A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 7. szám - A sommás eljárásbani fellebbvitelről szóló törvényjavaslat

Kilencedik évfolyam. 7. szám. Budapest, 1890. február 16. Szerkesztőség: V. Rudolf-rakpart S. sz. Kiadóhivatal: V. Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok visszanem adatnak Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) A; Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr\ RÉVAI LAJOS. — Dr. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLEK MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bér­mentve küldve : egész évre 6 frt — kr. fél » 3 » — » negyed » .. 1 » 50 » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal kül­dendők. TARTALOM • A sommás eljárásban! felebbvitelröl szóló törvényjavaslat. Irta: dr. H e x n e r Gyula, liptó-szentmiklósi ügyvéd. — A végrendelet kihir­detés végetti bemutatása a kir. közjegyző által. Irta: Csanády Béta, kir. k özjegyző Karcagon. — Az új hagyatéki eljárás. Irta . dr. B 1 u m Béla, pécsi kir. közjegyző. — A későbbi végrehajtatónak csatlakozása az előbbihez. Irta: Kálnay László, székesfehérvári kir. tszéki jegyző. — Nyilt kérdések és feleletek. (Részvények lefoglalása szelvény nélkül. I. Irta: Csanády István, kir. járásbiró Szent-Endrén. II. Irta: dr. K r i s a n i c h József ügyvéd Kapuvárott.) — Sérelem. (A kincstár — mint hitelező. Irta : S z é p Gedeon, ügyvéd Bodrog-Szerdahely.) — Iro­dalom. (Hitel, kereskedelem- és iparügyi törvénytár. Összeállította: dr. Dárday Sándor. A telekkönyv-betétek szerkesztéséről. Összeállította: O s v á t h Imre, kir. tszéki biró. Biztosítási ügyi reformok. Irta : dr. B e c k Hugó, ügyvéd Budapesten. Hová helyezzék el a kir. táblákat ?) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. TÁRCA! Magyarosodjunk! dr. Járossy Rároly, kassai kir. tszéki biró. MELLÉKLET: Jogesetek tára. FeUőbirósági határozatok és döntvények Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) A »Jog tör vény tár a« i88g. évfolyamának tisz­telt előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik a mnlt éri rendeleteknek ló. és 17. ívét (237—268. lap). Az esetleges reklamációkat kérjük 8 napon belül hozzánk intézni. A kiadóhivatal. 1890. január hó 1-töl új előfizetést nyitottunk. Ez alkalomból t. előfizetőinket, a kiknek előfizetésük január hó l én lejárt, tisztelettel kérjük az előfizetéseket mielőbb meg­újítani, ha eddigelé még meg nem újitották volna, nehogy a lap szétküldésében fennakadás álljon be. Az újonnan belépni szndékozó t. előfizetőinket szintén föl­' érjük, szíveskedjenek mielőbb beküldeni az előfizetést, hogy az ér végével összetorlódó előfizetések mellett idejekorán intézked­hessünk a lap pontos megküldése iránt. T. előfizetőink ezútán is — mint eddig — pontos értesítést kapnak lapunkban díjtalanul a felsőbíróságoknál tevő ügyekről és az egyszer tudakolt ügyeket evidenciában tartjuk mind­addig, mig azok elintéztetnek, a mikor az elintézés módját azonnal tudatjuk t. előfizetőinkkel. Tégül értesítjük tisztelt előfizetőinket, hogy a folyó évre is, — dacára saját a lefolyt évben szenvedett tetemes anyagi kárunknak, - sikerült a >Jog Törvénytára* megjelené­sét biztosítani. Az előfizetési feltételek az eddigiek, t. i. 2 frt egy évre egyszerre beküldve. Ezen árban kapják előfizetőink az összes, a folyó 1890-ik évben megjelenő törvényeket és igrazságügy­mlniszteri rendeleteket még mielőtt azok a könyvkereskedés­ben kaphatók volnának a híres »RÁTH - féle* legdíszesebn kiállításban és elismert szerzők magyarázó jegyzeteivel ellátva. A lefolyt évben ez árban szolgáltatott törvények és rendeletek bolti ára 5 frt volt. Lapunk előfizetési ára : Negyedévre . . . . 