A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 13. szám - A szerzői jog rendszeresen előadva [könyvismertetés]

Ü JOG. szersmind a zugirászat gyakorlásától a hivatolt törvény §-ában jelzett körülmények terhe alatt eltiltatik. Indokok: V. Á. I.-r. vádlott a tárgyalás folyamán önként beismerte azt, hogy az iratok között levő és előtte felmutatott 9,283., 6,773. és 6,774. számú kérvények az ő kezeirásai s azokat ö készítette a felek részére, beismerte azt is, hogy a 6,770. s 6,772. számú kérvények bár nem az ő kezeirásai, de azok ő általa tett tolbamondás folytán készültek, beismerte végre azt is, hogy a felső visoi kir. járásbíróság által foganatosított házkutatás alkalmával lakásán feltalált iratok a felek által hagyattak nála és pedig akkor, midőn peres ügyeikben hozzá tanácsadás és útbaigazítás végett fordultak ; tekintve azt, hogy vádlott ügyvédi jogositványnyal nem bir s dacára ennek az ügyvédi gyakorlat körébe tartozó cselekményeket teljesit, mely cselekménye bevallott foglalkozása, csekély szellemi képességére való tekintettel, csakis a köznép tudatlanságának kizsákmányolására, sőt érdekeiknek romlásán, vezet; tekintettel eme cselekményekre s miutáu vádlott által beismert körülmények az üzletszerűséget tüntetik fel s igy a panaszolt zugirászati kihágás tényálladékát állapítja meg, ennélfogva vádlottat abban vétkesnek kimondani és öt a fenti módon és mérvben elitélni kellett. Az Ítélethozatal alkalmával sulyosító körülmény gyanánt volt veendő az, hogy vádlott már egy ízben hasonnemü cselekményért büntetve volt s dacára ennek, eme cselekményét tovább is gyakorolta A budapesti kir. itélö tábla : Tekintve, hogy az 1874. évi XXXIV. t.-c. 39. §-ában meghatározott törvénysértés kihágást képez ugyan, ámde az 1880. évi XXXVII. t.-c. az idézett törvény kivételes intézkedéseit fentartván, az abban foglalt büntetésnek neme változás alá nem jöhet, miből folyik, hogy a zugirászati kihágás nem pénzbüntetéssel, hanem pénzbirsággal sújtandó ; tekintve továbbá, hogy ugy a btkv. mint az 1887. évi VIII. t.-c. kizárólag a pénzbüntetések hova fordításáról rendelkezik, ellenben a kivételes törvényen alapuló pénzbírságok eme törvényes intézkedésének keretébe fel nem vétettek; mihez képest az érintett pénzbírságok az államkincstárt illetik ; tekintve végre, hogy az 1874. évi XXXIV. t.-c. 39. §-a a birságnak szabadságvesztés-büntetésre leendő átváltoztatását el nem rendeli és az 1880 : XXXVII. t.-c. sem intézkedik arról, hogy a birság elzárásra átváltoztatható; minthogy a törvényben meghatározott büntetési nemtől a törvény különös rendelete nélkül eltérni, ugy az egyik büntetési nemet egy másik büntetési nemre átváltoztatni nem lehet, de a kihágási büntetőtörvénykönyv 22. §-ának hatálya csakis a kihágási büntetőtörvényben megjelölt büntetendő cselekményekre terjed ki, ehhez képest ennek, mint törvényhasonlatosságnak alkalmazása az 1874. évi XXXIV. t.