A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 10. szám - A kunhalasi járásbíróság állapota

íi J O <jt. 18 ev után az egyszeri betekintést s szereztessen magának közvetlen meggyőződést panaszunk jogosságáról és arról, hogy a betegség terjedésének meggátlására elérkezett az idő, a netovább. Sándor Imre, ügyvéd Kunhalason. Vegyesek. Fölebbvitel ;i sommás eljárásban. Az ügyvédi kamara ( hó 2-án délelőttre rendkívüli közgyűlést hirdetett, a melyen a dr. P 1 ó s z Sándor egyetemi tanár által szerkesztett perreudtartási novella fölött kellett volna véleményt adni. Minthogy azonban az e tárgyban kiküldött bizottság jelentése, a mely dr. Nagy Dezső véleményét tette magáévá, még nincs kinyomatva, Szedenics János elnök iuditványára a rendkívüli közgyűlést március 30-ra halasztották, a mikorra ugy a bizottsági jelsntést, mint a kisebbségnek dr. Fodor Ármin által szerkesztett véleményét, ki fogják nyomatni és a kamarai tagok közt szét fogják osztani. A királyi itclo táblák és kir. főügyészségek szervezéséről szóló törvény-tervezet megvitatása céljából az igazságügyminisztériumban Szilágyi Dezső igazságügyminiszter elnöklete alatt tartandó értekezletre meghivattak : dr. T e 1 e s z k y István és Czorda Bódog igazságügyi államtitárok, Szabó Miklós a kir. Curia elnöke, Daruváry Alajos a kir. Curia másodelnöke, liaboss Kálmán és M a n o i 1 o v i c h Emil cnriai tanácselnökök, dr. Vajkay Károly a budapesti kir. itélő tábla elnöke, Sárkány József a kir. itélő tábla alelnöke, K o z m a Sándor budapesti kir. főügyész. K a r a p Ferenc nyug. kir. itélő táblai tanácselnök, a főrendiház tagja, Tóth Elek, Berczelly Jenő és Erdély Sándor budapesti kir. itélő táblai tanácselnökök, Hodossy Imre orsz. képviselő, a budapesti ügyvédi kamara elnöke, Chorin Ferenc orsz. képviselő, budapesti ügyvéd és dr. Wlassics Cyula budapesti kir. főügyészi helyettes. — Az értékezlet jegyzője dr- Balogh Jenő, az igazságügyminiszteriumhoz szolgálattételre, kirendelt kir. főügyészségi fogalmazó. A magyar jogászegylet f. hó 16-án (vasárnap) délelőtt 10 órakor tartja rendes évi közgyűlését a budapesti ügyvédi kamara helyiségében (kerepesi út 8. sz.). A közgyűlés tárgyai: 1. az igazgató választmány évi jelentése; 2. a számvizsgálók jelentése a lefolyt egyleti év számadásairól és PZ egylet vagyonáról; 3. három számvizsgáló választása a legközelebbi rendes közgyűlés elé terjesztendő számadások megvizsgálása végett; 4. a tagsági díjnak és a legközelebbi év költségvetésének megállapítása ; 5. az igazgató választmány választása ; 6. egyéb indítványok. A magán vádló kérdezési joga a végtárgyaláson mult héten a bpesti fenyítő tvszéknél egy felmerült esetben (Spiller-féle okirathamisitási ügy) védő és magánvádló ügyvéde közt vita tárgyát képezvén, a bíróság határozatilag olykép döntött, hogy a magánvádlónak nincs joga vádlotthoz a bizonyítási eljárás folyamán kérdéseket intézni. A bíróság ezen határozatát az ismert igazságügyministeri bűnvádi eljárási szabályokkal (sárga könyv) indokolja, a mennyiben azoknak 105. §-a csak az elnöknek, bíráknak, kir. ügyészi tagnak és a védőnek adja meg a jogot, hogy vádlotthoz kérdéseket intézhessen. Ennyiben correkt a birói határozat, tekintve azonban, hogy ezen bűnvádi szabályok nem törvényerejűek, azokat az egyik bíróság eljárásában megtartja, másik nem, hogy a gyakorlat különben számtalan rést ütött ezen még 1872-ben megjelent szabályokon, hogy különösen az ország első legnagyobb bírósága, ily esetben a tudomány és a haladottabb törvényhozási felfogás követelményeinek kell, hogy hódoljon, ott, hol a positiv törvény eljárását nem korlátozza, mi már ez okból sem tartjuk helyesnek ama birói határozatot. Ehez járul, hogy a Curiának felfogása a magánvádló jogai tekintetében (1. 