A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / Tartalommutató

Sz Az 1889. évi VI. törvénycikk alkalmazása az iijonc-szökési ese­tekre Minthogy a magánokiraíhamisitás büntethetőségének lényeges kelléke a használat, ez pedig végeredményében szükségkép annak meg­károsítására vezet, a ki ellen az okirat bizonyító ereje és az ebből kifolyó használat irányul : kétségtelen, hogy habár a btk. 401. §-ában a jogsérelem, mint a büntethetőség egyik alkat­eleme felemlítve nincs is, e nélkül a magánokirathamisitás nem büntethető. Ha tehát vádlott ténykedésében a jogsérelemre irányuló cél­zat hiányzik, a büntethetőség alapfeltétele hiányzik .... A esödhitelezök felebbezési joggal birnak azon határozat ellen, melylyel a bukott vádlott ellen a bűnvádi eljárás beszüntet­tetett A zugirászat jogi fogalmának szűkebb ertelmezé-e . • 11a polgári perben nem bíró vette ki az esküt, hanem egy aljegyző, ezen actus alapján sem a btk. 215. §-a alá eső és a btk. 216. §-a szerint büntetendő hamis tanuzás büntette, sem pedig a 221. §-a alá eső gondatlanságból tett hamis tanuzás vétsége meg nem állapitható . . .... .... A btk. 380. §-ába ütköző csalás vétségét követi el azon lakó, ki tudva, hogy házbértartozás miatt bepereltetett, a bérelt boltban levő' tárgyakat éjjel titokban elviteti . . Szellemi erők küzdelmében az erőszak fenforgása lehetetlen lévén, a vallási szertartásnak a btk. 190. § a szerint büntetendő erő­szakos megakadályozása csak fizikai erő által lehetséges. Erőszak cselekvést tételezvén fel, mulasztás által erőszakot elkövetni nem lehet; nem követhető el tehát mulasztás által a btkv. 190. §ában körülirt vallás elleni vétség Ha a polgári per folyama alatt hivatkozott okiratra az ellenfél azt állítja, hogy az hamis, ugy az a polgári pertől függetlenül is a kérdéses okirat hamisítása miatt a bűnvádi eljárást szorgal­mazhatja, a vizsgálatnak lévén azután feladata a feljelentésben foglalt állítólagos hamisításnak, illetve, hogy létezik-e büntetendő cselekmény, kiderítése Ha ügyvéd saját nevében beadott folyamodványban használ sértő kifejezést, az 1887. évi XXVIII. t.-c. nem alkalmazható Kgyszerü összebeszélés, bár több lopás elkövetésére nézve, tolvaj­szövetséget nem állapit meg. A B. T. K. 336. § ának 5. p. alá csak akkor esik a lopás, ha többen határozatlan időre, határozatlan számú lopások elköve­tésére szövetkeztek . . . .... A megfertőzés büntette csak tényleges közösülés által van befejezve, a mi a női nemző részekbe való behatolást föltételez. Különben csak kísérletről lehet szó • Az eladott, de a vevőre át nem kebelezett ingatlannak ismételt eladása büntetendő cselekményt csak akkor képez, ha egyrész­ről jogtalan kárositási, másrészről jogtalan nyerészkedési szán­dék forog fenn . . . . .... Orgazdaság vagy tulajdon elleni kihágás ? A hiány magában véve még nem elégséges a hivatali sikkasztás megállapítására ; vádlott tagadása esetén az eltulajdonítás is bizonyítandó. Felmentés . . . . Az éji őr a községi elöljáróság, mint az éji közcsend, ugy a személy és vagyonbiztonság érdekében felügyelni hivatott hatóság meg­bízásából jár el s ebbeli eljárásában külön eskütétel nélkül is hatósági közegnek tekintendő . . . . Hamisított megrendelő irattal árúknak kicsalása esetén a tettes nem okirathamisitás, hanem csalás miatt büntetendő, ha a megtévesz­tést nem annyira az okirat aláírása mint inkább annak kül­alakja idézte elő Megőrzés végett átvett dolog jogtalan eltulajdonítása sikkasztást és nem lopást képez . . . . . . . . Adalék az uzsoravétség fogalmának meghatározásához A bíróság a büntetés mérve tekintetében az ügyész indítványához kötve van, ellenben a minősítés tekintetében nem. Tehát ha az ügyész vádját súlyos testi sértés vétségére irá­nyozta, vádlott ennek büntetésével sújtandó, ha a bíróság em­berölési kísérletet állapit is meg Ha a közadósnak valamely hitelezője saját érdekét biztosítja, ez magában véve büntetendő cselekményt még nem képez ugyan, de azzá lesz, mihelyt az azzal a szándékkal van egybekötve s olymódon követtetik el, hogy a bukottnak többi hitelezői jog­talanul megkárosittattnak. Ha tehát az egyik hitelező közadós vagyonát értéken alul megveszi, ez a csalárd bukásban való bűnrészességet képez még akkor is, ha a vételár nemcsak az ő, hanem az összes hitelezők aránylagos kielégítésére fordittatik A jogtalan támadás elől futással menekülni senki nem köteles. Nem hágja át tehát a jogos védelem határait az, ki a támadók elől előbb megfutva, utóbb, midőn a folytonos üldözés közben védelemképes állapotba jut, a jogtalan támadás ellen hasonló eszközt alkalmaz Hamisított cselédkönyv alapján a K. ÍJ. T K. 71. §-ába ütköző kihágás miatt emelt vád esetén, az elévülés nem a cselédkönyv Lap 3 11 5 19 20 6 23 7 27 7 28 8 31 8 31 8 32 9 35 !