A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 4. szám - Elévült váltó birtokosának jogai a váltókezes ellen

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 4. számahoz. Budapest, 1889. január 27-én. Köztörvényi ügyekben. Okleveles gépész, ki mint műveltebb és fontosulib teendőkkel megbízott segédmunkás, nem számítható a eselédosztályhoz, hanem kereskedelmi segédekkel egy szempont alá esik, 8 heti felmondást követelhet. (1884 : XVII. t.-c. 92. §.). Hizonyitávi teher, ha állíttatik, hogy a szerziidött fél nem felmondás folvtán, hanem önként hasryta el a szolgálatot. A m. kir Curia (1888. dec. hó 5-én, 1,865 88. p. sz. a.): A másodbiróság Ítélete nem neheztelt részében érintetlenül hagyatik ; ellenben a felmondás idejére követelt 270 írt tekintetében mindkét alsóbirói Ítélet megváltoztatik és alperes köteleztetik felperesnek e címen 135 frtot megfizetni. Indokok: A felmondás idejére követelt 270 frt tekintetében azért kellett mindkét alsóbirói Ítéletet megváltoztatni és alperest a kitett összegben marasztalni; mert felperes, mint a kit alperes okleveles gépész minőségben szerződtetett, nem számittathatik a közönséges cselédosztályhoz, hanem mint műveltebb és fontosabb teendőkkel megbízott segédmunkás, a kereskedelmi segédekkel egy szempont alá esik, ily minőségében pedig öt az 1884 : XVII. t.-c. 92. § a értelmében a 6 heti felmondási idő annál inkább megillette, mivel azon körülményt, hogy felperes önkéntesen hagyta el a szolgálatot, alperes tartozott volna bizonyítani, ezt azonban bizonyítania a tanuk által nem sikerült, a főeskü általi bizonyítás pedig H. Rozália tanúnak a 27- alatti kérdőpontok 6 ik kérdésére adott felelete után nem alkalmazható A fizetést teljesítő egyetemleges adóstárs visszkereseti joga többi adóstársaival szemben. Helyt foghat-e ily esetben a tkr. 88. §-nak d) pontja alapján a zálogjog előjegyzése az adóstárs ellen l A trencséni kir. tszék (1887. szept 16. 6,824/87. p. sz. a.): Báró H. Caroll Emilnek, báró H. Emiiné elleni alzálogjog bekeblezése iránti perében végzett : Felperes keresetének hely adatik s a kért előjegyzés elrendeltetik, stb. A budapesti kir. itélö tábla H888. febr. 21. 54,049/1887. p. sz. a.) : A kir. törvényszék végzését megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja ; mert jóllehet a fenálló jogszabályok értelmében azon egyetemleges adóstárs, ki az egész adósságot a magáéból fizette le, jogosítva van jogengedményező nélkül is a kifizetéshez nem járult egyetemleges adóstársától . a megtérítést, még pedig ha közöttük más különös viszony nem áll fenn, egyenlő részekben követelhetni, mindamellett miután kérvényező kérvénye kapcsában azt, hogy az A. alatti adóslevél értelmében a trencséni takarékpénztártól közösen és egyetemleges kötelezettség mellett kölcsönvett 20,000 frt tőkét és jár. a hitelező takarékpénztárnak tényleg és egészben visszafizette és ekként a biztosítandó összeg neje, mint egyetemleges adóstársa ellenében lejárt követelését képezi, nem igazolta, — a fenforgó kérvény a tkkvi rendelet 88. §. b) pontja alá nem vonható ; mert tekintve továbbá, hogy a fenálló jogszabályok az egyetemleges kötelezettségi jogviszonyból kifolyó követelésekre nézve az egyetemleges adóstársak egyikének a másik ellen érvényesíthető biztosítási jogot nem adnak, jelen esetre a tkkvi rendelet 88. §. d) pontja sem alkalmazható; mert e szerint azoknak az eseteknek egyike sem forog fenn, melyekben a tkkvi rdts 88. §-ához képest a zálogjogi előjegyzés egyedül engedélyezhető. A m. kir. Curia (1888. dec. 7. 