A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 9. szám - Az új hagyatéki eljárás. 8. r.

84 A JOG. jegyzett cégnek kitörlése hivatalból foganatosítandó, miután a csőri akár vagyonhiány miatt, akár a csödvagyon felosztása és kimerítése folytán megszüntettetett; ezen esetek ázonban a keresk. és iparkamarák, valamint az iparhatóságok megfigyelési körén kivül esvén, a fenthivatolt miniszteri rendeletek ez irányban nem a helyes címhez intéztettek; hogy pedig a csődbíróságok, melyek egyébként kevés kivétellel az illetékes keresk. törvényszékekkel összeesnek, a csődnyitási végzés közlésén túlmenni nem szoktak, az tapasztalt dolog. A keresk. és iparkamarák az állami igazga­tásnak, a végrehajtó hatalomnak még közvetítői szerepben sem alkalmas tényezői. Ezek leginkább csak akkor ébrednek rövid életre, midőn a kormánynak valamely kilátásba helyezett actiója ellenében fellépni szükségesnek vélik. Iparhatóság, mint önálló politikai közeg nálunk nem létezik; az iparhatósági functiókkal felruházott közigazgatósági hatóságok teendőiknek sokaságánál és személyzetük aránytalanul csekély létszámánál fogva a munkát nem győzik. Nem ismerjük közelebbről a vidéki iparhatóságok állapotát, annál inkább azonban a fővárosiakét. Nem vezettetik törzskönyv az eg)es iparosokról és kereskedőkről, ép ugy hiány­zik helyes mutató- vagy lajstromkönyv a kiosztott iparigazol­ványokról és engedélyekről; napokig kell keresni egy régibb idő óta fennálló iparos vagy kereskedő iparbejelentését és ha ez esetleg az egyik kerületben megkezdett üzletét bejelentés nélkül egy másik kerületbe teszi át, akkor az összes elöljáróságokon lehet végig házalni, mig nyomára akadnak. A 80-as évek elején a fővárosi iparhatóságok mindegyik igazolvány kíséretében kézbesí­tettek a feleknek egy hirdetmény alakú meghagyást, melynél fogva a kereskedő és iparos üzlete külsején vagy bejegyzett cégét, vagy pedig teljes vezeték- és keresztnevét kitenni tartozik. E meghagyás foganatja azonban nem ellenőriztetett és később a meghagyás is elmaradt. Marad-e még idejük annak felkutatására, elbírálására és jelentésére, hogy melyik iparos és kereskedő cégbejegyzésre köteles vagy sem? Ezt mi a fenforgó körülmények tekintetbe­vételével nagyon is kétségbe vonjuk. Azután a K. t. 22. §-ának szövegezése szerint az ott meg­nevezett hatóságok a jogsérelemről csak annyiban tartoznak jelen­téssel, a mennyiben róla hatáskörükön belül tudomást nyernek. Ez érdemben a legújabb rendeletek egy lépéssel tovább mennek, minthogy ugy az iparkamarai 16 rovatos nyilvántartási könyv adatai, valamint a szigorú hangon szóló meghagyások alapján a kamaráknak és iparhatóságoknak ezentúl a cégbejegy­zés és kitörlés körüli kötelességszegések felkutatása és a tudomás­szerzés egyenesen feladatukká tétetett. Tudomást nyerni és tudomást szerezni, passiv és activ részvétel a tények ismerésére : a kettő közt lényeges különbség van. Nagy eredményeket mindamellett nem várunk ; kezdeménye­zésnek jó és már annak constatálása, hogy a kormány az ügyet különös gondozása alá vette, örvendetes haladást jelent. De a felhívott hatóságok fentjelzett organicus fogyatkozásaik következté­ben feladatuknak kellően megfelelni képesek nem lesznek; ha eleinte neki is mennek a munkának, egy-két év múlva a felsőbb rendeletek levéltárban fognak nyugodni. Mig önálló és kizárólag ipari és kereske­delmi célok megvalósítására hivatott első fokú hatóságaink (nem testület) nem lesznek, ama közegnek közreműködése lenne igénybe veendő, melyről a 2,631. sz. rendelet hallgat, dacára annak, hogy az emiitett közeg felállítását célzó, az 1883. évi május 31-én kelt földmivelési, ipar- (és keresked. miniszteri és igazságügyminiszteri rendeletet idézi. Ertjük a cégekre felügyelő biztost. A cégbiztos eddigi hivatása a cégbejegyzések kihirdetésére s a bejegyzés törvényszerű' voltára felügyelni és a törvénybe s rendeletbe ütköző bejegyzéseket felfolyamodással vagy előterjesz­téssel hivatalból megtámadni. E szerint csak a már bejegy­zett vagy bejegyzésre jelentkező cégekre szorítkozik a felügyelet; a bejegyzendő és mulasztásban levő iparokra és kereskedésekre nem. Ebben rejlik a félszegség. Hogy mai napig mily sikerrel működött a biztos, e felől a kiküldő minisztérium kebeléből mi értesités sem hatott a közönségig. A felsőbíróságok judicatumai­ban (alább is idézünk egyet) akadunk a biztos tevékenységének nyomára; de ennek negatív oldala sem ismeretlen előttünk. így például megtörténhetett a budapesti kir. keresk. és váltótörvény­széknél, hogy egyéni cégek akként lettek bejegyezve, hogy a cégtulajdonos saját