A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 8. szám - Az új hagyatéki eljárás. 7. r.

32 célzatnál fogva lopást képezett; minél fogva a vádlott lopást követett el s igy a lopás vétségében volt bűnösnek kimondandó. A m. kir. Curia (1889. október 28-án, 6,329/B. 1888. sz.): Tekintve, hogy panaszos a tulajdonát képező ládát és annak kulcsát és tartalmát maga adta át megőrzés végett vádlottnak és tekintve, hogy e szerint vádlott, midőn a ládából egy takarékpénztári könyvecskét kivett és eme könyvecskére saját szükségleteinek fedezésére 50 frtot felvett, emez összeget nem vonta el másnak birlalatából, hanem a benne helyezett bizalommal visszaélve, egy őrizetére bizott dolgot tulajdonított el jogtalanul; ezen okból cselekménye nem a lopás, hanem a sikkasztás vétségének képezi tényálladékát; miért is a cselekmény minősítésére nézve a kir. ítélő tábla ítélete megváltoztatik és e részben a kir. törvényszék ítélete hagyatik helyben. Adalék az uzsoravétség fogalmának meghatározásához. A nyitrai kir. törvényszék: K. V. 57 éves zálogháztulajdonos ellen az 1883. évi XXV. t.-c. 5. §-a értelmében uzsora vétsége miatt indított bűnvádi eljárás megszüntettetik. Indokok: Özv Sch. J. azzal vádolta K. V.-t, hogy ez boldogult férje Sch. M.-nak még 1876. évben 300 frtot adott kölcsön s azóta ezen tőkétől mindig 15°/o kamatot szedett s utoljára még férje halála után 1885. évi szept. 14-én leszámoltak s kitűnt, hogy K. V. cipőkért 78 frt 70 krral tartozik, az akkoron már 271 frt 80 krra apadt tőke 15°/o kamatára 40 frt 80 krt vont le, a 37 frt 90 kr pedig kiegyenlittetett. K. V. F. J. tanú s a vizsgáló biró előtt is elismerte, hogy ő daczára annak, hogy Sch. M. s ennek neje szegény emberek voltak, tőlük mégis á'landóan 15°/o kamatot szedett. Ennek dacára azonban megszüntetendő volt a további eljárás, mert az 1883 : évi XXV. t.-c. 5. §-a szerint ugyanis az az előtt keletkezett, de a törvény életbelépte után érvényesített uzsorakövetelés esetében is az 1883. XXV. t.-c. megfelelő rendelkezései alkalmazandók. Ezen szakasz tehát nem az uzsorakamatnak az adós általi önkéntes megfizetését, nem is a túlságos kamatnak a hitelező általi egyszerű követelését, hanem annak érvényesítését, tehát az adós által megtagadott uzsorakamatnak hatósági uton való és kényszerítő érvényesítését állapítja meg alkalmazhatóságának feltételéül. Tekintve azonban, hogy a feljelentő önbeismerése szerint a 15°/o kamatot ugy a férje, mint ennek halála után maga e feljelentő önként fizette, még az uzsoratörvény életbeléptetése utáni időben is ; tekintve, hogy ugyanazon beismerés szerint a panaszolt arra még magánúton sem szorította őtet; tekintve végül, hogy panaszlott a polg. perben kamatkövetelését csupán 8°/o erejéig »érvényesitette«, a fennebb hivatkozót törvényszakasz panaszlott ellenében alkalmazásba nem vehető. A budapesti kir. itélö tábla: A kir. ítélőtábla a kir. törvényszék végzését megváltoztatja és K. V. vádlottat az 1883. évi XXV. t.-c. 1. §-a alapján uzsora vétsége miatt vád alá helyezi. Indokok: Vádlott maga elismeri, hogy az uzsoratörvény életbelépte után 15°/o kamatot és pedig részben készpénzben, részint cipőárukban elfogadott. Az a körülmény, hogy a fizetés-teljesités önként történt, nem zárja ki az uzsora vétségének tényálladékát, mert az 1883. évi XXV. t.-c. 5. §-a szerint csak a 4. §-ba nem ütköző érvényesítés nem esik az uzsoratörvény alá, a 4. §. szerint csak a 8°/o-nál nem magasabb kamat elfogadása nem büntettetik, miből következik, hogy a 8°/o-nál magasabb kamat elfogadása is büntetendő. Es minthogy Sch M., mint iparos, a kiderített tények szerint olyan szorult helyzetben volt, hogy vagyoni romlása nélkül a tőkét nem fizethette vissza és ilyen körülmények között fogadott el vádlott tőle 160/oot. Minthogy a telekkönyvikig is biztosított követelés után 15°/o szedése az uzsoratörvény 1. § ba ütközik, vádlottat az uzsora vétsége miatt vád alá helyezni kellett. A mag'y. kir. Curia: Minthogy özv. S. M.