A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 13. szám - A szerzői jog rendszeresen előadva [könyvismertetés]

130 £L JOG. nyokat a kir. járásbírósághoz be nem adott és hogy dacára annak, Skita Mihály járásbiró március hó 5-én — de most már társbiráival egyetemben — mondotta ki magát elfogultnak. Skita Mihály járásbiró tehát március 3-án elfogulatlan volt, március hó 5- é i g azonban az egész brassói kir. járásbíróság elfogulttá vált ! A három albirónak pedig a legcsekélyebb oka sem volt magát dr. Leményi Miklós iránt elfogultnak kimondani ! Kiemelendő tudniillik és egyenkint constatálandó, hogy dr Leményi Miklós ügyvéd és Reich Gyula albiró közt semmiféle egyenetlenség fenn nem forog. Ungur Péter kir. albiróval dr. Leményi Miklós ügyvédnek sem tárgyalásoknál, sem hivatalon kivül soha semmiféle kellemetlensége nem volt. Dr. Ilyés Lörincz kir. albiróval pedig dr. Lerr.ényi Miklós ügyvéd még csak nem is tárgyalt, sőt dr. Leményi Miklós ügyvéd dr. Ilyés Lörincz albiróval, ki kevés héttel azelőtt lett a brassói kir. járásbírósághoz albiróvá kinevezve, csak egyszer jött személyes érintkezésbe, tudniillik, mikor kineveztetéséhez gratulálandó, nevezett albirónak irodájában jelentkezett, mely alkalommal dr. Ilyés Lörincz albiró dr. Leményi Miklós ügyvédet udvariasan fogadta s tisztelgését köszönte. Hogy pedig a dr. Leményi Miklós ügyvéd ellen a határozat indokául felhozott ^tisztességtelen magaviselet« csak ráfogás, az magából a határozatból is kitűnik, mert az ily »tisztességtelenség < megfékezésére a törvény a bírónak elegendő hatalmat nyújt, melyet azonban dr. Leményi Miklós ügyvéd ellen alkalmazni a három albirónak még csak alkalma sem volt. így tehát dr. Leményi Miklós ügyvéd és képviselteinek ügyei hevernek ez időszerint a brassói kir. járásbíróságnál és ki fogja majd az ez által okozott kárt megtéríteni ? Mit szól hozzá az ügyvédi kar, a mely egyik tagjában ply durván megsértve lett, mit a b i r ó i kar, melynek magasztos és szent hivatásával egyesek magánszeszélyböl ilyformán sportot űznek és a bírói hivatást és állást lealacso nyitják!? Dr. Leményi Miklós ügyvéd a fenti határozatot följelentése kíséretében dr. Szilágyi Dezső igazságügyi minister ur ő excellentiájához fölterjesztette. A minister urnák határozatát, a tek. szerkesztőség engedelmével, a maga idején szintén fogjuk közölni. Coronensis. Irodalom. A szerzői jog rendszeresen előadva. Irta : dr.Mutschenbacher Victor, jogtanár Pécsett. Pécs, 1890. Nagy 8°. X. és 170 1. Ara 1 frt 50 kr. Csak nemrég volt alkalmunk Knorr Alajosnak »A szerzői jog magyarázata« című munkájával megismerkedni és azért némileg meglepett, hogy a könyvpiacon hasontárgyú újabb munkával találkozunk. Meglepett, mert a szerzői jog, — sajátlagos irodalmi viszonyainknál fogva, — nálunk még korántsem képez oly szükségletet, mint a többi nyugoii culturállamokban. Még vajmi kevés irodalmi pereink száma és azért még jó sok ideig fog tartani, mig e részben megállapodott és a törvény minden főbb szakaszára kiterjedő judicaturával fogunk rendelkezhetni. Magyar iró sorsa eddig rendszerint az, a minek egy naiv fűzfapoéta azon szavakkal ad kifejezést: »ha költeményeimmel a nagyközönség elé lépnem sikerülend és azok tartalma a kivánt népszerűséghez jut, ugy célomat teljesen elértem, mert az erkölcsi sikernél egyebet nem kivánok.« Ezen erkölcsi siker buzdítja p. o. egy szerény viszonyok közt élő kir. táblai birót, hogy önköltségén, mert erre kiadót nem talál, adjon ki egy munkát, melynek első kötete már 82 nyomtatott ívre terjed Kinek fog eszébe jutni az ily munkát utánnyomatni és szorul-e az nálunk védelemre ? A mi nem iskolai vagy esetleg pornographicus tartalmú könyv, az — ritka eseteket kivéve — rendesen csak a szerző, vagy a kiadó áldozatkészségének köszöni létét. Annál örvendetesebb, ha ezen köztudomású tények dacára mégis akadnak hazánkban számosan, a kik munkát és költséget nem sajnálva, tanulmányaik gyümölcsét az érdeklődő szakközönség rendelkezésére bocsátják és szakirodalmunkat gazdagítják. Ezek közé tartozik szerző is, ki jelen munkájával egy rendszeres, a törvényt doctrinalis szempontból is fejtegető és a külföldi szakirodalmat felkaroló müvet nyújtott. Jelen sorok Írójának volt alkalma egy irodalmi perben képviselőképen szerepelni; nem épen kellemes emlékei közé tartozik visszaemlékezni arra, hogy Waechter, Klostermann, Kohler és egy-két francia iró műveihez volt kénytelen folyamodni és nem akadt egyetlen egy magyar munkára sem, mely bár csak némi útmutatással szolgált volna. A szerzői jog akkor még ugarföld volt nálunk. Még az 1866. évi dec. 11-én Aus tria és Franciaország