A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 8. szám - Az új hagyatéki eljárás. 7. r.

76 £L j o a. Volt már esetem arra, hogy az esküre megjelent féltől a biró az esküt nem vette ki, indokolván azzal, hogy a biróság a felet esküre nem bocsáthatta, »midön az eskü neki megmagyaráztatott, az esküben érintett körülményeknek ellenkezőjét állította megtörténtnek«. — Felfolyamodásom folytán a kir. tábla az első bíróságot utasította, hogy az eskü letételére újabb határnapot tűzzön ; a hozott végzést megváltoztatván azon indokból, »ha az esküre kötelezett fél kijelenti, hogy az esküt letenni kész, Ily esetben a jogérvényesen oda itélt eskü szövegében foglalt és máv a per során megállapított bizonyítandó ténykörülményt újból vitássá tenni sem az eljáró biró, sem a fél hivatva többé nem lehet és a fél feltétlenül esküre bocsátandó ; tekintve tehát, hogy a fél személyesen és határozottan kijelentette, hogy a részére oda itélt föeskü mintájának értelmét felfogja és az esküt letenni kész«. Ezen végzést a kir. Curia is helybenhagyta és felem az esküt letette. Azt hiszem, eléggé bizonyítva van feleletem tartalmának valószínűsége. Dr Krisariich József ügyvéd Kaposvárott. S é r e1e m. * A munkácsi járásbíróság: viselt dolgaiból. A munkácsi igazságszolgáltatási viszonyokra többször lett j már a felsőbb és illetékes körök figyelme felhiva, azonban csekély | eredménynyel, a mennyiben az ügydarabok ma is csak ugy | elvesznek, mint régen, a határnapokat hosszabb időre kapjuk, mint j valaha; az igénypereknek ma is legtöbb esetben az igényelt ingók elenyészte vet véget, az árverésen megvett birtok átírásának pedig csak a vevő unokái örvendhetnek s hogy mindez miért van igy, arról rövid informatio után igen könnyen meggyőződést szerezhetni. Nem akarok én egyeseket vádolni, csakis a nagyméltóságú igazságügyi ministerur figyelmét kívánom felhívni a közérdek szempontjából a munkácsi járásbíróságnál történtekre; e végből viszonyaink illustrálására négy darab végzést csatolok, melyek közül a /. alatti igazolja, hogy 1888. március 27-én beadott felfolyamodás csak 1890. január 24-én intéztetett el, a 2-/. alatti igazolja, hogy az 1887. év elején beterjesztett végrehajtási jegyzőkönyv csak 1890. január 30-án kerek három év után volt elintézhető, a 3-/. alatti igazolja, hogy 1888. ápril hó 20-án beadott igénykereset 1890. január 30-án íett elintézve és j 1890. március 14-ére tárgyalás tűzve; a 4/. alatti pedig a kisebb [ polgári eljárás gyorsaságát tünteti fel, mely szerint oly ügy, melyben 1883. évi május 11-én volt tárgyalás, további ellátásban j csak 8 év múlva 1890. január 28-án részesült.** Várady Gyula, ügyvéd Munkácson. Irodalom. Az iparosok add-, bélyeg- és illeték ügyeinek kézikönyve. Irta dr. Horváth János budapesti ügyvéd. Budapest, Ifj. Nagel Ottó 1890. Szerzőnek célja az iparosoknak és ipartársulatoknak kézikönyvet adni kezükbe az őket illető adókról és illetékekről. Szerző ezen kitűzött céljának megfelelőleg összeállítja a legjobb források (Madarassy, Laschitz, Gállffy, Drahotuszky stb.j nyomán az idevágó törvényeket és ministeri rendeleteket. A kereskedelmi jog kézikönyve. (Traité du droit commercial) Lyon-Caen és Renault párizsi tanárok által I. köt. Páris Pichon kiadása 1890. Nagyszabású mű, melyet a francia szakkritika felette elismerő fogadtatásban részesített. Nemcsak az anyagi, hanem az alaki jogot az eljárást is felöleli. A nemzetiség (állampolgárság) nemzetközi szempontból. (La nationalité au point de vue des rapports internationauxj Cogordan György 2. kiad. 1890. L a r o s e et Forel kiadása. Páris. Az utolsó évtizedben több országban hozatott a nemzetiség, illetve állampolgárság felett, Franciaországban az 1889. jun. 27-én. A munka, melynek már első kiadása méltó feltűnést keltett a tárgynak bölcsészeti, jogi, nemzetközi szempontokból való alapossága által, következő felosztásban adja elő tárgyát: a nemzetiség meg* Ezen rovatban, programmunkhoz híven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekúrt nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség. ** A hivatkozott 4 végzés eredetiben előttünk fekszik. A szerkesztőség. szerzése születés által, a honosítás, a nö honosítása házasság által, a honosság elvesztésének okai, a honosság újbóli megszerzése, a terület átengedése által beálló honosság - változtatások és végre a honosság bizonyítása. Szerző e müve valóságos forrás müve ezen tárgynak és az ahhoz fűződő kérdéseknek. A magyar jogászegylet értekezései. A m a g y a r büntetőtörvény könyv büntetési és börtönrendszere feletti vita a jogászegyletben. Budapesten Franklin-társulat 1890. Budapesti cím- és lakjegyzék l8W-re. Franklintársulat. Vegyesek. A