> 36 10 3!) meghamisítása, hanem a hamisított cselédkönyv használata nap­jától számítandó .... 10 Mihelyt a kir. ügyész a magáninditvány tárgyát képező bűnügyei magáévá teszi, jogositva van az ily ügyben hozott határozat ellenében a felebbezési jogot még az esetben is gyakorolni, ha a magánvádló a határozatban megnyugodott 10 A polgári perben bizonyítékul felhasznált okirat hamisított volta tekintetében a bűnvádi eljárás kérhető még a polgári per fo­lyama alatt is és tekintet nélkül annak fejleményeire .... 10 A bukottnak azon cselekménye, hogy neje hozományáról a csőd­nyitást két hóval megelőzőleg közjegyzői okiratot állított ki és az annak alapján vezetett birói végrehajtást meg nem tá­madta, nem képez oly kedvezményt, mely a btkv. 414. 3. pontja alá eső csalárd bukás bűntettét megállapítja . . ... 11 Ha a hitelező végrehajtható követelését éveken át nem érvényesiti, a btkv. 386. §-a nem alkalmazható, midőn az adós ingatlanát másra ruházza át ... II A tizenhatodik életévet még be nem töltött egyéneknek culpa miatti büntethetőségére nézve, a mellettük szóló vélelem ellenében annak egyenes bebizonyítása szükséges, hogy a vád tárgyát képező esetben maguktartásának gondatlan voltát és e gondat­lanság bűnösségét is képesek voltak belátni 11 Tekintve, hogy a büntető eljárás folyamában a büntető bíróság hatásköréhez csakis a büntetendő cselekmény által vagyonában károsított fél, más úton nem biztosított kártérítési igényeinek biztosítása iránti intézkedés tartozik, tekintve, hogy az állam­kincstárnak a bűnvádi eljárás, illetőleg a rabtartás által oko­zott költségei a fentebbi tekintet alá nem vonhatók, ezek tekin­tetében biztosítási végrehajtás a büntető bíróság által el nem rendelhető 11 A btk. 336. § ának 6. pontjában emiitett tolvajszövetség csak akkor forog fenn, ha a tettesek meg nem határozott közös lopások­nak közös haszonra való elkövetésére egyesülnek . . 1­A büntető törvényszék biztosítási végrehajtást nem rendelhet el, mielőtt a vizsgálat a terhelt ellen elrendeltetett, mert ily hatá­rozat hiányában nem lehet megállapítottnak tekinteni, hogy forog-e fenn büntetendő cselekmény vagy nem ? A büntető biró biztosítási végrehajtást csak veszély kimu­tatása esetén rendelhet el 12 Vádlottnak a rendőrség előtt tett vallomása biró-ágon kivüli be­ismerést képezvén, az, ha utóbb a vizsgálóbíró előtt és később a végtárgyaláson is visszavonatott, nem mint bizonyíték, hanem csak mint gyanuok jöhet figyelembe IS A zsarolás nem forog fenn, ha a fenyegetettek a tényállást ismer­ték és biztosan tudták, hogy reájuk abból, ha ellenük vádlott a kérdéses feljelentést meg is teszi, semmiféle kár nem hárulhat 13 Az 1880. évi XXXVII. t.-c. az 1874. évi XXXIV. t.-c. 39. §-ának kivételes intézkedéseit fentarfván, a zugirászati kihágás nem pénzbüntetéssel, hanem pénzbirsággal sújtandó. A birság, mely szabadságvesztésbüntetésre át nem változtatható, az állam­kincstárt illeti . . 13 Ha a kir. ügyészség az elsőbirósági Ítéletben megnyugodott, de a büntetést leszállító másodbirósági Ítélet ellen felebbezett, ;i harmadbiróság nem szabhat súlyosabb büntetést, mint az első­fokú bíróság 13 Ha a hitelező végrehajtható követelését éveken át nem érvényesiti, a 13. T. K. 386. §-a nem alkalmazható, midőn az adós ingat­lanát másra ruházza át .... 14 Ha a vádlott a polgári perben letett esküt jóhiszeműleg értelmezvén, valótlan ténykörülményre is tette le az esküt : bűnössége a jóhiszeműség folytán meg nem állapitható 14 A 'csődhitelezők, akár egyenkint, akár összeségükben, a csődtömeg vagyonhiány miatt való megszüntetése esetétől eltekintve, nem birnak a sértett fél minőségével és ebből kifolyóan nem élhet­nek a kir. Curiának 9. sz. döntvényében a sértett fél részére megállapított azzal a jogos inditványnyal, hogy a hivatalból üldözendő csalárd bukás bűntette miatt indított bűnvádi ügyben a kir. ügyész indítványára hozott megszüntető határozatot felebbezéssel megtámadhassák 14 Levéltitok megsértése nem állapíttatott meg a jogsértésre irányuló szándék hiánya folytán .... 15 A ki jogos követelésének kielégítése fejében tudva lopásból eredő pénzt fogad el, büntetendő cselekményt nem követ el . . . 15 Ha az újrafelvételi kérvényben megnevezett tanuk közül többen már az alapperben lettek a védelem részéről kellő időben be­jelentve, azonban azok kihallgatása kellő okadatolás nélkül mellőztetett, ezen körülmény azok kihallgatásának újabb mellő­zését annál kevésbé indokolhatja, minthogy az alapperben a védelem minden irányban jogosult érvényesítésének ezen kor­látozása az újrafelvételi kérelem elutasítására alapul nem szolgálhat . . . . 1(5 Tűzvésznek gondatlanságból való okozásának megállapítása, midőn vádlott a csendőrség előtt szándékos felgyujtást beismert, de ezen beismerését a bíróság előtt visszavonta 16

Next

/
Thumbnails
Contents