-c. 39. §-ának rendelkezésével szemben a fenforgó cselekmény megbirálásáná\ irányadóul nem szolgálhat; ugyanezért a kir. járásbíróság Ítéletét részben megváltoztatja a kir. ítélőtábla és V. A. vádlottat az államkincstár részére 15 nap végrehajtás terhe alatt fizetendő (40) negyven írt pénzbirságra ítéli, az Ítélet egyéb részét, valamint a fent megjelölt végzést indokolásánál fogva helybenhagyja. A magy. kir. Curia: A vádlott által emelt semmiségi panasz elvettetik, a közbetett felebbezés pedig az 1883: VI. t.-c. 7. §. értelmében visszautasittatik ; mert a vádlott által felhozott körülmények semmiségi esetet nem képeznek ; és mert a fentidézett §-ban meghatározott azok az esetek, melyekben a másodbiróság ítélete ellen további felebbezésnek lehetne helye, nem forognak fenn. (1889. szeptember 24-én. 7,753 ) H;v a kir. ügyészség az elí.öl>irósági ítéletben megnyugodott, de a büntetést leszállító másodbirósági Ítélet ellen felebbezett, a harmadbirőság nem szabhat súlyosabb büntetést, mint az elsőfokú birÓSág. (A kir. Curia . 1889. november 28-án 3,071. sz.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Az ügyvéd, ha eljáró bírósági vagy hatósíigi személyek ellen fegyelmi vagy ily természetű panaszt te^z, az igazság kiderítése érdekében jogosítva van ngyan kiterjeszkedni a panaszolt személyek jellemének és magánéletének azon momentumaira is, melyek a panasz támogatására szolgálnak, — azonban ezt tenni jogosítva nincs, ha csupán a hatóság valamely intézkedése ellen használ jogorvoslatot. A fegyelmi vétséget megállapítják nem csnpán az egyes használt kifejezések, hanem az egész beadvány tartalmának modora és iránya is. A budapesti ügyvédi kamara (1889. november 22-én 933/fegy. 1889.): E—s Károly elleni fegyelmi ügyben határozott: vádlott ellen a fegyelmi eljárás elrendeltetik. Indokok: Kétségtelen az, hogy az ügyvéd, ha az eljáró bírósági vagy hatósági személyek ellen tesz fegyelmi vagy ily természetű panaszt, az igazság kiderítése érdekében jogosítva van kiterjeszkedni a panaszolt személyek jellemének és magánéletének azon momentumaira is, melyek a panasz támogatására szolgálhatnak. De midőn az ügyvéd nem maga az eljáró bírói vagy hatósági személy ellen emel panaszt, hanem valamely bírói vagy hatósági határozat vagy intézkedés ellen él jogorvoslattal, a sérelmes határozat vagy intézkedés igazságtalan vagy helytelen voltát, magának a védett ügynek tárgyi körülményeiből kell indokolnia és rendszerint a védett ügynek erdekéből sem meríthet jogot arra, hogy az eljáró közegek jellemére, magántermészetű viszonyaira gyanusitólag kiterjeszkedjék. Nem annyira a panasz tárgyává tett felebbezésben használt egyes erősebb kifejezéseket, mint inkább annak egész modorát és irányát kellett tehát olyannak felismerni, mely nem felel meg a hatóságokkal szemben tekintetben tartandó szabályoknak, de nem felel meg azon igényeknek sem, melyeket az ügyvéd az egész kar tekintélye megóvásának érdekében figyelembe venni mindig köteles. Ez okból el kellett rendelni a fegyelmi eljárást, de el kellett rendelni a vizsgálatot is, mert panaszlott ügyvéd ur beadványában azt állítván, hogy a felsőbb fokú határozat vételével most fog azon helyzetbe jutni, hogy a panasz megerőtlenitésére szolgáló előterjesztéseket tehessen, panaszlott ügyvéd urnák módot kellett nyújtani arra, hogy a védelemre