A Jog, 1890 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1890 / 6. szám - Az új hagyatéki eljárás. 5. r.

52 a JOG. a folyó segélyezési ügyek elintézése után felolvasták az egyesület által fentartott kőbányai menedékház állapotáról szóló jelentést. A menedékházban elhelyezetteket szalmatokok készítésével foglal­koztatják, a melyek eladásából a mult évben jelentékenyebb ösz­szeget vettek be. A menedékház egészségügyi viszonyai meg­lehetősen kedvezőek voltak a mult évben; összesen 46 betege­dési eset fordult elő, nagyobbára emésztési zavarokból eredő bajokból, a mi abból következik, hogy a börtönökből kiszabadult rabok szokatlan mohósággal élvezik az előttük új táplálékot. A menedékházra kiszabott mintegy 200 frt csatornázási illetéknek elengedését fogják kérni a fővárostól, arra való tekintettel, hogy a menedékházban elhelyezetteknek 60 százaléka budapesti ille­tésé°;ü. Az egyesület mult évi bevételei 12,950 frtot, kiadásai 8,080 frtot tettek ki. Az egyesület összes vagyona jelenleg a menetlékház beszámításával mintegy 80,000 forint. Sajnos, hogy az állami szubvenció újabban leszállittatott. A segélyezési ügyek előadásánál a csalódás kellemetlen érzetét keltette fel a választ­mány tagjaiban a legutóbb előfordult amaz eset, hogy egy, a lipótvári fegyházból kiszabadult egyén, kit az egyesület 20 forint értékű asztalos-szerszámokkal ajándékozott meg, azokkal egyszerűen megszökött. Az évi közgyűlést megelőzőleg még egy választmányi ülést fognak tartani. Lottójövedéki kihágás jótékony célra rendezett tombola­játék által. K. István regolyi lakos ellen lottójövedék meg nem fizetése miatt a pécsi pénzügyigazgatóság feljelentést tett, mert az országos jegyzői árvaház javára táncmulatságot rendezett és 1000 darab tombolajegyet bocsátott ki. A pécsi törvényszék felmentő Ítéletet hozott, mert a tombola magánkörben véghezvitt társas­játéknak tekintendő s igy kihágás miatti elmarasztalásnak helye nincs. A budapesti kir. tábla 36,269. sz. alatt vádlottat 10 frt nyereményadó, 10 frt lottódíj és 5 frt pénzbüntetésre ítélte, indokul a többi között a következőket hozváu fel: A tombolajáték a fennálló szabályok értelmében azon szerencsejáték közé tartozik, melyet magánosoknak csak engedély mellett szabad rendezni s melyektől engedély-illeték és nyereményadó fizetendő. Jótékony célra rendezett nyereményjátékok szintén bejelentésnek képezik tárgyát, azokra nézve azonban 30 nappal a kitűzött húzás napja előtt a játékdíj egészben vagy részbeni elengedése kérhető. Miután vádlott, mint a táncrendezőség elnöke, ezen intézkedés megtételét elmulasztotta, azért elitélendő volt. A lelkész az 1878. évi V. t.-c. 164. és 166. §-ai értelmé­ben hatósági közegnek nem tekinthető s igy az ellene használt sértő kifejezés nem a kbt. 46. §-a, hanem az 1878. évi V. t.-c. 261. §-a szerint, mint becsületsértés a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. Ily értelmű kijelentés foglaltatik a belügyminiszternek X. város közönségéhez 1889. évi 3,266. szám alatt intézett követ­kező rendeletében: A város tanácsának folyó évi május hó 6-án 3. szám alatt kelt másodfokú Ítélete, mely szerint a rendőrkapitány által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával N. N. x—i lakos azon cselekményéért, hogy Y. püspökhöz intézett levelezőlapon őt alávaló papnak nevezte, az 1879. évi XL. t.-c. 46. §-a alapján 50 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében 5 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizeté­sében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, tekintettel arra, hogy a lelkész hatósági közegnek nem tekinthető, mert a bűntettekről és vétségekről szóló l878.?