cége képviseletének iogáról s illetve a cégezési jogosítványról a cég­vezető javára (!) lemondott. Oly esetek ezek, melyekben egy tönkrement kereskedő magának valakitől üzlettulajdonosi nevet kikölcsönöz, de a vagyon a bukotté, melyet ő nemcsak hitelezői tői, hanem a cégkölcsönző egyéntől is félt; tehát megköti az üzlettulajdonos kezét, cselekvési képességét. Miből az a tanulság, hogy a biztos figyelmét a törvénybe és világos jogba ütköző cég­bejegyzések egyike és másika kikerüli. Nézetünk szerint azonban a cégbiztos, esetleg biztosok jog­tudó magasabb rangú tisztviselőkből szemelendők ki és mílkö­désük köre kiterjesztendő a bejegyzésre köteles iparok és kereskedéseknek időn kinti megfigye­lésére is; mi végből a biztos; az iparhatóságok részéről minden egyes iparigazolvány vagy engedély kiadásáról és visszamutatása vagy megvonásáról a keresk. minisztérium útján értesíttessék; a keresk. és iparkama­ráknál vezetendő könyvbe időnkint betekintsen és az adócensus tárgyában a pénzügyi igazgatóságoknál (főv. adófelügyelőségnél) a kutatásokat megejtse; a cégbejegyzés végett az illetékes tör­vényszéknél tegyen jelentést és az iparigazolvány vagy engedély visszamutatása, valamint az ipar, illetve kereskedés megszűnése esetében hivatalból intézkedjék a cégtörlés iránt, a mennyiben az egyénre szóló ipar beszüntetésével a cég is megszűnik, a mely eset tudvalevőleg (p. o. társas cégeknél) nem mindig áll be; csőd esetében szintén hivatalból lépjen fel a biztos és intézkedjék 8 esetleg előterjesztés, felfolyamodás és contradictorius eljárás útján a cégváltozás s illetve törlés kellő bejegyeztetéséről. Ha kormány­biztosok közpénztárak revisiójára utazhatnak, utazhat a cégbiztos is. Az iparos és kereskedő elhalálozásáról való tudomásszerzés már nehézkesebb, de ennek is van módja. Ezen egy lépéssel tovább menjen kormányunk, és a rend remélhetőleg helyreáll. Nem ' kell útfélen megállni; nem kell hinni, hogy »a keresk. törvény nem tartalmaz oly intézkedéseket, melyek alapján a bejegyzett cég hivatalból törölhető lenne« ; valamint helytelen az iparkamarákhoz intézett azon meghagyás is, melynélfogva ezek a törvényszéknél »a cégnek a K. t. 21. §-ában előirt eljárás mellett való bejegyeztetését kérel­me z z é k«. A cégbejegyzést csak a cégnek leendő birtokosa kérelmezheti; idegen beavatkozás csak a bírságolást eredményez­heti. Viszont a cégváltozás bejegyzése, midőn új cégezési aláírás nem szükségeltetik, mindenesetre pedig a cégtörlés hivatalból is eszközölhető, mert a keresk. törvény igenis tartalmaz ily intéz­kedéseket. A helyett, hogy a törvényhelyek magyarázatával fog­lalkoznánk, ide iktatjuk kivonatban a budapesti kir. itélő táblának 1883. évi 5,159/v. számú, a felügyelő miniszteri biztosnak előter­jesztése és felfolyamodása folytán keletkezett, elvi jelentőségűnek deciaráit végzését : »Tekintve, hogy a keresk. törv. 21. §-a szerint azok ellen, kik azon törvénynek a cégbejegyzésre vonatkozó rendeleteit meg nem tartják, vagy valamely céget jogosulatlanul használnak, hiva­talból fellépésnek van helye, az idézett §-ban emiitett cégbejegy­zés alatt pedig nemcsak az újonnan keletkezett cégnek bejegy­zése, hanem a cégben történt változásnak és a cég megszűntének a cégjegyzékbe bevezetése is értendő, mert az idézett §. a keresk. törvénynek a cégjegyzésre vonatkozó »rendeletei« és nem »ren­delete« meg nem tartásának következményeiről rendelkezik, mert a 21. §-t a 19. §-nak azon intézkedése is megelőzi, mely által a cégben történt változásnak, vagy a cég megszűntének a cégjegy­zékbe bevezetés végetti bejelentésére is az illetők parancsolólag köteleztetnek ; mert végre a cégben történt változásoknak vagy a cég megszűntének be nem jegyzése esetében a keresk. cégjegy­zékeknek hitelt érdemlősége csökkentetnék; tekintve másrészről stb.; az elsőbiróság végzése megváltoztatik, a keresk. törv. 21. §-a alapján hivatalból fellépésnek helye találtatik és az elsőbiróság UtaSÍttatík, Stb.« (Befejező cikk következik.1 Az új hagyatéki eljárás. Irta: dr. BLUM BÉLA pécsi kir. közjegyző. ^jí^ (Nyolcadik közlemény.) * Térjünk most át a Weinmann-féle tervezet részletes vizsgá­latára és adjuk elé az illető szakaszoknál sorrend szerint azon módosítási javaslatainkat, melyek nélkül a tervezetet nemcsak egészséges alkotásnak nem tekinthet jük, hanem egyenesen veszedelmesebbnek a jelenlegi állapotoknál! E részletes fejtegetések csak ugy lesznek megérthetők, ha a tervezetet kezünkbe véve szakaszról-szakaszra elolvassuk s az * Előző közlemények a »Jog« 1., 2., 4., 5., fi., 7. és 8. számaiban.

Next

/
Thumbnails
Contents