A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 15. szám - Adalék a lutri-joghoz

148 A JOG akkor maga részéről nyilatkozik, de az ellennyilatkozatot nem kapja még meg. Egyedül áll tehát a reskontóval kezében. Az a kis szelvényes papir egyelőre csak azt bizonyítja, hogy ő tett a lutrira s ezzel megkínálja, felhívja a kir. kincstárt; hogy fogadja el ajánlatát, azaz játszék vele. Most a másik félen van a sor. O azt mondja: nem fogadom el az ajánlatot, nem bocsátkozom veled téted erejéig szerencseszerződésbe, mert későn érkezett be szándékodat tudató leveled; visszaadom tehát pénzedet, máskor azonban szívesen lépek veled szerződési viszonyba, de igyekezzél korábban jönni. Más szavakkal, a lottószerződésnek lényeges pontjait képezik az előzetesen megállapított feltételek, melyek szabályrendeletilcg formulázva vannak. Ehhez mérten a kir. kincstár kiadja ismeretlen értékű és tartalmú reskontóit, kikötve, hogy azon esetben, ha a gyűjtök által kiadott feltételes »papir«-nak másik fele és értéke a számok lajstromával a kitűzött esedékességi időben hozzá beérkezik, ő a játszmát elfogadja, azaz a szerződésre nézve elfogadási nyilatkozatot fog adni. A lottószabályok szerint a húzás napjának déli 12 órájáig Ke nem futott reskontószelvények és tétösszegek visszautasitandók, húzásban a későn érkező lottótétek nem játszanak, a tétösszeg a feltevőnek visszaadatik, stb. Esetünkben tehát a kir. kincstár nem fogadta el a szerződést. A magán fél ellenében tehát jogsérelem nem merült fel. Az egész csak casus. Maradna a pénzügyi út. Erre nézve kár lenne minden lépés. Még nem fordult elő eset, hogy a fenhatóság megváltoztatta volna a lottóhiv-ital végzését. A lutripanaszos elmondhatja a nagy Cae3art üdvözlő hollóval: oleum et operám perdidi! Természetesen a postakincstár sem vonható felelősségre, inert nem ama betevő adta fel a későn érkező ajánlott levelet, hanem feladta azt a lottóhivatal közvetítője, a gyűjtő. Ez is hivatalosan. Rejöd József, gyulafehérvári ügyvéd. II. A köztisztviselői minősítési törvényből. Egy volt igazságügyministeri száratiszt, ki az 1883. évi I. törvéuycikk életbeléptekor már mint ilyen szolgált s külömben is a jelzett törvény 17. §-ban körülirt elméleti képességgel bír, de a selraeci akadémiát nem végezte, a hivatolt törvény 34. §-a értelmében az erdő vagy bányaszámvevőséghez való alkalmaztatásra igényt tarthat-e s oda kinevezhető-e ? Aliquis. S é r e1e m. * i. A marosvásárhelyi kir. itélő tábla ellentétes határozata. E becses lapok 1887-ki évfolyamában több oldalról tüzetesen meg lett vitatva a perújjitás kérdése akkor, midőn főeskü akadályozza érvényesithetését. A törvénykezési rendtartás idevonatkozó §-a szerint esküvel eldöntött perben általában ugyan nincs helye perújításnak; 1887-ben mégis azért szorgalmaztam az általam beadott perújitási kereset ellátását, mert ezen keresetet már akkor beadtam volt, mielőtt az ellenfél még az esküt letette volna; okmányokat csatoltam a perújitási keresethez, melyek igazolták az ellenfél által leteendő eskü hamisságát s kifejeztem azon meggyőződésemet, hogy ha a bíróság, a perújjitási kereset érdemleges elbírálása előtt beveszi az esküt: a hamis eskü bűntényét elősegíti s a bűntényben quasi részessé válik. Ezen okokat elfogadta az elsőbiróság, de a marosvásárhelyi kir. itélő tábla 4,854—87. psz. Ítéletével megállapította, hogy eltekintve a perben álló felek egyike vagy másikára beállható változó eredménytől, akár tétetik le a megítélt főeskü akár nem : a z ügy eskü által eldöntött marad és perújjitásnak helye nincs. A Curia a további jogorvoslatot visszautasítván, 1887-ben ügyfelem elesett a perújítás jogorvoslatától, pedig annak beadásakor az eskü még letéve nem volt; pedig világosan látszott a csatolt okmányokból, hogy az ellenfél hamis eskü letétele iránt adta be folya