A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 51. szám - A közigazgatási bíráskodás

A i o a. 203 Felfolyaniodás percnkirttli kereskedelmi ügyekben. A besztercebányai kir. törvényszék (1889. április 27-én 1,284/1889. p. sz.): A besztercevidéki takarékpénztár-részvénytársaságnak közgyűlési jegyzökönyve bemutatását tárgyazó ügyben végzett: A f. évi március 20-án kelt jelentés mellett beterjesztett 1889. március 17-én tartott közgyűlésről felvett jegyzőkönyv és 1888-iki üzletévről szóló eredeti zárszámadás és mérleg •/. alá mellékelve azon felhívással adatnak vissza, hogy 15 nap alatt vagy az állam nyelvén szerkesztve, vagy pedig hiteles magyar fordításban is ugy ezen alkalomból, mint jövőre is, mindig pontosan terjeszsze be, mert különben tudomásul nem vehetők és pedig azért, mert ezen okmányok a cégjegyzési okmánytárban megőrzendők és mindenki által megtekinthetők és ennélfogva a nyilvánosságra szánt természetüknél fogva az állam hivatalos nyelvén is bemutatni kell. A marosvásárhelyi kir. itélö tábla (1889. július 2-án 267.): A fel folyamodást visszautasítja, mert a keresk. eljárási szabályok 32: és 33: §. szerint perenkivüli kereskedelmi ügyekben kiegészítést elrendelő végzés ellen felfolyamodás megengedve nincs. A ni. kir. Curia (1889. október 28 án 1,190/1889. v. sz.): Tekintve, hogy az első bíróság azon rendelkezése, mely szerint annak kijelentése mellett, hogy azokat különben tudomásul nem venné, kötelezi kérvényezőt a közgyűlési jegyzőkönyvnek, a zárszámadásnak és mérlegnek magyar eredetiben vagy hitelesített magyar fordításban bemutatására, minden esetre ezen irányban véghatározatot képez: a másodbiróság végzése megváltoztatik, az első bírósági végzés ellen beadott felfolyamodás elfogadtatik s a másodbiróság annak érdemleges felülvizsgálatára utasittatik. Bün-ügyekben. .V kereskedőnek leltárt nem kell az üzlet megkezdésénél készíteni: a hitelnek erős igénybevétele nem képez gondatlan üzletvezetést. ((B. T. K. 41G. íjának 1. és 3. p ) A gyűri kir. törvényszék : J. Viktor a Ji. T. K. 416. §. 4. pontjába ütköző vétkes bukásban vétkesnek mondatik ki s ezért az Ítélet jogerőre emelkelkedésétől számítva három heti fogházra, ennek kiállása után pedig két évi tartamban hivatalvesztésre. Indokok: Vádlott beismeri, hogy 3,000 frt készpénzzel rendelkezett, az 1884. év július 1-én Győrött K. Mihálynak rövidárú-üzletét 4,000 frtért megvette s erre 2,500 frtot lefizetvén, az üzlet folytatása végett 500 frt készpénz állt rendelkezésére; beismeri, hogy tiz hónappal később csődbe jutván, cselekvő vagyona 12,492 frt 66 krt, szenvedő állapota pedig 15,738 frt 08 krt tett ki, vagyis fedezetlen maradt 3,345 frt 42 kr. Azon körülmény, hogy vádlott kereskedését pazarlás, vagy egyéb a B. T. K. 416. §-ának 1. pontjában körülirt cselekménvekkel űzte, vagy hogy a B. T. K. 416. § ának 2. pontjában irt cselekményeket hitelezőinek megkárosítására irányult célzattal követte volna el, igazolva nem lett. Vádlott azon állítása, hogy meglevő főkönyvén kívül egyéb segédkönyveket is vezetett, H. Zsigmond vallomásában támogatást nyer. Mivel azonban vádlott anyagi állapotát isinerve, folyton új meg új megrendeléseket tett; mivel engedte, hogy egyes hitelezői ellene zálogjogot szerezhettek és mert az első foglalás alkalmával azonnal csődöt nem kért; őt a B. T. K. 416. §-ának 4. pontjába ütköző vétkes bukásban vétkesnek kimondani s ezért tekintettel a fenforgó enyhítő körülményekre, hogy vádlott ez ideig büntetve nem volt. hogy üzlete által saját vagyonát elvesztette, hogy jelenleg szolgálata által beteg anyját is tartani kénytelen, végül, hogy ő egy virágzó üzletet gondolt megvenni s csak később tünt ki, hogy a magas vételár mellett egy teljesen rossz karban és rossz hírben álló üzletet kapott, az Ítélet rendelkező része szerint fenyíteni s mint vétkest az eljárási és tartási költségek viselésében marasztalni kellett. (1887. július 22-én, 2,871.) A budapesti