közt kötött államszerződést is a bécsi Wiener Zeitung kiadóhivatalából kellett hozatnia. Hogy mennyi időés pénzvesztegetéssel járnak az eféle kutatások, azt csak az tudja legjobban megítélni, a ki valamikor hasonhelyzetben volt. És azért mindig kész örömmel fogadjuk az oly munkát, mely az anyagot méhszorgalommal összehordva, a tudományos kutatásnak époly szolgálatot tesz, mint a gyakorlati élet igényeinek. Mutschcnbacher munkája ezentúl nem fog hiányozni az elméleti tanulmányokat kedvelő és az irói jogot gyakorlatilag alkalmazó jogász könyvtárából és mindketten elismeréssel fognak neki adózni a könnyen áttekinthető és teljes szakismeretről tanúskodó munkáért. Mig az első rész a törvényt rendszeresen feldolgozva nyújtja, addig a második rész az eljárást tárgyalja, a függelék pedig a szakértő bizottságok ügyrendével és a szerzői jog érdekében kötőit államszerződésekkel ismertet meg. Reméljük, hogy a munka a gyakorlati élet tűzpróbáját is sikeresen fogja kiállani és szerzőnek az »erkölcsi sikcrnél« többet is fog jövedelmezni. — /'. /. Az unitárius házassági jogról. Válasz Stehlo Kornél ügyvédnek a »Jogt. Közl.«-ben megjelent cikkeire. Irta : K ő v á r y Mihály. Külön lenyomat a »Jogt. Közl.«-ből. A kétségkívül érdekes kis füzet értékét emelte volna, ha Stehlo cikkét is reproducálva, ezzel a vita lényegét megismertette és ezzel a bírálat lehetőségét is megadta volna. Bodor László, kolozsvári törvényszéki biró előfizetést hirdet Az erdélyi részekben jelenleg érvényes büntető perrendtartásra, kibővítve az azzal kapcsolatos 18,33 — 58. évi, valamint az azon innen keletkezett módosító miniszteri rendeletekkel, továbbá az esküdtszéki és rögtönbirósági eljárás, a halálbüntetés végrehajtását tárgyazó rendelettel; a fölebbviteli bíróságok szabályozására vonatkozó törvény és rendeletekkel A mű 1890. évi április hóban fog megjelenni. Előfizetési ára 2 frt, mely H o r a t s i k János kolozsvári könyvkereskedőhez küldendő be. A nemzetkőzi börtönügyi bizottság jelentéseinek (Bulletin de la Comission penitentiaire international) III. és IV. füzete megjelent. Folytatását tartalmazzák azon véleményeknek, melyek az ez évben Pétervárott tartandó kongresszus számára készíttettek. Beküldettek. Az 1890. évi országgyűlési törvénycikkek. Dr. I m 1 i n g Konrád a budapesti kir. tábla birája, F r i t z Péter a budapesti ker. és iparkamara tollvivője, a pesti polg. ker. testület titkára és más szakférfiak közreműködése mellett jegyzetekkel, utalásokkal és magyarázattal ellátva. I. füzet. Ára 80 kr. Budapest 1890. Kiadja Ráth Mór. — Az igazságügyre vonatkozó rendeleteknek a kir. Curia és a pénzügyi közigazgatási bizottság teljes ülésében hozott döntvényeknek gyűjteménye. 1889. évi folyam. Ara fűzve 1 frt 80 kr. Kötve az 1888 : XXXV. t.-c. végrehajtási utasításával 3 frt 80 kr. Budapest 1890. Kiadja Ráth Mór. Vegyesek. A budapesti ügyvédi kamarának a mult héten megtartott tisztújító közgyűlése eredménytelen volt, mert nem lehetett annyi kartársat három napon át összehozni —mert kocsikon hordozták — a mennyinek szavazatát a törvény megköveteli. Ezen részvétlenséget lehet eléggé sajnálni, bár azt általában azzal indokolják, hogy a kamara részvétlenségét tagjai irányában, a kamarai tagok részvétlenséggel a kamara iránt fizetik vissza. Az új közgyűlés különben május 4-ére lett kitűzve. A magyar jogászegyletnek f. hó 22-én teljes ülése volt, melyen dr. Reichard Zsigmond budapesti ügyvéd felolvasást tartott az új olasz büntetőtörvénykönyvről. Az érdekes és sok tanulmányról tanúskodó előadást nagy tetszéssel fogadta az ülés. .V budapesti rabsegélyzö-egyletnek 1889. évi működéséről kiadott jelentés örvendetesen mutatja, mily áldásosán működik ezen egylet. Valóban kívánatos volna, ha minél tágabb körök karolnák fel támogatásukkal ezen egylet humánus céljait. A szombathelyi kir. közjegyzői kamara beküldte hozzánk véleményes jelentését dr. W e i n m a n n Fülöp örökösödési eljárási tervezete felett. ítéletét a kamara abban foglalja össze, hogy a tervezet intézkedései hosszadalmasak, sok helyen zavartak és szövevényesek. Utalások és hivatkozásokkal vannak tele s igy nem elég érthetők és világosak. Hagyatéki eljárásunk hiányait a tervezet nem pótolja, azt nem viszi előre, de sok tekintetben retrográd irányt követ A járásbirősági ítéletek ellen használt felebbezések öszszegének kimutatása. A járásbíróságok sommás eljárásában használandó felebbvitel reformjának keresztülvihetése céljából az igazságügyi miniszter mult évben meghagyta, hogy a budapesti és a marosvásárhelyi kir. táblánál kimutatás készíttessék a járásbíróságok előtti sommás perekben használt