A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1890 / 16. szám - Szilágyi Dezső miniszterségének első évfordulója
Kilencedik évfolyam. 16. szám. Budapest, 1890. április 20. Szerkesztőség: V. Rudolf-rakpart :!. sz. Khdóuivdtal: V. Rudolf-rakpart 8. sz. Kéziratok vissza nem adatnak Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) ti Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : egész évre ... 6 frt — kr. fél ... 8 » — » negyed » ... 1 » 50 Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM : Szilágyi Dezső miniszterségének első évfordulója. Irta: dr. S t i 1 1 e r Mór. — A büntetőtörvénynek a hivatali sikkasztásra vonatkozó szakaszainak módosítása. Irta: dr Báttaszéki Lajos, budapesti ügyvéd. — Észrevételek a hagyatéki eljárásról szóló törvényjavaslat tervezetére. Irta: Zagyva Lajos, közjegyző Mezőtúron. — Törvényjavaslat a kir. tábla decentralizációjáról. — Nyilt kérdések és feleletek. (I. A végrehajtási jogból. Irta: dr. Schleiffer Ede, szombathelyi ügyvéd. — II. Biztosíték lefoglalása. Irta : Kérdező.) — Sérelem. (A marosvásárhelyi kir. tábla ellentétes határozata. Irta : Sincerus.) — Irodalom (A mentelmi jog. Irta: Jellinek Arthur. — A nemzetközi börtönügy közlönye. — Az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogságról. Irta: dr. Baumgarten Izidor.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MKLLÉKLET: Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlöny «-böl. (Csődök. — Pályázatok.) Április hó 1-től új előfizetést nyitottunk lapunkra. Tisztelettel kérjük azon t. elöfizetőiuket, a kiknek előfizetésük mult hó végével lejárt, szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb meghosszabbítani. Lapunk előfizetési ára s Negyedévre . . . . 1 frt 50 kr. Félévre 3 frt Egész évre 6 frl. A „Jog" kiadóhivatala. Budapest, V. ker. Rudolf-rakpart 3. sz. A »Jog tör vény tár a« i8go. évfolyamának tisztelt előfizetőijeién számunkhoz mellékelve veszik a folyó évi törvények 5. és 6. ivét (65—QÖ. lap.) Az esetleges reklamációkat kérjük 8 napon belül hozzánk intézni. A kiadóhivatal. Szilágyi Dezső miniszterségének első évfordulója. Szilágyi Dezső miniszterségének első évfordulója e hónapra esik. Elérkezett-e már ideje annak, hogy ezen rövid múltból következtetést vonjunk a jövőre, elegendő alapnak tekinthetni ezt a röpke évet arra, hogy maradandó Ítéletet alkossunk magunknak az iránt, mi vár igazságügyünkre ?—ez azon kérdés, melyre a jogászi közvélemény megállapodásra jutni eddig nem tudott. A kétkedők csoportja elégedetlenséggel vonja meg a miniszterkedés ezen időszakának mérlegét, kézzel fogható, tisztanyereség tételeket várt az évi számla le7.árásakor és a helyett még alig megkezdett ügyletek reménybeli ígérvényeit találja feltüntetve az alkotások főkönyvi számláján. A hivők csoportja azzal biztatja magát, hogy ott, hol, mint az igazságügyminiszteri cégnél, oly hosszú időn át minden Lapunk mai száni | nagyobb szabású vállalkozási szellem nyugodott, hol a megszokás napi munkája igen is meg volt, de az előretörő, alkotási tehetség szunnyadozott, ott máról holnapra szembeszökő, megmarkolható, maradandó jellegű eredményeket várni lehetetlen, és követelni nem szabad. Mi, az igy gondolkodók sorába tartozunk. Mi tisztában voltunk magunkkal az iránt, hogy az, a mit Szilágyi akar, mit neki akarni kell és szabad, az, a mint nem lehet napokra szánt eredményű, ép ugy nem lehet napok után mért munkájú. Ámbár minisztersége előtt mutatkoztak a javulás kétségtelen jelei, de nagyban és egészben sivár volt igazságügyünk egész nagy tere, támasz és bátorítás, mert méltánylás nélkül felfelé, remény, mert kilátás nélkül lefelé a közvéleményben. Ily viszonyok közt már azon egy körülmény is, hogy Szilágyi minisztersége által új életre pezsditette a borongó közvéleményt, hogy tárcavállalása által egy csapásra felemelte az igazságügyet a nagy törvényhozási feladatok magaslatára a mérvadó körök méltánylásában, egymaga egy messze kiható nagy tett számába megy. Csüggedt, alélt közvéleménynyel, közönyös, sőt ellenséges kormányzati tényezőkkel szemben minden, bármily csekély reform is csak áléletet tengett volna, azon nagy reformok pedig, melyekre az igazságügy terén égető szükségünk van, még megszülemleni sem volnának képesek. Szilágyi ennek teljes érzetében kezdte meg igazságügyminiszteri pályafutását, a mint ennek teljes érzetében is adta tevékenysége egymásutánjának képét ama hatalmas beszédben, melylyel hivataloskodását a parlamentben bevezette. És a kik olvasni tudnak, megérthették abból, hogy ezen minisztert más mértékkel kellend mérni, tevékenysége megítélésében más minta, más jelszavak után kellend indulni, mint eddig szokva valánk. És ez az, mit a kétkedők nem tartanak eléggé szem előtt. Oly egyéniség, mint minő Szilágyi, önmaga ellen volna hűtlen, ha ép akkor, midőn az ő egyéniségét jelölte ki és hivta a porondra a közvéleményt, hogy az igazságügy terén a rég áhítozott új alkotásdús korát nyissa meg, ő a régi kormányok kísérleteit és kezdeményezéseit egyszerűen saját védjegye alatt csempészte volna be a törvényhozás határvonalán. És azért csak érthető, hogy ő a helyett, hogy az elődeitől átörökölt reform-javaslatoknak — mint sokan várták — egyszerűen menetvédet adjon, azokat mielőtt szárnyra ereszti, körülményesen megfontolás tárgyává tette és teszi, hogy azokat, ha saját szellemében átalakíthatók, átöntse új formáiba, vagy ha föl1 14 oldalra terjed.