magyar jogászegylet f. hó 22-én (szombaton) délután 6 órakor a budapesti ügyvédi kamara helyiségében (kerepesi-út 8. szám) teljes ülést tart. Tárgy : dr. Baumgarten Izidor felolvasása a/, előzetes letartóztatás és vizsgálati fogságról. Egy tehén tiz miséért. A b i 11 s e i kir. járásbíróság. (4,077/1888.) S. Mátyás felperesnek K. István alperes elleni egy tehén kiadása iránti perében itélt: alperes köteles a kereseti tehenet kiadni, vagy pedig 72 frtnyi értéket megfizetni az esetre, ha felperes leteszi a pótesküt arra, hogy néki néhai S. Anna tehenét hagyta azon célból, hogy ennek fejében lelki üdvéért 12 nagy misét szolgáltasson. Indokok: Alperes a per során tagadásba nem vette, hogy néhai S. Anna után egy tehén maradt s hogy azon tehén alperesek birtokában találtatik ; tekintettel pedig arra, hogy felperest arra nézve, hogy a tehén néhai S. Anna által neki volt szánva és neki hagyományoztatott, a hit alatt kihallgatott S. Katalin, illetve M. Mária és S. Erzsébet tanuk vallomásaival fél bizonyitékot szolgáltatott, ennek kiegészítése végett felperesnek a pótesküt megítélni kellett. A budapesti kir. itélő tábla (1889. január 22-én 5,655/p. 1888.): Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja s felperest keresetével feltétlenül elutasítja. Indokok: Felperes keresetét arró alapítja, hogy a követelés tárgyát képező tehenet néhai S. Anna felperesnek hagyományozta oly célból, hogy halála után felperes 12 misét szolgáljon a hagyományozó lelki üdveért. Tekintve, hogy hagyomány csak érvényes végrendeletben vagy örökségi szerződésben rendeltethetik ; tekintve továbbá, hogy felperes nem is állította, hogy a hagyományozás az 1876. évi XVI. t.-cikkben a végrendeletekre és örökségi szerződésekre nézve előirt alaki kellékekkel jött volna létre, sőt a per adatai annak ellenkezőjét kétségtelenné teszik. A m a g y. kir. C u r i a a kir. itélő tábla Ítéletét helybenhagyta. A folebbvitel reformja az iijsryTédi kamara előtt. A budapesti ügyvédi kamara f. hó 16-án délelőtt H o d o s s y Imre elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, a melynek napirendjére az igazságügyminister által a kamarához véleményezés végett beküldött, dr. Plósz Sándor által készített »Fölebbvitel a sommás eljárásban*' című előadói tervezet megvitatása volt kitűzve. A jelentés tervezetének elkészítésével dr. Nagy Dezső volt megbízva, kinek terjedelmes dolgozatát azonban idő rövidsége miatt a választmány még nem tehette beható tanulmány tárgyává. Az előadó ennek következtében inditványképen terjesztette be dolgozatát a mai rendkívüli közgyűlés elé, azt kérve, hogy az indítvány tárgyalására közelebb újabb közgyűlést hívjanak egybe. Dr Illés Károly kijelenti, hogy a mai közgyűlés nem érhet véget a nélkül, hogy a fölvetett kérdések tekintetében legalább elvi határozatokat ne hozna. Mindenki belátja immár, hogy a szóbeliség behozatala jogi elven alapul és az elsőrendű igazságügyi reformok közé tartozik. Csak az a kérdés, vájjon helyes-e a minister által a szóbeliség behozatalára most célba vett mód és hogy vájjon a szóbeliség behozatala csupán részlegesen, vagy csak a végleges perjog megalkotásával eszközöltessék-e ? A kamara már ma kijelenthetné, hogy az új javaslat alkalmas a szóbeliség végleges megoldásának előkészítésére és helyeslését fejezhetné ki. hogy a minister a legalsó fokon, a sommás eljárásban kezdte meg a reformot. Lehet a javaslatnak több hibája, a melyek javítandók lesznek, de a részletek taglalására egy népes közgyűlés nem alkalmas, mig ellenben elvi kijelentéseket a közgyűlés is tehet. Határozati javaslatot nyújt be a következő tartalommal: »Mondja ki a közgyűlés, hogy ölömmel fogadja az igazságügyminister ur azon elhatározását, hogy a szóbeliség alapján megalkotandó polgári perrendtartás életbeléptetését a sommás ügyekben való eljárás reformjával kívánja kezdeni, hogy a véleményezés végett áttett javaslatot a felebbvitelről a sommás eljárásban általánosságban helyesli és a reform alapjául elfogadhatónak s mielőbbi keresztülvitelét kívánatosnak tartja és végre, hogy a vélemény végleges kidolgozását és megállapítását egy, a közgyűlés által kiküldendö bizottságra bizza « Dr. Sík Sándor ellenzi, hogy a közgyűlés érdemleges elvi kijelentéseket tegyen, mert a kérdés szakszerűleg nincs kellőleg elkészítve ; Indítványozza, hogy a kérdés újabb közgyűlési tárgyalást megelőzőleg egy szakbizottság elbiráláia alá bocsáttassék. — Dr. Messinger Simon melegen pártolja a véleményezendő javaslatot, mindazonáltal ő is előbb egy szakbizottság tárgyalása alá bocsátaná, a melynek vitáiból — meg van győződve — a javaslat csak annál győzedelmesebben fog kikerülni. — Dr. Márkus