9,282/88. p. sz. a.): A másodbiróság végzése megváltoztatik s az elsöbiróság végzése hagyatik helvben, mert kérelmező a NB. alatti adásvevési szerződéssel igazolta, hogy ő ama 20,000 frt követelést, mely az A. alatti kötelezvény szerint őt és nejét egyetemleges kötelezettséggel terheli és mely a Sz. Ernőnek és Sch. szül. P. Ninának eladott ingatlanaira a trencséni takarékpénztár javára fő- és mellékjelzálogilag bekebelezve van, a magáéból teljesen fedezte az által, hogy az emiitett 20,000 frt követelés s jár. megfelelő összeg az ingatlanok vételárából levonatott és annak a takarékpénztár részére leendő kifizetését vevők magukra vállalták; mert e szerint kérelmezőnek azon joga, hogy nejétől, mint egyetemleges adóstársától az általa fedezett 20,000 frt tőke s jár. felének megtérítését s illetve biztosítását az őtet terhelő szavatosságnál fogva követelhesse, kétségtelen lévén; annak kimutatása pedig, hogy az ingatlanok vevői a trencséni takarékpénztárt emiitett követelésére nézve tényleg kielégítették és hogy ez által vagy a vevőknek a takarékpénztár részéről egyedüli adósaiként való elfogadása által kérelmező neje, mint egyetemleges adóstárs a takarékpénztár irányában vállalt kötelezettség alól menekült és ekként kérelmezőnek adósává vált, az igazolási útra tartozván : az alzálogjog előjegyzése, a kérelmező által fedezett és kérvényében felszámított követelésnek fele erejéig, neje, mint egyetemleges adóstárs ellenében helyesen lett az elsöbiróság által a telekkönyvi rendelet 65. és 88. §-ának d) pontja alapján elrendelve. Az ingatlan tulajdonjogának tehermentes bekeblezése ellenében Tevő által fizetni kötelezett vételár mellett kötött adásvételi szerződés esetén eladó tartozik előzetesen teljesitenl a tehermentes átruházást: ez időpont előtt az ingatlan vételára nem követelhető. A pozsonyi kir. járásbíróság (1887. május hó 25-én | 7,257/1887. p.): B. Elek és neje F Gabriella felpereseknek, j V. Károly és neje F. Erzsébet alperesek elleni 425 frt 50 kr. | iránti perében itélt: felperesek keresetükkel időelöttiség okából elutasittatnak. Indokok: Az esetben, ha a szerződő felek az adásvételi szerződésben az iránt, hogy a szerződés tárgyát tevő ingatlanra bejegyzett adósságukat a vevő tartozik megfizetni, nem intézkednének, az adósságokat mindig az eladó fél köteles fizetni. Minthogy a becsatolt adásvevési szerződés 3-ik pontja értelmében a vételár-hátralék a vevők által akkor lesz csak az eladók kezeihez megfizetendő, ha a megvett, illetve eladott ingatlanok tehermentesen lesznek a vevők nevére átirva, ebből következik, hogy az eladók a vevőknek tehermentes birtokot lévén kötelesek átadni, a mig az eladók az eladott ingatlanra bejegyzett zálogjogok törlését nem eszközlik, a vételár-maradványnak saját kezeikhez való feltétlen fizetését nem követelhetik, mivel kétoldalú szerződésnek teljesítését csak az követelheti, a ki maga kötelezettségét teljesítette, vagy teljesíteni kész, már pedig jelen esetben eladók azt, hogy az eladott ingatlanok tehermentesitvék, nem igazolták, miért is keresetükkel, mint időelőttivel elutasitandók voltak. Az eskü általi bizonyítás alkalmazható nem volt, mert felpereseknek módjában állhatott volna a más utoni bizonyítás. Abudapesti kir.itélő tábla(1888. márc. 8-án 29,633/1887. p) : az első bíróság Ítéletét megváltoztatja s az ügyet érdemileg elbirálhatónak mondja ki. Indokok: Mert igaz ugyan, hogy az A. alatti szerződés 3-ik pontja szerint a kérdésben forgó vételár-hátralék csak akkor fizetendő eladók kezéhez, ha az ingatlanok tehermentesen lesznek a vevők nevére átírva, alperesek mindazonáltal nem vették tagadásba, hogy a szerződés létrejötte óta őket és felpereseket egyiránt érintő hagyatéki elszámolások álltak be; ily körülmények közt pedig nem bizonyították, hogy a kérdésben forgó tehermentesítésnek teljesítése egyedül felperesek tényétől függne és nevezetesen saját fényüktől és akaratuktól is nem függne. Tekintettel tehát arra, hogy ehhez képest a tehermentes átirás feltétele különben is csak a vételár-hátraléknak eladók kezére való kifizetése esetére van kikötve s oly értelmet sem lehet tulajdonítani eme szerződési feltételeknek, hogy ez által a fizetés, a fizetni köteles fél akaratából céloztatott volna függővé tétetni; ekként felperesek keresetét ezúttal érdemileg elbirálhatónak annyival inkább kellett kimondani, mert vevők érdekének megóvása, a tartozásnak esetleg birói kézhez történendő kifizetése által is teljesithető s azt sem vették tagadásba alperesek, hogy a fenforgo vételár-hátralék egy részét a jelen telekjegyzőkönyvi állapot dacára is tényleg már kifizették.