-né panaszos a vizsgálatkor maga beismerte, hogy vádlott azt a 300 frtot, melyet férjének 1876. évben 15% kamatfizetés mellett kölcsönadott, cipészüzletének berendezése céljából adta, nyilvánvaló, hogy ezen kölcsönzés nem hogy panaszos, illetve férjének anyagi romlását idézte volna elő, hanem ellenkezőleg lehetővé tette, hogy a keresetforráshoz jusson. Azonfelül tény, hogy panaszos a 15°/o-ban kikötött kamatfizetést nem készpénzben, hanem a vádlottnak kiszolgáltatott cipészárúkban teljesítette; tekintve tehát, hogy a kölcsön már eredetileg is a panaszos javára szolgált; tekintve, hogy a vádlottnak azon védekezése, hogy panaszló p neki kiszolgáltatott árúkat a rendesnél magasabb árban számította fel, meg nem cáfoltatott és igy a kamat aránytalan mennyisége sem állapitható meg : mindezeknél fogva a feljelentett cselekmény az 1883 : XXV. t.-c. I. §-nak súlya alá nem vonható; miért is a kir. ítélőtábla végzésének megváltoztatásával, a kir. törvényszéknek a vizsgálatot megszüntető végzése hagyatik helyben a fentebb előadott indokok alapján. (1889. október 4-én. f,,503.) • A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. 1,384.. Ha a pertől való elállási nyilatkozat a perfelvételi jegyzőkönyvben tétetik meg, ugy a jegyzőkönyvi, mint a nyilatkozati bélyegilleték lerovandó. (i88g. évi 6,og6. sz.) 1,383. /. Gőzmalom-részvény-társaság üzleti adójának megállapításánál a tiízkárbiztositási összeg a nyers jövedelemből levonandó. 2. Az adófelszólamtási bizottság, ha a kincstári képviselő a bemutatott üzleti mérleg alapján hozott adókwető bizottsági határozat ellen nem felebbezett, az adót fel nem emelheti. {1889. évi 6,966. sz.) 1.386. A biroi végrehajtási eljárás folyamán az árverés cl Un beadott előterjesztést visszautasító végzés ellen intézett felfolyamodás: az ill díjj. 13. tétel IV. 14. pontjában meghatározott bélyegilleték alá csík. (1889. évi 6,932. sz.) 1.387. 1. A jegyzőkönyvi bélyeg a jegyzőköny v bármely lapjára illeszthető. 2. Ha a tanúkihallgatási jegyzőkönyv ama bíróságnál, melynél felvétetett, megletetczve nem lett; hanem csak később már megcsonkított állapotban kerül leletezés alá, és a fél határozottan állítja, hogy a bélyeget a jegyzőkönyv hiányzó részén rótta le, a bélyegröindités tényálladékát — egyéb bizonyíték hiányában — megállapítani nem lehet. (1889. évi 9,070. sz.) 1.388. A község részére kiállított fzetési meghagyás a községi jegyzőnek jogérvényesen kézbesíthető. (1889 évi 6,607. sz.) 1.389. Birtokrendezési költségjárulékok jogossága tárgyában határozni: a m. kir. pénzügyi közig, bíróság nem illetékes. (1889. évi 7,4.90. sz.) 1.390. Ha az erdőtulajdonos a saját erdejéből eredő fát iparcikké feldolgoztatva értékesili, ebből eredő tiszta jóredelmc: [II. oszt. ker. adó alá esik. (1889. évi 7,907. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-t>öl. Csődök : Réh Gábor e., veszprémi tszék, bej. márc. 6, félsz. márc. 26, csb. Berky Károly, tmg. dr. Óváry Ferenc. — Markóczi Antal e., n.-szebeni tszék, bej. ápr. 1, félsz. ápr. 28, csb. Jáhn József, tmg. dr. Albu Kál mán. — Markotzi üde e., n. szebeni tszék, bej. ápr. 21, félsz. máj. 16, csb. Jáhn József, tmg. Altrichter János. — Báder Dániel e., petrinjai tszék, bej. és félsz. márc. 27, perügyelő dr. Ivandia József, ideigl. tmg. dr. Czrnadak Aladár. — Schreiber János e., zágrábi tszék, bej. és félsz febr. 24, perügyelő és ideigl. tmg. Schauff Béla. — Grigorleyics János e., eszéki jbság, bej. és félsz. febr. 17, perügyelő és ideigl. tmg. Vitkovics Miklós. — Popovits H. Istvánné és Popovits S. B. e., lugosi tszék, bej. márc. 18, félsz. ápr. I, csb. dr. Móré Pál, tmg. dr. Makay Ágost. — Rosner Mór e., székesfehérvári tszék, bej. ápr. 5, félsz. máj. 6, csb. Wildenauer János, tmg. dr. Lövy Károly. — I. Tr. Hamrodi e., n.-szebeni tszék, bej. ápr. 30, félsz, máj. 30, csb. Jáhn József, tmg. Borger Samu. — Rosenblum József e , n.-siebeni tszék, bej. ápr. 14, félsz. máj. 3, csb. Jáhn József, tmg. dr. Bruckner Vilmos. — Klein N. e., b.-bányai tszék, bej márc. 29, félsz. ápr. 9, csb. Zelenka Károly, tmg. dr. Neumann Mór. — Rosenzweisr Jakab e., trencséni tszék, bej. márc. 24. félsz. ápr. 10, csb. Kubinyi Aladár, tmg. dr. Schauer Gyula. Pályázatok : A székesfehérvári tszéknél, dij'asjoggyakornoki áll. márc. 2-ig. — Az oraviczai jbságnál, albirói áll. márc. 4-ig. — A kun-szent-mártoni jbságnál b i r ó i áll. márc. 6-ig. — A kaposvári és győri tszékeknél jegyzői áll. márc. 6-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-nál. (Hold-utcza 7. sz,)