évi V. t.-c. 164. és 166. §-a arról, mint hatósági közegről említést nem tesznek, tekintettel továbbá arra, hogy vádlottnak X. püspökhöz irt levelében foglalt ezen kifejezés »alávaló pap« a btkv. 261. §-ába ütköző becsületsértés fényjelenségeit látszik magában foglalni, illetékességi szempontból az elsőfokú Ítélettel együtt megsemmisíttetik és az iratoknak az illetékes kir. bíróság­hoz való áttétele rendeltetik el. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvény szék üsry for­galma 1889. évben. Beadványok: Hátralék 1888. évből 451, érke­zett 1889. évben 70,394, volt összesen 70,845, elintéztetett 70,138, hátra­lékban maradt 707. - Váltó perek: Hátralék 1888. évből 153, szaporodott 1889. évben 14,274, összesen volt 14.427. (Az 1889. év folya­mán a törvényszékhez benyújtott 13,550 váltókeresetböl 969 állami hivatal­nokok, törvényhatósági s társulati tisztviselők, 82 katonák, 6,378 kereskedők, 2,572 földbirtokosok, 2,319 iparosok ellen lett indítva, a többi 1,230 egyéb polgári állású alperesekre esik.) Az 1889. évben elintéztetett, illetőleg befe­jeztetett : hivatalból visszautasító végzéssel 105, sommás végzéssel 12,870, megszüntetési végzéssel 236, makacssági Ítélettel 277, egyezséggel 35, ügy­döntő végzéssel 25, érdemleges Ítélettel 777, összesen elintéztetett 14,325, 1859. év. végén folyamatban maradt 102. - Váltójogi eljárás alá tartozó egyéb perek és perenkivüli váltóügyek: Hátra­lék 1888-ból 14, érkezett 1889-ben 320, lett összesen 334, elintéztetett 324, folyamatban maradt 10. — Kereskedelmi perek: Hátralék 1888-ból 305, érkezett 1889-ben 1,673, lett összesen 1,978, 1889. évben elintéztetett illetékességi kifogás folytán elutasítással 2, megszüntetési végzéssel 504, makacssági Ítélettel 351, egyezséggel 25, érdemleges ítélettel 569, összesen 1,451, az év végén folyamatban maradt 527. Perenkivüli keres­j kedelmi ügyek, melyek mind elintézést nyertek. Csődök: Hátralék 1888. évből 84, érkezett 1889. évben 26, összesen 110, az év folyamában befejeztetett 42, ezek közül vagyonfelosztással 26, egyezség állal 10, felosz­tandó tömeg hiánya miatt 6, az 1889. év végén folyamatban maradt 68, Ítélet hozatott valódiság iránt —, osztályozás iránt —, fizetési —, csödigényper I felett —. — Cégügyek, bejegyzések: Egyéni cégek 204, társas cégek 168, pótbejegyzések 215. — Cégkitörlések: egyéni cégek 92, | társas cégek 48, póttörlések 39. — K ö z h i t e 1 p a p i r o k megsemmi­• sitése: 146. Aui. földhitei ntézet ügyei: 256. - Fegyel­mi ügyek:-. — Felebbezés: 1,243, helybenhagyó határozattal I 770, megváltoztató határozattal 216, feloldó határozattal 68. — Elnök­j -égi ügyek 1,295. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék ügry­mutatása 1890. évi j a n u á r havában. Érkezett 6,066, mult havi hátralék 707, volt elintézendő 6,773 drb Elintéztétett ülésben (ülés tartatott 23) 4,951, ülésen kívül 1,084, összesen 6,035 drb. — Maradt hátralék 738, az ülésben előadott 4,951 drb. közt volt: 1. per 218, 2. sürgős ügy (végr. bizt.) 1,219, 3. rendes ügy 3,514 összesen 4,951 drb. Az elintézett 218 drb. per között j volt: 1. kereskedelmi per 131, 2. váltóper 86, 3. csődper 1, összesen 218 drb. 1 A perek elintézésének minőségét tekintve, elintéztetett : 1. érd. ítélettel 103, 2. ügydöntő és közbeszóló végzéssel 47, 3. meg nem jelenés indoká­ból 68, összesen 218 drb. Csőd nyittatott 2, megszüntetett 2. Felsőbb bíró­ságoktól érkezett 148 drb. Ezek közt volt: 1. helybenhagyó 94, 