A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 11. szám - Haszonbérlő és zárlat

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog< 11. számához. Budapest, 1890. március 16-án. Köztörvényi ügyekben. A m. kir. Curia döntvényei. (Polgári ügyekben.) 48. szám. A sző/ődizsniavá/tság azon részletei, melyek az árverés napját megelőzőleg három évnél régibb időre maradtak hátralékban, a dézsmaváltsággal terhe/t szb'löbirtoknak árverésen befolyt vételárából sorolhatók-e a jelzálogos hitelezők követelései előtt ? (9,819/P. 888. számhoz.) Határozat: A szölődézsma-váltság azon részletei, melyek az árverés napját megelőzőleg három évnél régibb időre maradtak hátralékban, a dézsmaváltsággal terhelt szőlőbirtoknak árverésen befolyt vételárából a jelzálogos hitelezők követelései előtt nem sorolhatók. Indokok: A szőlőbirtok után járó tartozások megváltásáról szóló 1868. évi XXIX. t.-c. 9. §-a akkép rendelkezik, hogy a megváltás alá került szölöbirtokok után megállapított váltság-tőkék és járulékaik jelzálogi biztosítása végett minden egyes tartozás, minden egyes szölöbirtokra az illető telekjegyzőkönyvben, a birtoklapon röviden bejegyzendő ; mi által a tartozás jelzálogilag kebelezettnek tekintendő, s mint ilyen, minden eddig bekebelezett követelést is megelőz. A felhívott törvényszakasznak eme rendelkezéséből kétségtelen, hogy az ilyen bejegyzéssel terhelt szőlőbirtok elárvereztetése esetében a befolyt vételárból a szőlődézsma-váltságnak tőke- és kamathátralékból álló egész összege volt kielégítendő, a jelzálogos hitelezők javára a C. teherlapon bekebelezett követelések előtt. Ezen törvény azonban a végrehajtásról szóló 1881. évi LX. t.-c. 189. §-a, tehát későbbi törvény által változást szenvedett, a mennyiben ezen §. c) pontjában világosan azt rendeli, hogy az elárverezett szőlőbirtok vételárából a jelzálogos hitelezők előtt előnyös tételként az ingatlant közvetlenül terhelő szőlődézsmaváltság-összegnek csak az árverés napját megelőzőleg esedékessé vált, három évnél nem régibb időről hátralékban levő részletei elégitendők ki. A végrehajtási törvény kifejezetten nem intézkedik ugyan a három évnél régibb szőlődézsmaváltsági hátralékokra nézve, de hogy ezek az előbb bekeblezett követelések előtt a vételárból kielégítést egyáltalában nem nyerhetnek, kitűnik az 1881 : LX. t.-c. 190. §-ából is, melyben az foglaltatik, hogy az előző szakaszban felsorolt előnyös tételek kielégítése után a vételárból a telekkönyvi rangsorozat szerint a jelzálogos hitelezők elégitendők ki, ezek közé pedig a birtoklapon bejegyzett, tehát a teherlapon rangsorozattal nem biró szőlőváltság nem tartozik. Egyébiránt, hogy a három évnél régibb szőlőváltsági hátralékoknak a bekebelezett követelések előtt való sorozását maga a törvényhozás mellőzni kívánta, nyilvánvaló a végrehajtási eljárás szabályozása tárgyában 1879. évi február 22-én beterjesztett törvényjavaslatnak a szőlődézsma-váltságok hátralékaira vonatkozó indokolásából, melyben az mondatik, hogy a szölődézsma, úrbéri, s más hason természetű váltságok három évnél régibb hátralékainak messzebb terjedő kiváltságot adni, mint az államadóknak, nem lehet; kiemeltetvén az indokolásban különösen az is, hogy azon jogosított, a ki a hátralékokat felszaporodni engedte, a károsodást önmagának kell, hogy tulajdonítsa. De a végrehajtási törvény 189. §. c) pontját akkép értelmezni sem lehet, hogy az által a szőlőváltsági hátraléknak csak az előnyös tételek közé felveendő részlete határoztatott volna meg, a három évnél régibb hátralékok kielégítésére nézve pedig az 1868 : XXIX. t.