7., 9., 52. és 63. büntető döntvényeket) semmi kétséget nem hagy fel az iránt, hogy a magánvádló joga a végtárgyaláson nem pusztán egy néma hallgatóé. Végül felemlítjük még, hogy a magánvádló kérdezési joga a járásbíróság előtti eljárás iránt 1880. aug. 15-én 2,265. sz. igazságügyministeri rendeletben, annak 79. §-ában egész határozottan szabályozva van, a mennyiben azt a magánvádlónak megadja. Ügyvédi méltóság. A budapesti fenyítő tszék termében a mult héten tartott fenti végtárgyalás alkalmával oly jelenetek játszódtak le Eötvös Károly és F r i e d m a n n Bernát ügyvédek közt, melyeket nem lehet eléggé sajnálni és kárhoztatni. Olyan kifejezésekkel, hogy »kotnyeleskedni«. alkalmazva egy kartársra, a mint Eötvös tevé Friedmannal szemben, ki mint magánpanaszos képviselője, vádlotthoz is kérdéseket akart intézni, nem volna seramikép sem szabad kartársat illetni. Az se tartozik az épületes dolgok közé, midőn Eötvös egy nyilatkozatért Friedmannhoz fordul azzal, hogy »ezen szavakért rendreutasítom kartárs uratc De azután, meg kell vallani, hogy Friedmann is túlheveskedett, midőn »jellemtelennek« nevezte a még el nem itélt vádlottat. Szóval, jó lesz a törvényszéki termekben a bíróság és a nagyközönség szeme láttára a kartársaknak meg nem feledkezni arról, mivel tartoznak egymásnak és — az ügyvédi kar reputatiójának. A pécsi kir. törvényszék. Sikkasztás bűntettével vádolt liaksay László elleni bűnügyben a pécsi törvényszék által hozott vádhatározat felebbeztetvéu, a budapesti kir. tábla utasította a törvényszéket, hogy a neheztelt határozat hozatala alkalmából felvett tanácskozási ji gyzőkönyvet terjeszsze fel. A törvényszék erre azt jelentette ki feljelentésében, hogy »a neheztelt végzés hozatalakor tanácskozási jegyzőkönyv felvéve nem lett, miután a birák között véleménykülönbség nem forgott fenn«. Nagyon természetes, hogy a kir. tábla kénytelen volt az egész eljárást megsemmisíteni. Biztosító intézet alkalmazottjának megvesztegetése képez-e büntetendő cselekményt? Ezzel a kérdéssel foglalkozott a napokban a m. kir. Curia B. Adolf ügyében, ki azzal volt vádolva, hogy egy biztosító intézet alkalmazottjának 300 forintot adott oly célból, hogy ez a tűz által okozott kárát magasabbra ; becsülje A szegedi törvszék vádlottat felmentette, mert a biztosító \ intézet alkalmazottja közhivatalnoknak nem tekinthető s vele i szemben elkövetett vesztegetés, fenyitő eljárás tárgyát nem képezheti, j A budapesti kir. tábla és a ra. kir. Curia is vádlott cselekményét : csalásnak minősítették, mert az intézetet saját közegének megvesztegetése mellett — tehát ravasz fondorlattal — oly célból igyekezett tévedésbe ejteni, hogy ez által magának jogtalan hasznot, a biztosító társaságnak pedig megfelelő kárt okozzon, mindazonáltal j vádlottat a felsőbíróságok is