2. meg változtató és '/v megv. 23, 3. feloldó és elállás 12, 4. rendelvény és el­állás 2, 5. curiai határozat 17, összesen 148 drb. A kolozsvári Ügyvédi kamara f hó 25-én tartotta meg évi rendes közgyűlését Haller Rezső elnöklete alatt. A választmány a kamara mult évi működéséről kimerítő jelentést tett. E jelentésből, melyet Kővári Mihály titkár szerkesztett, közöljük a következőket: 1889-ben érkezett 674 I ügydarab, melyek mind elintézést nyertek-. Kirendeltetett 76 pártfogó ügyvéd. A lajstromba felvétetett 6 ügyvéd, 11 ügyvédjelölt. Az év végén be volt jegyezve 86 ügyvéd, 36 ügyvédjelölt. Az ügyvédek közül lakik: Bánfi­Hunyadon r>, Bethlenben 2, Csomáfáján 1, Deésen8, Kolozsvárt 46, Magyar -^L áposon 2, _N agy-Ilon dán 1, Szamosújvárt 5, Lekében 2, Tordán 14. Ügyvédek ellen beadatott 51 fegyelmi panasz, melyek nagyobb része azonban alaptalan volt. Két végtárgyalás tartatott s mindkét esetben vétkesség mondatott ki. Tagsági dijból befolyt 904 frt 01 kr. A segély alapban 114 frt 69 kr., a bünletési alapban 698 frt 58 kr. pénzkészlet van. Mult évekre a titkári átalányból 1,275 frt, az ügyészi átalányból 200 frt s a pénztárnoki átalányból szintén 200 frt maradt fedezetlenül. A tagsági díj hátralékok 4,462 frt 50 krral emelkedtek. A kolozsvári kir. törvényszékről a jelentés dicséi öleg emlékezik meg. E törvényszéknél a vezetés é< kezelés példányszerü, az ügydarabok gyorsan elintéztetnek és expediáltatnak, mi a vezető elnök kiváló ügyeimének s a birák buzgalmának jele. Mint az előző években ugy most is a titkári átalány 700 frtban, az ügyészi átalány 50 frtban, a pénztárnoki átalány 50 frtban s a tagságidíj 14 frtban állapíttatott meg. Rendörbiztost, mint hivatalos közeget, valamely kihágást ügy tárgyalása során napidíj meg nem illethet. Ily értelmű kijelentés foglaltatik a belügyminiszternek X. vármegye közönségéhez 1889. évi 4,863/kih. szám alatt intézett következő rendeletében : A vár­megye alispánjának folyó évi július hó 18-án 28/kih. szám alatt kelt másodfokú Ítélete, mely szerint Gy. város rendőrkapitánya által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásá al özvegy B A.-néb —i lakos, az ellene S. A. által elhulott, illetve lebunkózott lova husá nak el nem ásatása miatt emelt közegészség elleni kihágás vádja alól felmentetett s panaszos S. A. összesen 13 frt eljárási költség megfizetésében marasztaltatott el, a feljelentő S. A. által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, megváltoztattatik, s özvegy B. A.-né azért, hogy elhullott lova húsának elásatásáról nem intéz­kedett hanem azt, a mint a tárgyalási iratok igazolják s önmaga is beismeri, kertjébe, az árokba vitette, az 1889. évi XL. t.-c. 124. §-ába ütköző közegészség el.eni kihágásban vétkesnek mon­datik ki, és e miatt ugyanazon törvényszakasz alapján 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett lefizetendő s az 1887. évi VIII. t.-c. 2. §-ában meghatározott célokra fordítandó 5 frt pénzbüntetésben, ennek bejhathatlansága esetén 1 napi elzárásban, továbbá a ki­halgatott s az elsőfokú határozatban felsorolt tanuk részére 1—1 frt, összesen 8 frt napdíjnak szintén 15 nap alatt leendő megfizetésé­ben és az esetleg felmerülendő tartási költségek viselésében marasztaltatja el. Az R. Gy. reudőrbiztos részére az elsőfokú határo­zatban megállapított 3 frt napidíj és 2 frt fuvardíj meg nem álla­pittatik, mert a hatósági közeget hivatalos kötelessége teljesítéséért külön díjazás nem illeti, az pedig okmányilag nem igazoltatott, hogy 2 frt fuvardíj felmerült volna.

Next

/
Thumbnails
Contents