-c. 9. §. rendelkezése továbbra is épségben hagyatott volna; mert a 189. §. c) pontjában felsorolt követeléseken kivül a C. teherlapon bekebelezett követelések előtt kielégítést nyerő más követelések nem létezvén, a 189. §. c) pontja egészen felesleges lenne. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályának 1890. évi január hó 4-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az 1890. évi február hó 28-án tartott teljes ülésben. Mintán a visszavásárlási és szolgalmi jogok törvényes fogalmuknál fogva nem dologi jogok, azok a telekkönyvi jogosítottnak beleegyezése nélkül, törvénynél fogva telekkönyvi bejegyzés tárgyát nem képezhetik. A magyar királyi Curia: A másodbiróság Ítélete megváltoztatik s az első bíróság ítélete hagyatik helyben a főeskü szövegének akként módosításával, hogy az az alperes által arra lesz leteendő, hogy a visszavásárlási és szolgalmi jognak az A) alatti szerződés alapján megvett ingatlanokra, felperes és neje javára bekeblezését sem a hivatolt szerződés létrejötte alkalmával, sem azutáu meg nem engedte? Indokok: A kihallgatott tanuk, névszerint I. János, I. András, N. Péter és P. Flóris vallomásával bizonyítva van ugyan, hogy az A) a. szerződés létrejötte alkalmával az eladott ingatlanokra vonatkozólag felperes és neje javára visszavásárlási s a 87/6. számú házra vonatkozólag 50 frt évi bérfizetés kötelezettségével, a lakási szolgalom kiköttetett; a nevezett tanuk vallomásával azonban nincs bizonyítva, hogy alperes e visszavásárlási és szolgalmi jognak bekeblezését is megengedte. Miután pedig a visszavásárlási és szolgalmi jogok törvényes fogalmuknál fogva nem dologi jogok: azok az illetőnek beleegyezése nélkül törvénynél fogva telekkönyvi bejegyzés tárgyát nem képezhetik. Ennélfogva a perben az a döntő ténykörülmény, megengedte-e alperes a felperes és neje javára kikötött visszavásárlási és szolgalmi jognak bekeblezését vagy nem ? És miután ez irányban a bizonyítás más módon nem sikerült: a szabályszerűen kinált s elfogadott főeskü, de csakis a döntő ténykörülményre alperesnek odaítélendő volt. (1890. évi január hó 9 én, 4,713. sz. a.) Ha a megrendelt árú szállítására szükségelt tar! ályokat a megrendelő azonnal vissza nem küldi, tartozik azok árát megfizetni. A magyar királyi Curia: A másodbiróságnak neheztelt ítélete megváltoztatik s az elsőbiróságnak Ítélete hagyatik helyben az abban felhozott indokoknál fogva annyival inkább, mivel a megrendelt italok szállítására szükséges edényekre és ládákra nézve, miután alperes azok közül a C) alatti számlában kimutatott mennyiséget felperesnek vissza nem küldötte, ugy tekintendő, hogy alperes ezeket a vele D) szerint közlött árban megtartani kivánta, ennek következtében felperesnek joga van alperestől azoknak D.-ben kitett értékét követelni, mely ellen alperes, a tárgyalásról kimaradása folytán kifogást nem is tett. (1890. január 17-én, 1889. évi 566. vsz.) A telekkönyvi tulajdonos rendszerint jogosítva van bekebelezett tulajdonát képező ingatlannak birtoklását is követelni, de meg nem illeti öt e jog akkor, ha a tulajdonjogot rosszhiszeműen szerezte. (A magyar kir. Curia 189 ). jan 14-én, 4,857. sz. a.) Több felperes külön-külön szerződésekből származó igényeiket ugyanazon alperesek ellen közös keresettel érvényesítheti, különösen, ha a szerződések ugyanazon telekkönyvi jószágtestre vonatkoznak. A budapesti kir. ítélő tábla (1889. március 28.4,918/1889. p. szám) : az első bíróság ítéletét megváltoztatja s felpereseket keresetükkel, mint halmozottal elutasítja. Indokok: Az 1868. évi L1V. t.-c. 66-ik szakaszában említett több követelést csak akkor lehet egy keresetben össze-