A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1890 / 13. szám - A párisi csempész-muzeum
R. JOG. rejlenek, nem a felebbviteli rendszer reformja utján, hanem csak azon müveletek által lehet segíteni, melyek közvetlen a szervezet vagy eljárás átalakítására vezetnek. A felebbvitel a judicatura tévedéseit, gyöngeségeit képes reparálni; de ezen kivü] a jogi bajok gyógyszere csak a szervezet s eljárás reformjában kereshető. A felebbvitel az innen kifolyó hátrányokat és sérelmeket nem orvosolhatja. Nincs is — tudtunkra — torvényhozás, mely ily organicus bajokon a felebbviteli intézmény átalakítása utján akart volna segíteni. Nincsen elöhaladottabb törvényhozás, mely az alsó bírósági reformot a felebbezési rendszernél szándékolta volna megkezdeni. Téves ezen reformeszme különösen akkor, midőn az egyes bírósági eljárás tökéletlenségei az elavult Írásbeliség rendszeréből következnek. Ezt megtartva — nyujthat-e gyökeres, szervi orvoslást a felébb vitelnek a közvetlenség rendszerére való fektetése ? — már ezen két, egymással homlokegyenest ellentétes jogrendszer összehabarása következtében is. De ha feltételezhető lenne is, hogy ily codificationalis műveletben némi jogi célszerűség s haszon találtathatnék: kérdés, hogy ily reform kivihető lenne-e ? Mi ezt hazai törvénykezési viszonyainkban, az igazságügy érdekeinek kellő megóvása mellett, teljességgel kivihetetlennek tartjuk. Erről meggyőződhetett volna maga az emiitett javaslat szerzője is, ha a törvénykezési adatokat figyelembe vette s tanulmányozta volna. Ezekből ugyanis kitűnik, mikép a törvényszékeink már jelenleg is annyira elhalmozvák teendőkkel, hogy évenkint csak tetemes ügyhátralékkal képesek hivatásuknak megfelelni. A budapesti és maros-vásárhelyi kir. tábla területén létező törvényszékek összes évi hátralékai — megközelítik, sokszor felül is múlják a 60 ezret. — 1886. évben 58 ezer ügydarab maradt hátra, de 1884. s 1885-ben 63, 1883-ban pedig 66 ezer. Magok a közpolgári perek 1886. évben 17,447 ügyhátralékot mutattak fel; az örökösödési ügyek 8,483-at; a telekkönyviek 28 ezret s a váltókereskedelmiek 2 ezret; csőd ügyek 1,478-at. A bűnvádi perek akkor 12,893 hátralékban voltak, mi az előbbi TÁRCA. A párisi csempész-muzeum. — A »J o g« tárcája. — (V. Z.) Néhány gyűjteni vágyó vámhivatalnok fáradozásai folytán jött létre a párisi vámhivatal padlásszobáiban e múzeum, mely remélhetőleg egykor alkalmasabb helyiségekben mindenki számára hozzáférhetővé fog tétetni. Itt láthatók égy nő emlői és mellettük a megfelelő pompás csecsemő. A dajkának látszó asszony gyermekével naponta ki- s bejárt a párisi vámsorompókon. A vámőrök gyakran tréfálkoztak vele, mint valami régi ismerőssel, mig egyszer egy részeg katona találkozott, ki a szép csecsemőt dédelgetni kezdte. A gyermek arcába csípett, mire egy alkoholsugár lövelt elő abból, ugy szintén a dajka dagadó kebléből. Mindkét, kautschukból igen finoman készített tárgy együtt mintegy 30 liter alkoholt foglalt magában s ennélfogva a dajka minden hazatérésből 30 franknyi csempészhasznot húzott. Emitt látunk egy gyönyörű carrarai márványtömböt. Egy napon hat ehez hasonló érkezett az olasz határon át. Egy gyanakvó vámőr kis mélyedést vélt felfedezni az egyiken; megkopogtatta vaskalapácsával: oly kongó hangja volt, mint egy dobnak. A tömbökben nagy érczszekrények voltak, melyekre valóban művészi márványköpenyegek húzattak. Minden szekrény 25,000 fr. értékű velencei csipkét tartalmazott. Ott fekszik egy rakás szép fahasáb, a milyet oly szívesen látunk télen a kandalóban. Bádogbál vannak, posztóval művészileg bevonva; mindkét végükön egy deszkafal illesztve. Órákkal megtöltve jöttek a svájci határról.—Emitt e szövetkötegek pedig nem egyebek, mint bádogedények, melyekben alkoholt csempésztek Párisba. — Amott a pompás kőszén-tömbök pedig Belgiumból hozattak be, dohányt és szivart rejtegetve belsejükben. III. Napóleonnak s más bonapartista nagyságok szobrai vitettek be a belga határon át; meg voltak töltve Rochefortnak a császárság alatt szigorúan eltiltott »Lanterne«-jével. Sardiniaskatulyák az »Internationale« becssmpészésére szolgáltak. Manapság (1885 -1884) években 13—14 ezerén állott. Ezen s a következő adatokat, melyek a törvényszékek ügybejövetelére s hátralékaikra vonatkoznak, az igazságügyi minisztérium által 1888-ban kiadott kimutatásából (II. k. 1 füzet, Statistikai táblázatok) — azokat pedig, melyek a járásbiróságoktóli felebbezéseket illetik — a budapestis maros-vásárhelyi kir. tábláknak az igazságügyminiszterhez 1890-ben tett felterjesztéséből merítettük. Ily törvénykezési helyzetben, törvényszékeinket még a felebbvitelek szóbeli tárgyalásával is terhelni, a mi köztapasztalatként az írásbeli előadásnál sokkal több időt vesz igénybe — alig lenne kevesebb, mint a törvényszéki jogszolgáltatás tönkre tétele. Még nagyobb bizonyítékul szolgálhatnak erre a részletes adatok, különösen azok, melyek a javaslat szerint szóbelileg tárgyalandó felebbezések összegét feltüntetik. A járásbirósági sommásügyi felebbezések Erdélyben 1839. évben csak két törvényszék területén képviseltek 100-on alóli számot, mig a többiben részint 200 felé, részint azon jóval túl állottak. A budapesti kirí tábla területén azonban — legnagyobbrészt 2-3 százon felül, egészen 6, sőt 7 százig is emelkedtek, — kivévén az aranyos-maróthi, besztercebányai, eperjesi, ipolysághi, kalocsai, karánsebesi, kassai, lőcsei, pancsovai, rimaszombati, rózsahegyi, trencséni és zilahi törvényszék területét, hol a felebbezések száma 100 — 200 között váltakozott, csak a rimaszombatin volt százon alul, t. i. 88. Nézzük most részletesebben s közelebbről azon polgári törvénykezés adatait, melyek megvilágíthatják a törvényszékekre ez uton a kérdéses javaslat szellemében kirovandó terhet. Legfeltűnőbb adatokat szolgáltatnak a szabadkai, nyitrai, szegedi, pécsi törvényszékek kerületébe eső járásbíróságok sommásügyi felebbezéseinek összegei, nem is emlitve, kivételes helyzetüknél fogva a budapesti járásbíróságokat, melyeknek felebbezései 1889-ben 1,365 számra emelkedtek. A szabadkai törvényszék ügyforgalma 18S6. évben következő volt. Közpolgári per érkezett be: 291 — de az előbbi év hátralékaival az elintézendők összege 1,313 lett — miből 345 elintéztetett s elintézetlenül fennmaradt 9 38 polgári per, mihez a bűnvádi perekből 641 hátralék járult, mert az 1,295 elintézendő bünperek összegéből csak 654 lett elintézve. állítólag így terjesztetnek a socialdemokrata iratok Svájcból Németországba. Itt van egy vonatvezetőnek kautschukkal bélelt mellénye; gazdája egy összeütközésnél életét veszté, ez okból még vérnyomok látszanak a ruhadarabon. A vonatvezető naponta 6 liter alkoholt hozott be a határon e mellény segítségével. Mellette van 2 mankó és 2 hólyag. Naponta egy asszony sántított be e mankókon Párisba. A vámőrök sajnálták, némelykor alamizsnát is adtak neki. Egy napon véletlenül eltörik egyik mankója, alkoholsugár lövel ki belőle. A sánta szaladni akart, de a ruhája alatt függő tömött hólyagok akadályozták ebben. A »koldusnő« ily módon csempészet által már jelentékeny vagyont szerzett. Egy kertész hetekig naponta mindenféle zöldséget, többek közt nagy tököket, melyek 2 lábnyi átmérővel birnak s több, mint egy mázsát nyomnak, hozott Párisba. A tökök száma mindig apadt, végre már csak egy volt kocsiján. De ekkor eszébe jutott egy vámőrnek, hogy tulajdonképen a tökidénynek rég vége. Megkopogtatta a rejtélyes tököt, érchangja volt. Tartalma ötven liter alkohol. A divat kitűnően elősegíti a csempészetet. A hordszék sok bűnt idézett már elő. Itt vannak kautschuk ülőpárnák, melyek alkohollal voltak megtöltve. A hölgyek magas kalapjai igen gyakrau csak külső oldalai egy alkoholtartónak, mely egy szép nő fején vonul be Párisba. Én magam gyakran láttam egy vámsorompónál (Porté maillet) egy magas hölgyet szolgálójával; az előbbinek magas kalapja feltűnt nekem. Utoljára a vámőrök is észrevették. A hölgy csak két liter alkoholt hordott szép fején. Az itt fekvő nagy latin és görög szótárak szorgalmas tanulókra vallanak. Egy vámőr egy ízben felütött egyet, mivel még emlékezett néhány görög kifejezésre. A könyv a közepén nyílt fel ; de a bezárásnál gyanús hangot adott: a vastag szótár két bádogszelencéből állott, melyeket egy kapocs tartott össze. — Itt több rakás tányér áll. »Ezek csak porcellánból vannak?* »Igen, igen« mondja a muzeumot mutogató hivatalnok, »vegyen csak el néhányat belőlük«. Tényleg a mi ott maradt, az egy üreg volt, mely kívülről tányérszélekkel volt körülvéve. Számtalan kocsi és felszerelvény van, melyek belső üregeikben csempészetre szolgálnak és most e csempész-múzeumban őriztetnek. A legújabb tárgy egy koporsó.