A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 14. szám - Illetéki mizériák

54 A budapesti kir. itélő tábla (1889. április 24-én 1,365/p. 1889.): Az első bíróság Ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja. Indokok: Felperes nem bizonyította, de nem is állította, hogy alperest és ennek gyermekét ellátás és tartás végett valamely fizetési kötelezettség előzetes kikötése mellett vette volna házához, hanem mint keresetében előadja, csak feltette és remélte alperestől azt, hogy az az ellátási költségeket meg fogja fizetni. Minthogy azonban alperes a felperessel való közeli rokoni viszonynál fogva épen az ellenkező feltevésre lehetett jogosítva, de ettől eltekintve, miután az adott valamely fizetési kötelezettség törvény szerint csak előzetes kikötés esetében lehetne megállapítható, ezeknél fogva — habár az ellátás kiszolgáltatását és azt, hogy alperes megfelelő viszontszolgálatot nem teljesített, bizonyította is — keresetével, mint alap nélkülivel, elutasítani kellett. A m. kir. Curia (1890. március 6-án 5,872/p. 1889.) : A másod bíróság ítélete felhozott indokainál fogva helyben hagyatik. A regale-joggal összekötött nemesi birtok egy részének megvásárlója nem gyakorolhatja az italmérési jogot, ha azt kifejezetten nem szerezte meg. (1890. évi február hó 25-en, 1889. évi 6,371. sz.) A helyszínelés és tagosítás előtt megszerzett tulajdonjog alapján kérelmezett megváltoztatása a telekkvi állapotnak. (Illetőségi összeütközés) A magy. kir. Curia (1890. január 9-én, 9,732/p. 1889): Azon illetőségi összeütközési ügyben, mely K. Samu felperesnek V. sz. J. Jozefa és érdektársai alperesek elleni ingatlan tulajdonjoga iránti perében a turóc-szt.-mártoni kir. járásbíróság, mint telekkvi hatóság és a besztercebányai kir. törvényszék között felmerült, a m. kir. Curia a perben a turóc-szt.-mártoni kir. járásbíróságot mondta ki illetékesnek. Mert felperes keresetében a helyszínelés és tagosítás előtt már megszerzett tulajdonjog alapján a telekkönyvi állapot megváltoztatását kérvén, e kérelem a telekv. rts. I. rész és illetőleg az 1869. április 8-án kelt igazságügyministeri rendelet 27. §. intézkedéséhez képest a telekv. rts. 25. §-ában előirt eljárás szerint intézendő el és ennek következtében az 1868. évi LIV. t.-c. 19. §-ának rendelkezéséhez képest a telekkvi hatóság hatásköre alá tartozik. Kereskedelmi, osőd- ós váltóügyekben. Ha valamely követelés felett kötelezvény állíttatott ki bekeblezési engedélylyel és ugyanezen követelés hiztosit isára váltóelfogadvány is adatott, ez nem tartalmaz rijitást és a váltó elfogadók nincsenek jogositya a kötelezvényt visszakövetelni mindaddig, mig a követelés kifizetve nem lett, habár a hitelező a fedezeti váltót tovább forgatta. A nyitrai kir. tszék (1888. jul. hó 17. 7,168/1888. p. sz.): Mérey Lajos ügyvéd által képviselt V. Károly és neje K. Júlia felpereseknek, Sándor Pál ügyvéd által védett F. Károly ügyvéd, mint az érsek-ujvári takarék- és hitelintézet csődtömeggondnoka alperes elleni, az érsek-ujvári 233. tjk. lapon irt ingatlanokra bekebelezett 286 frt 01 kros kötvény kiadatása és zálogjog törlése iránti perében itélt: Felperesek keresetükkel elutasittatnak. Indokok: Felperesek keresetüket arra alapítják, hogy az őket szenvedőleg és R. Salamont cselekvőleg illető utóbbiak által az érsek-ujvári takarék- és hitelintézetnek engedményezett 286 frt 01 kr. összegről szóló jelzálogilag biztosított kötvénybeli tartozásuknak biztosítására a kötvénybeli értékről külön fedezeti váltót kibocsátottak, illetve elfogadták s ezt az alperesi takarék- és hitelintézet forgatmány utján értékesítette, igy felperesek elleni követelésükre kielégítve lévén, köteles a 286 irt 01 krról kötvényt felperesnek visszaadni s a bekeblezés törlésére alkalmas nyilatkozatot kiállítani, de felperesek azt is beismerik, hogy tartozásukat máig ki nem fizették, következőleg a 286 frt 01 kr. tőke és netán hátralékos kamataival tartoznak, igy habár a per során kihallgatott tanuk vallomása által be van bizonyítva, hogy a 286 frt 01 kr. összegről felperesek által kibocsátott és elfogadott váltó csak fedezetül szolgált a jelzálogilag bekebelezett kötvénybeli 286 frt 01 kr. követelésre s igy az érsek-ujvári takarék- és hitelintézet nem volt jogosult ezen fedezeti váltót forgatmány utján érvényesíteni, miután ezen per tárgyát csak annak elbírálása képezi, tartozik-e alperes a 286 frt 01 krról szóló kötelezvényt felperesnek visszaadni s arra bekebelezett zálogjog törlésére alkalmas nyilatkozatot k'állitani; ezen keresetükkel kellett felpereseket elutasítani. Mert a zálogjog mindig egy érvényes és fenálló követelés biztosítására