A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 10. szám - Az új hagyatéki eljárás. 9. r.

A JOG. 95 Minthogy pedig a »gyámhatósági képviseletről* a tervezet módosítása iránti javaslatainkban az illető helyeknél kellőképen gondoskodtunk, a tervezet egész nyolcadik címét a következő új rendelkezésekkel véljük helyettesitendőknek: ^Nyolcadik cim.« »A hagyaték hivatalos tárgyalása.« 145. §. A hagyaték tárgyalása hivatalból rendelendő el: a) ha az örökösök közt gyámság vagy az 1877. t.-c. 28. §. a) b) c) pontjai szerint gondnokság alá tartozó személyek léteznek, avagy ilyenek, mint helyettesitett vagy ulóörökösök érdekelvék ; b) habár kizárólag önjogú örökösök, helyettesitett vagy utóörökösök érdekelvék, ezek a hagyatékhoz tartozó ingatlanok tulajdonjogának telekkönyvi megszerzése céljából az örökhagyó elhalálozásától, illetve a curiai ítélet jogérvényre emelkedésétől számítandó három hónap alatt nem nyújtanak be kérvényt a hagyatékbirósághoz az örökösödési igazolvány, illetőleg az érdekelt önjogú vagy nem önjogú hagyományosok ugyanezt elmulasztják a hagyománvi igazolván)' kiadása tárgyában.« »Ha méhmagzat van örökösként, helyettesitett vagy utóörökösként érdekelve: a hagyatéki bíróság a hivatalos tárgyalás elrendelését a méhmagzat megszületéséig függőben tartja.« »Ha a méhmagzat haha született, a tárgyalás hivatalból vaU) elrendelésének helye nem lehet, ha csak más ok nem forogna fönn annál; elrendelésére.« 146. §. »A telekkönyi hatóság, mihelyt az előtte folyamatban lévő ügyiratból tudomást nyer arról, hogy az általa vezetett telekkönyvekben foglalt valamely ingatlan bekeblezett vagy előjegyzett tulajdonosa elhalálozott, vagy holtnak nyilváníttatott: ezen körülményt késedelem nélkül azon kir. járábiróságnak tudtul adni köteles, a melynek területén az ingatlan fekszik.« »Ugyanily kötelezettség terheli azon községelőljáróságot is, a mely községnek területén az ingatlan fekszik, valamint az illető pénzügyi hatóságot is, mihelyt tudomást nyernek ily elhalálozási vagy holtnak nyilvánítási esetről.« »E részben kivételnek csak ott van helye, a hol nyilvánvaló, hogy a hagyatéki bíróság máskülönben is tudomással bir az elhalálozási vagy holtnak nyilvánítási esetről.« »A kir. járásbíróság, ha nem egyszersmind a hagyatéki bíróság, a hozzá beküldött értesítést hivatalból teszi át az illetékes hagvatéki bírósághoz.« 147. §. »A hagyatéki tárgyalásnak a 145. §. a) pontja alapján hivatalból lett megrendeléséről a hagyatéki bíróság az árvaszéket értesíteni, ez utóbbi pedig — a mennyiben az már eddig meg nem történt volna — a gyámság vagy gondnokság alá tartozó személynek a hagyatéktárgyaláson leendő kellő képviseltetéséről gondoskodni köteles.« »A gyámság vagy gondnokság alatt álló személyt a hagyatéki tárgyaláson annak törvényes képviselője, gyámja, illetve kirendelt ügygondnoka és az árvaszék által kiküldött törvényhatósági vagy városi ügyész képviseli.« 148. §. »A hagyaték-tárgyalásnak hivatalból lett elrendelése nem zárja ki a jelen törvény 49. §. a) b) és c) pontjaira alapított igénybejelentéseket. Mindazonáltal az ez iránt beadott kérvény folytán külön tárgyalás nem rendeltetik el, hanem az a hivatalos hagyaték-tárgyalásnál leendő figyelembevétel végett a kir. közjegyzőnek kiadatik.« »Épen ugy nem zárja ki a hagyaték-tárgyalásnak hivatalból elrendelése a vagyonelkülönzés kérelmezhetését sem, mely esetben a hivatalos hagyatéktárgyalás mindaddig felfüggesztetik, a mig a vagyonelkülönzési eljárás befejezést nem nyert.« »Ha a vagyonelkülönzési eljárás befejezése után marad még hagyatéki vagyon az örökösök részére, a hivatalos hagyatéktárgyalás erre nézve lesz megtartandó. Ellenkező esetben az öröklési jogról szóló törvény 428. és 429. §. szerint teendők meg a további intézkedések és a hagyatéki eljárás hivatalból beszüntetendő lesz.