felmentették, mert a csalás nem a ! feljelentő (alkalmazott), hanem a biztosító intézet ellen irányult, ! ez pedig a bűnvádi eljárás folyamatba tételét nem indítványozta. Curiai és táblai értesítések. Arad. A. F. Jövő héten. — I,. L. A f. k. Rechtenwald — Ehling ügyet a T. febr. 25-én hh. ; Bogdanovics — Koós ügyet a T. febr. 21 én rhh.; aradi tptár — Bartus ker. ügyet a T febr. 27-én hh. — Baja. H. Gy. A f. k. Gergely S. — Ehrlich F. és neje ügyet a T. febr. 24-én hh. — Beregszász. Sz. K. A f. k. Szilágyi A. b. ügyet a C. febr. 26-án mv. — Békés. I. K. A f. k özv. Darabos I.-né — Patka E. ügyet a T. febr. 27-én hh. — Billéd. Seb. N. A f. k 18769/89 sz. p. ügyet a T. febr. 27-én mv. ; a 8927/89 sz. p. ügyet a C. febr. 28-án mv. — Bonyhád. T. P. Bencze S. — Túry P. érk. 26572/89 sz. a., n. e., eld. Bócz. — BÜd-Szent Mihály. F. I. A f. k. Klár D. — Róka B. és tsai ügyet a T. rhh., rmv. ; Adórján J. — Tóth J. érk. 8168/90 sz. a., n. e., eld. Horváth Dezső. — Debrecen. Dr. B. K. A f. k. Fischer J. és tsa — Péter G. és tsai ügyet a T. febr. 24-én fo. — K. J. Ad 1. érk. 7191/89 sz. a., n. e , eld. Nagy Imre ; ad 2. érk. 6768/89 sz. a., n. e., eld. Keresztszeghy ; ad 3. érk. 50216 89 sz. a., n. e., eld. Fittler. — Dr. K. M. A f. k. Josef Jacob's Nachfolger — Tafler I. ügyet a T. febr. 26-án rhh., rmv., részben pedig fo. — Dr. M. P. A f. k. Matolcsy I. — Seregély T. ügyet a T. febr. 25-én rend. — S. Gy. Ad 1. Telegdy I. — Telegdy L. érk. É-915 90 sz. a., n. e., eld. Comanescu; ad 2. Harsányi M — dr. Szikszay Sz. J. érk. 3679/890 sz. a., n. e., eld. Orosz ; ad 3. Tóth Gy. — Ács A. és B. S. érk. 5308/90 sz. u., n. e., eld. Fittler. — Dunaföldvár. Sz. Gy. A f. k. Singer L. b. ügyben a T. febr. 18-án ms. az e.-b. határozatát. — Fger. F. S. A f k. Csorba I. és tsa b. ügyet a T. febr. 26-án rmv. — Dr. U. J. A f. k. gróf Károlyi Gy. — Buzáth F. ügyet a C. febr. 27-én hh, ; Meszlényi — Elek ügyet a T. febr. 27-én hh. — Eperjes. Dr. S. S. Luzsénszky — Siegelmann ker. ügyet a T. 5755/89 áz. a. febr. 11-én hh. ; Jurinyák M. b. ügyet nem találtuk a T.-án ; Weiszlovits B. b. ügyet a T. 3886/890 sz. a. f. hó 3-án hh j'Rózsásy L. b. ügy érk. 50515/89 sz. a., n. e., eld. Jakabfalvay ; Amrich — Lukacsik érk. 57586/89 sz. a., n. e., eld Dobosffy ; Jenik J. — Jenik A. érk. 49367/89 sz. a., n. e., eld. Fráter; Makara — Tupta érk. 57727/89 sz. a., n. e., eld. Buday ; Sterbinszky — Petróczy érk. 56803/89 sz. a., n. e., eld. Hajdú; Liliing — Baum érk. 3459/90 sz. a., n. e., eld. Uhlyárik ; Mandel J. — Goldlust ügyet a T. 40140/89 sz. a. febr. 10-én hh. ; Wieder_ H. és tsai — Konrádi L. érk. 5646/890 sz. a., n. e , eld. Wargha — Érsekújvár* J. L. Andor A. s tsa — Schwitzer G. érk. 5263/89 sz. a., n. e., eld. Stefanidesz. — Dr. T. D. A f. k. Aradszky J. — Reisz I. ügyet a T. febr. 27-én hh. — Fehértemplom. N. Gy. A f. k. sz. o. m. á. vasuttság — Forotik község ügyet a T. febr. 17-én rhh., rmv.; sz. o. m. á. vasuttság — Székács község érk. 8996/890 sz. a., n. e , eld. Burghard. - Felsőbánya. M. M. Remetyán I. — Borogyi P. ügyet a T. 29507/89 sz. a., febr. 11-én hh. ; A. Kuncli L. — Lánczky I. érk. 2009/890 sz. a. n. e., eld. Szabó János. — Félegyháza. J. D. Ad 1. Mészáros M. és tsa — Kanizsai N A.-né érk. 14159/89 sz. a., n. e., eld.