szolgál, már pedig felperesek beismerik, hogy a 28G frt 01 krnyi tartozásukat ki nem fizették és a tartozás valóságát nem kifogásolták, mindaddig tehát, mig felperesek tartozása feuáll, sem arra vonatkozó okmány kiszolgáltatását, sem a jelzálog törlését nincsenek jogositva követelni. Mert továbbá, ha való is, hogy alperes a 286 frt 01 krnyi váltó értéket átvette, nem tekinthető annak, hogy követelésére nézve ki lett elégítve, a mennyiben alperes váltójogi kötelezettsége a forgatmányos irányában mindaddig fenáll, mig a váltókötelezett a fizetést nem teljesítette, ezt pedig felperesek ezen per megindításáig tenni elmulasztván, keresetük tehát alaptalannak bizonyult. A budapesti kir. itélő tábla (1889. jun. 18. 44,416/1888. p. sz.): Az elsöbiróság Ítéletét megváltoztatja és alperest kötelezi, hogy az 1865. évi febr. hó 2-án Ersek-Ujvárott 286 frt 01 krról kiállított eredeti kötvényt felperesnek 15 nap alatt visszaadja, valamint annak tűrésére is, hogy az érsek-ujvári 233. sz. tjkvbnn I. r. 327. hrsz. a. bevezetett ingatlanra C. 2. sorsz. a. 286 frt 01 kr. s jár. erejéig R. Salamon javára bekebelezett engedmény utján pedig az érsek-ujvári takarék- és hitelintézet javára átruházott zálogjog törlése bekebeleztessék. Indokok: Felperesek a kereset alapját tevő azt a körülményt, hogy a 286 frt 01 kr. tőkéről kiállított s zálogjogi bekebelezéssel biztosított kötelezvénynek R. Salamon által HZ érsek-ujvári takarék- és hitelintézetre 1884. évi nov. hó 29-én történt engedményezése után az engedményes részvénytársaság akkori igazgatója alperesektől egy a kötvénynyel hasonló összegről szóló váltót is kivánt; továbbá, hogy a váltót alperesek kiállították, arra értéket fel nem vettek és hogy az a váltó az érsek-ujváii takarék- és hitelintézet részéről az egyesült budapest-fővárosi takarékpénztár részvénytársaságra forgatmány nyal átruháztatott s végül, hogy a váltó értékét alperes csődtömeg jogelődje megkapta, a kihallgatott tanuk P. József, R. Salamon, G. Géza és Cs. Endre vallomásaival bizonyították. Minthogy pedig a váltó kiállításával felperesek és alperes jogelődje között a követelésre nézve újítás, új jogügylet keletkezett s a követelés új alapját képező váltónak átruházása s annak ily módoni értékesítése után a követelésről szóló kötvény visszatartása s annak netaláni érvényesítésére alperes többé jogosítottnak nem tekinthető, minthogy továbbá az a körülmény, hogy felperesek a váltó birtokosa irányában váltóbeli kötelezettségeiket le nem törlesztették, nem bir súlylyal ama ténynyel szemben, hogy a váltó értékeért egyedül felperesek vonattak perbe, annál kevésbé pedig, mert alperes egyáltalán nem bizonyította, hogy a csődtömeg ellenében a váltóbeli követelés bejelentetett s ily módon érvényesíttetett volna, ezeknél fogva alperest a fentiek értelmében kellett kötelezni. A m. kir. Curia (1890. rnárc. 13. 7,770/1889. p. sz.) : A kir. tábla ítéletének megváltoztatásával az elsöbiróság Ítélete hagyatik helyben indokaiból és azért, mert valamely váltónak fedezetül adása, mint pusztán a fenállónak elismert követelés biztosítására irányuló intézkedés újítást nem képezvén, a fedezeti váltónak adása és elfogadása az eredeti követelést meg nem szünteti és ehez képest a kötelezvény visszaadását és a nyert zálogjog törlését követelő felperesek a váltó fedezeti minőségén felül azt is tartoztak volna bizonyítani, hogy tartozásukat kifizették, felperesek azonban ezt nem bizonyították, sőt beismerik, hogy az állítólag fedezetül adott váltót még be nem váltották. Ha valamely részvénytársaság által az ügyvéd számára kiállitott meghatalmazáson a cégaláírás nem alapszabályszerü, az ilyen meghatalmazás alapján való képviselet el nem fogadható és a részvénytársaság a tárgyaláson meg nem jelentnek tekintendő. Alperes meg nem jelenése dacára felperesi kereset elutasítása. A budapesti kir. ker. és váltótszék (1888. szept. 10. 40,380/1888. sz.): Tauber Leo ügyvéd által képviselt M. Adolf és C. József felpereseknek a német-prónai posztógyár részvénytársaság alperes elleni 13,994 frt iránti perében itélt: Alperes köteles 13,788 frt s jár. megfizetni. Indokok: Tekintve, hogy a ker. törv. 185. §. értelmében a részvénytársasági cégjegyzést az igazgatóság az alapszabályok értelmében eszközli s maga a cégjegyzés akkép történik, hogy a jogosítottak a társasági céghez saját aláírásaikat csatolják; tekintve, hogy az alperes képviseletében megjelent dr. Br. Lamorál ügyvéd által •/. alatt csatolt meghatalmazás az érintett kellékeknek meg nem felel, mert eltekintve attól, hogy a felperesek által C. alatt csatolt hiteles cégjegyzéki kivonat szerint a cégjegyzés érvényességéhez