1 írt 50 kr. Félévre 3 Irt Egész évre 6 frt. A „Jog" kiadóhivatala. Budapest, V. ker. Rudolf-rakpart 3. sz. Lapunk mai száma A sommás eljárásbani felebbvitelröl szdló törvényjavaslat. Irta: dr. HEXNER GYULA liptó-szentmiklósi ügyvéd. E lapok 3-ik számában kiemeltük volt, hogy a javaslat sze­rint, nevezetesen, ha a peranyag oly tömötten, mint az jelenleg a kir. Ítélőtáblához, a törvényszékhez fog felterjesztetni, hogy akkor az ügy a szóbeliség és közvetlenség tiszta elvei szerint soha sem fog tárgyaltatni. Időközben a javaslat indokolásának birtokába jutván, azt tapasztalom, hogy még maga a javaslat szerzője is érett megfontolás után, a per, illetve a felebbezés döntésének súlypontját nem a szóval előadottakra, hanem az írottakra fekteti, indokolásában egyenesen a birót arra dirigálván, úgy, hogy e szempontból a javaslat olyan benyomást gyakorol reánk, mint egy régi mustrájú kelméből a legújabb divat szerint szabott ruha. Hogy a felebbezésnek a javaslat szerinti tárgyalása a szó­beliség és közvetlenség elveinek pusztán alakjára, de nem a lényegére nézve fog megfelelni, ennek beigazolása legyen ez alkalommali feladatom. Kezdjük az első bírónál. A javaslat 149. §-a értelmében »a járásbiróság előtti eljárásban a szóbeli tárgyalásnál jegyzőkönyv­vezető alkalmazandó, kinek a biró a tényállást az 1868. évi LIV. t.-c. 117. §-a értelmében felveendő jegyző­könyvbe mondj a.« »A tényállás jegyzőkönyvbe vétele csak a mindenkori tár­gyalás bezárása vagy valamely a jegyzőkönyvbe iktatandó bizo­nyítás felvétele vagy birói határozat kihirdetése előtt történhetik.« Eltekintve ez alkalommal attól, hogy e szakasz második kikezdése a »megfelelőleg« alkalmazandó 1868 : LIV. 117. íjával szemben, érthetetlen és eltekintve attól is, hogy nem tudni, vájjon a biró által jegyzőkönyvbe mondott tényállással szemben — az utóbbi szakasz nyújtott jognál fogva — a fél észrevételeket, az ellenfél ellenészrevételeket tehet-e majd és vájjon az aláirás meg­tagadásának oka »rövid előadás mellett« lészen-e megjegyzendő vagy sem, mondom e 149. §. határozatlan szövegezésétől ez alka­lommal eltekintve, érvelésünk kiindulási pontjául pusztán azon positiv tényt veszszük, hogy egy tényállás érkezend a felebbviteli bíróhoz, mely (eltérő vagy el nem térő az ítélet indokolásában foglalttól) az első biró által eszkö­zölt hivatalos nyomozásnak jellegét magán viselendi. Ezen eredményezett és az első biró által jegyzőkönyvbe mondott tényállással szemben a javaslat szerint meg van adva a mód, hogy a másodbiró egészen más tényállást nyomozzon ki é? azt a javaslat 106. §-ához képest az ítéletben előadja, úgy, hogy a percsomó tartalmazand : egy tényállást az első biró tárgyalási jegyzőkönyvében, a másodikat ezen biró ítéletében, a harmadikat talán a javaslat 108. §-a szerint a felebbviteli biró jegyzőkönyvé­ben és végre a negyediket ugyancsak ezen biró ítéletében. Eltérés esetében fenmaradván majd a felek örök bántódá­sukul fentartva az a feletti gondolkozás, hogy a sokféle tényállás között melyik az igazi. S sajátságos, az egész javaslatból okszerüleg következtethető, miszerint szerzője azon helyes nézetet vallja, hogy az u. n. tény­állás egyedül az ítéletben adandó elő, hogy miért óhajtja mégis hogy az első biró azt még a tárgyalási jegyzőkönyvben is előadja ? De megfordítva, ha ez a helyes, akkor következetesen a 64. §-ban arról is kellett volna intézkednie, hogy a törvényszék 16 oldalra terjed.

Next

/
Thumbnails
Contents