« 149. §. »A hivatalos hagyatéktárgyalásra a kir. közjegyző mindazon személyeket, a kik a fenforgó esetben törvény, végrendelet vagy öröklési szerződés alapján örökösökként, helyettesitett vagy utóörökösökként érdekelvék; továbbá az igénybejentöket, a netán kinevezett végrendeleti végrehajtót, ügygondnokot, hagyatéki gondnokot és a felek igazolt meghatalmazottjait megidézni köteles. Gyámság vagy gondnokság alattiak helyett azoknak a 147. §-ban emiitett képviselői idézendők.« »A tárgyalás az örökhagyó elhalálozásától számított három hónapon belül eső napon ki nem tüzhető«. 150. §. »A hivatalos hagyatéktárgyalás, — a mennyiben jelentkeztek — a hitelezőkkel és igénylőkkel kezdetik meg.« »A 49. §. á) pontja alapján igényt támasztott özvegygyei a tárgyalás a jelen törvény 89—96. §.; a 49. §. b) pontja alapján álló igénylővel a tárgyalás a jelen törvény 97—101. §.; és a 49. §. c) pontja alapján álló igénylővel a tárgyalás a jelen törvény hatodik címében (123-132. §.) foglaltak megfelelő alkalmazásával tartandó meg.« »Az első két esetben, egyezség létre nem jötte esetében a hagyatéki bíróság hivatalból intézkedik az örökösödési igazolványbau az illető igénylők jogainak biztosításáról. A harmadik esetben pedig az igénylőt egyezség hiján a törvény rendes útjára utasítja, epen ugy, mint azon hitelezőket, kikkel az egyezség követeléseik kielégítése, illetve biztosítása tárgyában nem sikerült.« »Ezek után folytattatik a hivatalos hagyatéktárgyalás az örökösökkel, illetve a mennyiben érdekelvék, az utóörökösökkel is, még pedig ez utóbbiakkal a jelen törvény 159. §. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával... »Ha a tárgyaláson az érdekelt örökösök közt az örökösödési jog és az örököstársakat illető örökrész nem vitás, a kir. közjegyző köteles köztük az öröklési jogról szóló törvény 448—452. §. alapján és a jelen törvény 112—122. §§. hasonszerű alkalmazása mellett a hivatalos osztályt foganatosítani, azt a tárgyalási jegyzőkönyvbe venni s az összes iratokkal a hagyatékbirósághoz haladéktalanul beterjeszteni.« »Az örökösök és utóörökösök közötti egyezség létre nem jötte a hivatalos osztály foganatosítását nem akadályozza; a hagyaték-bíróság azonban köteles az örökösödési igazolványban az utóörökösi jogok biztosításáról a jelen törvény 66. §. b) pontja szerint hivatalból gondoskodnia 151. §. »Ha a gyámolt vagy gondnokolt örökösnek hivatalos osztályrészét az örököstársak egyike vagy többen készpénzben megváltani avagy jelzálogilag biztosítani kívánják: ez iránt külön kérvénynyel az árvaszékhez fordulni tartoznak.« »E célból a hivatalos hagyatéktárgyalás a jelen törvény 11. §-a értelmében elnapolható. De ha a kiszabott törvényes határidő leteltével a második tárgyaláson az árvaszéki engedély be nem mutattatik, a hivatalos osztály foganatosítandó épen ugy, mintha az árvaszék a kérelmet megtagadta volna.« »Ha az árvaszéki engedély a második tárgyalásra bemuttatik : az egyezség ennek értelmében vétetik föl.« »Az árvaszék képviseletében megjelent ügyész részére köteles a kir. közjegyző az örökösök költségén ugy a tárgyalási jegyzőkönyvről, valamint az ügyre vonatkozó egyéb általa kivánt adatokról hivatalból hitelesített másolatokat kiadni, melyeket az ügyész hivatalos jelentése kapcsán az árvaszéknek bemutatni tartozik.* 152. §. »Ha az örökösök közt örökösödési joguk vagy az őket megillető örökrész tekintetében vita támadt: a kir. közjegyző a hivatalos hagyatéktárgyaláson az öröklési jogról szóló törvény 309. §. alapján s a jelen törvény 78. és következő szakaszainak megfelelő alkalmazása mellett köztük előbb egyezségi kísérletet tenni, ennek meghiúsulta esetében azonban kinyomozni tartozik, hogy a jelenkezett örökösök melyikének igénye mutatkozik alaposabbnak.« »A hagyatékbiróság ennek alapján bocsátja ki birtokbahelyezési végzését.« 153. §. »A hagyatékbiróság a hivatalos hagyatéktárgyalás befejezése s a tárgyalási jegyzőkönyvnek az összes iratok kapcsán hozzá lett visszaterjesztése után kiadja az örökösödési igazolványt, melyre nézve a jelen törvény 65. és következő szakaszai megfelelően alkalmazandók.« »A tárgyalás eredményéhez képest a hagyatékbiróság a 49. §. a) és b) pontjai alapján álló igénylők jogait, az örökösök közt foganatositott hivatalos osztály alapján pedig az örökösök