csődtörvény 241. §. második bekezdésében foglalt azon rendelkezésből, mely szerint a csődtörvénynek a kereskedelmi csődre vonatkozó szabályai a kereskedőkre a cég törlése után is a törléstől számítandó egy év elteltével alkalmazandók, — szükségképen következik, hogy ezen egy év eltelte előtt, a cég törléséig fennállott birói illetőségen sem történik változás. A békés-gyulai kir. törvényszék (1889. október 26-án 2,87ti/p. 1889.): Dr. Déry Károly ügyvéd által képviselt Str. Gyula és érdektársainak mint panaszló hitelezőknek, dr. Gyulai Mór ügyvéd által védett O. Lázár adós, mint panaszlott elleni csődnyitási ügyben végzett. Vonatkozással a kir. törvényszéknek, mint csődbíróságnak 3,527/88. sz. a. és 6,536/88. sz. a. kelt végzéseire — miután a kir. törvényszéknek illetékessége és a csődnyitás anyagi feltételeinek fenforgása már az eddigi iratok alapján megállapítottnak volt tekintendő, a jelen tárgyalás alkalmával bemutatott felhatalmazások által azon egyedüli megoldatlan kérdés, hogy Str. Gyula csődkérvényezö jogosítva volt a csődöt nemcsak a maga, de a többi kérelmező, nevezetesen I. H., I. M. és I. I. nevében is kérni, beigazoltatott O. Lázárnak báihol található ingó és Horvát-Szlavon országok kivételével a magyar állam területen levő ingatlan javaira, a csőd a csődt. 241. és 248. §-ai alapján megnyitottnak nyilvánittatik. A budapesti kir. ítélő tábla (1889. évi december hó 3-án 8,206/v. 1889.) az elöljáróság végzését megváltoztatja, a kir. törvényszéket ez ügyben való eljárásra illetéktelennek mondja ki ennélfogva a csődöt kérőket csődnyitási kérelmükkel el és az illetékes bírósághoz utasítja. Indokok: Az 1881. évi XVII. te. 242., 244. §§. szerint kereskedelmi csődnél is alkalmazandó ezen t.-c. 72. §. szerint a csődeljárásra az a kir. törvényszék illetékes, melynek területén a kereskedőnek telepe van, közönséges csődöknél pedig rendszerint az a törvényszék, melynek területén a panaszlott lakik. Tekintve, hogy panaszlott a b.-gyulai kir. törvényszék területén nem lakik és tekintve, hogy panaszlott ezen törvényszék területén volt kereskedői üzletét a 6,536/88. sz. tárgy, jkönyv Z. alatt becsatolt helyhatósági bizonyítvány szerint 1888. június 1. napjáu eladta, a kir. törvényszéknek 1888. július 28. napján 4,604. sz. alatt kelt hivaí talos jelentése szerint pedig kereskedői cége 1888. június 8. napí ján töröltetett, ily körülmények mellett a csak 1888. június 11. I napján benyújtott csődnyitási kérvény feletti eljárásra a b.-gyulai | kir. törvényszék illetékességgel nem bir. Nem vétethetett figyelembe csődkérőknek a csődtörvény 211. §-ára történt hivatkozása, mert ezen §. szerint is a birói illetékességre nézve a már fentebb [ hivatkozott 72. §. rendelkezése irányadó. A magyar kir. Curia (1890. március 31-én 407/v. 1890.) Tekintve, hogy a csődtörvény 241. §. második bekezdésében foglalt azon rendelkezésből, mely szerint a csődtörvénynek a kereskedelmi csődre vonatkozó szabályai a kereskedőkre a cég törlése után is a törléstől számítandó egy év elteltével alkalmazandók, szükségképen következik, hogy ezen egy év eltelte előtt a cég törléséig fennállott birói illetékességen sem történik változás; s tekintve, hogy a panaszlott cége 1888. évi június 8 áig a b.-gyulai ' kir. törvényszéknél volt bejegyezve, melynek területén kereskedelmi telepe volt, a mely tényből a nevezett törvényszéknek a cégtörlés után harmad napra beadott csődnyitási kérvény feletti eljárási illetősége a csődtörvény 72. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezésből okszerűen következik: a másodbiróság végzésének megváltoztatása mellett a b.-gyulai kir. törvényszéknek mint csődbíróságnak illetősége megállapíttatik s a kir. tábla a csődnyitás kérdésében hozott elsőbirósági végzésnek érdemleges j felülvizsgálatára utasittatik. Az árkülömbözetre alapított keresetnek törvényes alapja nincs, ha felperes az alperes, mint az áru átvételében késedelmes vevő ellen a K. T. 351. §-ára alapított jogával kívánván élni, az árút nem a rendeltetés helyén és annak piaci árainak alapul vétele mellett, hanem az árú feladása helyén s csakis a hely piaci árának alapul vétele mellett eszközölte. (K. T. 347. és 351. §§-ok. A kaposvári kir. járásbíróság (1888. jan. 8-án, 7,150/1887): Dr. Weisz Ödön ügyvéd által képviselt K. Mór felperesnek, Bakonyi Ferenc ügyvéd által védett L. Vojt alperes elleni 119 frt 50 kr. iránti perében ítélt: A birói illetőség megállapításával tartozik alperes a kereseti tőkét megfizetni. Indokok: A birói illetőség megállapítandó volt, mert felperes és alperes között létrejött ügyletből folyó fizetés Kaposvárott volt teljesítendő. Marasztalandó volt pedig alperes a kereseti összegben, mert alperes önmaga beismerte, hogy felperestől a 2. sz. a. becsatolt ajánlat szerint további eladási szándékkal megvett, Kaposvárott átveendő 50 mmázsa búzát 79 kg. súlyút 7 frt 75 kr. és 50 mmázsa rozsot, 73 kg súlyút 6 frtért, beismerte azt is, hogy felperestől igy megvásárolt s az által részére a linci vasúti állomásra elszállított árút visszautasította és felperes rendelkezésére bocsátotta, azt hozván fel okul, hogy a küldemény a 2. 7. alattiban foglalt ajánlatnak nem felelt meg, mert felperes a 4. sz. alattiban a rozsot a 2. sz. a. tett ajánlat ellenére 6 frt helyett 6 frt 20 krral számította s hogy a 2. sz. alattiban ajánlott mennyiségnél 132 kg.-mal többet küldött, továbbá, hogy a buza nem 79, hanem 78 kilót, a rozs nem 73, hanem 72 kilót nyomott. Felperes azonban ezen alperesi kifogások valóságát tagadván, a 2. sz. a.-nak a rozs árára vonatkozó részét hamisítottnak nyilvánította s annak beigazolására a 2. sz. a. másolatát D) alatt becsatolja, melyből a rozs árának 6 frt 20 krból 6 frtra lett kiigazítása kétségen kívül kitűnik, mert a másolatban a 6 frt 20 kr. minden javítás nélkül látható, az alperes által csatolt 2. sz. a. pedig, mely copirtintával íratott, a 6 frt 20 krnak 6 forintra fekete tintával hamisítása látható. De tekintve, hogy felperes az árúnak Lincbe érkezte előtt az I. a. szerint a 6 frt vételárba beleegyezett s igy az árkülönbözetre vonatkozó kifogása alperesnek valótlannak bizonyult. A gabona minőségére (súlya) nézve, ha azt alperes kifogásolhatta s abból magának jogot akart szerezni, tartozott volna azt törvényes úton a k. t. 347. §-a szerint szakértői szemlével constatáltatni s azzal bizonyítani, a 2. sz. alattira vezetett záradék bizonyítékul nem vehető és mert alperes az árút állítólagos árkülönbözet miatt utasította vissza, az árú minőségére most alapított kifogása figyelembe se jöhet. Azon okból pe'di"-, hogy a küldemény 132 kilóval több volt, mint a megrendelés, az egész árúküldemény visszautasítható nem volt, mit a felek á'ltal választott szakértő is igazol. Mely fentebb elősoroltak szerint alperes mindhárom rendbeli kifogásai alaptalanoknak bizonyultak, | de alaptalan azon kifogása is, hogy felperes a rendelkezésére