szolgáló előterjesztéseket a vizsgálat során megtehesse. A m. bir. Curia (1890. évi március 15-én 458/fegy. 1889.): Az ügyvédi kamara határozata indokainál fogva helyben hagyatik. Helyreigazítás. * Mindezek alapján és tekintettel arra is, hogy a törvény rendelkezései nem nyújtanak alapot azon magyarázatra, hogy az öröklési kérdések perenkivüli utou, nem egy bíróság által és nem egységesen volnának tisztába hozandók, hanem, hogy esetleg különböző bíróságok hatásköréhez tartoznának ; és ezek a különböző bíróságok, záros határidőhöz kötött perre utasító végzései folytán, ugyanazon vitás igények eldöntése esetleg több örökösödési per indítását tenné szükségessé, — a mi a törvényből ki nem magyarázható — a kir. Ítélőtábla teljes ülésében kimondandónak találta, hogy : az 1868-ik évi LIT. t.-c. 580. §-ában emlitettt illető birtokbiróság alatt, az 1868-ik évi LIV. t.-c. 37. §-ában kijelölt birtokbiróság értendő. Kelt Budapesten, 1889. évi február 18-án a budapesti kir. Ítélőtábla teljes tanácsüléséből. Hitelesíttetett, 1889. évi február hó 28-án a budapesti kir. Ítélőtábla teljes tanácsülésében. * A mult számunkban közlött budapesti kir. táblai döntvény vége. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : A „Gazdák és iparosok általános hitelszövetkezete" e., pozsonyi tszék, bej ápr. 26, félsz. máj. 6, csb. Keifel József, tmg. dr. Kirz Bernát. — Pnhar Jozsefa e., fiumei tszék, bej. ápr. 15, félsz ápr. 24, csb. dr. Zarevich Antal, tmg dr. Ratkovic János. — Ozv. Kirchmayer Károly né e , szombathelyi tszék, bej. máj. 5, félsz. máj. 19, csb. Tura József, tmg. dr. Kronecker József. — (irünberger Salamon e., nagyszebeni tszék, bej. ápr. 20, félsz. máj. 16, csb. Jáhn József, tmg. Friedsmann Arnold. — lioskovitz Zsigmond e., lugosi tszék, bej. máj. 2, félsz, május 17. csb. dr. Móré Pál, tmg. dr. Franki Xándor. — Kramer Jenő m.-szigeti tszék, bej. ápr. 24, félsz, ápr, 30, csb. Korányi Frigyes, tömeggondnok dr. Hamvai Lajos Pályázatok : A nagyszebeni tszéknél aljegyzői áll. ápr. 5-ig. — A beregszászi tszéknél díjas joggyakornoki áll. ápr. 5-ig. — A ráckevei jbságnál aljegyzői áll. ápr. 6-ig. — A veszprémi tszéknél díjas joggyakornoki áll. ápr. 8-ig — Az egri kir. ügyészségnél alti g y é s z i áll. ápr. 8-ig. — A székelyudvarhelyi tszéknél dijas j o g g y ak o r n o k i áll. ápr. 22-ig. — Az abádszalóki jbságnál járásbirói áll. ápr. 8-ig. — A székesfehérvári jbságnál a 1 bir ói áll. ápr. 9-ig. — A berettyó-ujfalui jbságnál albirói áll. ápr. 9-ig. — A kalocsai jbságnál aljárásbirói áll. ápr. 9-ig. — A lugosi tszéknél aljegyzői áll. ápr. 9-ig. — A kassai jsbságnál albirói áll. ápr. 9-ig. — A kassai jbságnál aljegyzői áll. ápr. 9-ig. — Az aradi, besztercebányai és fehértemplomi kir. ügyészségeknél egy-egy alügyészi áll. ápr. 9-ig. — Az érsekújvári jbságnál járásbirói áll. ápr. 9-ig. — A szerencsi jbságnál díjas joggyakornoki áll. ápr. 10-ig. — A szegedi jbságnál aljegyzői áll. ápr. 10-ig. — A bpesti tszéknél aljegyzői áll. ápr. 8-ig. — A medgyesi jbságnál díjas joggyakornoki áll. ápr. 23-ig. Nyomatott a „Pesti bönyvnyomda-részvény-társasáq"-nál. (Hold-utcza 7. szám.l