modását. * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlőitekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. Ugyancsak a marosvásárhelyi kir. ítélőtábla — a mely 1887-ben az első bírót még a felebbezés költségeiben is elmarasztalta volt a miért helyet adott a perújításnak,^ a mely akkor a perújítást végérvényesen kizárta akár van letéve az eskü akár nincs — most 7,496-889. psz. ítéletével helyet adott a perújjitásnak, bár az ügy esküvel lett előzetesen eldöntve s ma már az árverés is foganatosítva van. Én már ma ellenkező helyzetbe jutottam, ügyfelem egyenesen csalónak nevez, ki vagyok szolgáltatva a birói helytelen ítélkezés miatt az értelmetlen peres fél szúró fegyvereinek. Egy európai ember útitársul, kalauzul vett magához egy benszülöttet. Megebédelnek egy vendéglőben, a meleg levest fújja az európai ; majd ebéd után útnak indulnak, útközben az európainak keze megfázván, a körme közzé fújt. Ezt is, azt is látta a benszülött és okát megkérdezte ; de aztán miudjárt előáll s kijelenti az európai előtt, hogy ő vele tovább nem utazik. Miért? Kérdi ez. Hát nem jól bánok veled? nem jó az ellátás? Jó, feleli amaz, de én olyan emberrel egy úton többet nem járok, a ki a meleget is fújja, hogy hid^g legyen, a hideget is fújja, hogy meleg legyen. Ha felső bíráink a törvényt oly széles alapon igyekszenek magyarázni, melyből előállanak a legnagyobb ellentétek, az igazságszolgáltatásba vetett hit teljesen meging; a közönség elfordul s a benszülött csudálkozásával kritizálja eljárását még a laikus is a ki viszatetszőleg látja, hogy ugyanazon dolog egyszer fehér, máskor fekete lehet. A judicatura egyöntetűsége érdekében, vagy lelkiismeretességből, vagy fegyelmi úton, de minden áron intézkedni szükséges. Egy b.-hunyadi ügyved. II. Egy unicum a magyar igazságszolgáltatásban. * S k i t a Mihály brassói járásbiró és összes társbiráinak a »J o g« 13. számában közölt végzése ügyében, melyben magukat dr. L e m é ny i Miklós brassói ügyvéd és képviseltjei ellen ellenszenv címén elfogultaknak jelentették ki, a nagyméltóságú m. kir. igazságügyi ministerium f. évi március 19-éről 9,922. szám alatt kelt rendeletével meghagyta, miszerint m i n dazon ügyekben, melyekben dr. Leményi Miklós brassói ügyvéd akár mint fél, akár mint képviselő érdekelve van, a brassói kir. járásbíróságnál alkalmazott birák által kimondott elfogultsági határozat folytán — a felek abiróküldés kívánalma tekintetében 8 nap alatt teendő nyilatkozatra szólittassanak fel, azzal a megjegyzés s ej, hogyazon esetben, haaz ezen záros határidő alatt nyilatkozatukat sem szóval elő nem terjesztenék, sem Írásban be nem jelentenék, ugy fognak tekintetni, mint kik a biróküldést nem kívánják. Vegyesek. Ráth ííj'örgy kir. táblai tanácselnök, kit nyugalomba lépése alkalmából 0 Felsége kiérdemelt kitüntetésben részesité, vendégszerető házában a vezetése alatt állott tanács tagjait bucsú-ebédre gyüjté egybe f. hó 9-én. Mezei kir. táblai biró szép szavakban méltatta a távozó tanácselnök érdemeit, P u k y a háziasszonyra mondott szellemes felköszöntőt, K á p 1 á n y Géza pedig elszavalta a társaság mulattatására azon humoros költeményét, melyet az ez idei táblai ismerkedési estély elmaradása folytán ott — el nem szavalhatott. A távolabb állók mulattatására közöljük a biró-költŐ poemáját: Kárba veszett tószt. A Káplány bizony ma nem prédikál: Plenus venter nem papol libenter. Inkább azt mondom : barátom, igyál ; Hisz' nem csak igével él az ember. Mit prédikáljak én mostan vizet, Mikor magam is bort, jó bort iszom. A bölcs beszédért csak gúnynyal fizet Ez a világ most és mindenkoron. Inkább ujjongok én örömemben 11 y plénumot és ekként látva itt. Erősen lüktet szivem kebelemben, Nemcsak a bor, a büszkeség hevit. * Ezen érdekes ügyben közöljük az igazságügyministemek határuzalát