kir. Ítélő tábla: A kir. itélő tábla a kir. törvényszék Ítéletét megváltoztatja akként, hogy J. Viktor vádlottat a B. T, K. 416. §-ának 1. és 3. pontjaiba ütköző vétkes bukás vétségében mondja ki vétkesnek; a reá elsöbiróságilag kiszabott három heti fogházbüntetés tartamát három hóra felemeli ; vádlottat a li. T. K. 316. §-ának 2. ponjába ütköző vád alól kifejezetten menti fel s ezzel a változtatással egyebekben a törvényszék Ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. Indokok: A vizsgálat adatai szerint a vádlott által, üzlete alig 10 hónapon át tartott fennállásának ideje alatt tett 15,000 frtot tevő árúmegrendelések, üzlete forgalmával arányban nem állottak, de vádlottnak nősülési terveire fektetett kombinatiói nem szolgálhattak indokul az aránytalanul tett megredeléseknek; vádlott amaz eljárásában tehát hogy kellő megfontolás nélkül erejét messze meghaladó mérvben hitelműveletek . bocsátkozott, a B. T. K. 416. §-ának 1. pontjába ütközően is \étkesnek kellett nyilvánítani. De vádlott, ki saját beismerése szerint mérleget nem készített, mely kötelezettsége alól nem menthette öt fel ama körülraénv, hogy üzlete nem egészen egy évig állott fenn, mert vádlott kereskedő létére a K. T. 26. §-a szerint köteles lett volna üzlete megkezdésekor javait összeírni és a követelő és tartozó állapotnak egymáshoz' viszonyát kimutató mérleget készíteni, a mérleg el nem készítéséből álló mulasztása miatt a B. T. K. 416. §-ának 3. pontjába ütköző vétségben is volt bűnösnek kimondandó. A kir. törvényszék Ítéletének indokolásában foglalt azon kitételből, miké]) vádlott ellen igazolva nincsen, hogy a B. T. K. 416. §-ában körülirt cselekményt a hitelezők megkárosítására irányzott szándékkal követte volna el, azt kell következtetni, hogy a törvényszék vádlottat a B. T. K. 416. §-ának 2. pontjára fektetett vád alól felmentette, mégis, miután az eljárt kir. törvényszék az ítélet rendelkező részében a kir. ügyész által emelt egyes vádpontokra kiterjeszkedőleg nem intézkedett, ezt pótolva, a kir. itélő tábla vádlottat kifejezetten mentette fel a B. T. K. 416. §-ának 2. pontjára alapított vád alól. A büntetés kiszabásánál az elsöbiróságilag felhozott, e helyütt i is kellően mérlegelt enyhítő körülményekkel szemben az, hogy vádlott cselekménye a B. T. K. 416. §-ának három pontjába ütközik és hogy egyedül az általános csődhitelezök előtt elsőbbséggel biró külön foglaltatóknak 5,000 frtot tevő követelései nyervén ! kielégítést, mig a többi 10,000 forintnyi követeléseket igénylő általános csődhitelezőre semmiféle fedezet nem esik, súlyosítóul vétetett. (1887. évi nov. 14. 32,540. szám.) A m. kir. Curia: Tekintve, hogy a hitelnek nagyobb mérvű igénybevétele a B. T. K. 416. §-ának 1. pontjában felsorolt ; esetek közé nem tartozik; továbbá, hogy ugyanannak a törvényszakasznak 3. pontja szerint vétséget nem az, hogy a kereskedő az üz letkezdésekor mérleget nem készített, állapítja meg, hanem I az, ha az üzlet folyama alatt a törvény által rendelt időszakokban í mérleget nem készit; ennek következtében a minősítésre nézve a kir. itélő tábla ítéletének megváltoztatásával a győri kir. törvényszék Ítélete, egyebekben azonban saját és felhívott indokainál fogva az érintett másodbirósági Ítélet hagyatik helyben. (1888. május 16-án 707. sz.) Hamis eskü bűntettének megállapítása esetén sem helyezheti hatályon kívül a büntető biró a polgári perben hozott Ítéletet. (13. T. K. 219. §.) A niafry. kir. Curia : A budapesti kir. itélő tábla Ítélete a büntetés megállapítására nézve részben megváltoztatik ; vádlott szabadságvesztésbüntetése hat havi börtönre leszállittatik. Egyebekben a kir. itélő tábla ítélete helybenhagyatik. Indokok: Tekintettel a kir itélő tábla ítéletében vádlott 1 mellett helyesen felhozott enyhítő körülményekre, vádlott szabadságvesztés-büntetése a fentebbi szerint találtatott megfelelően i megállapítottnak. Egyebekben a kir. itélő tábla ítélete vonatkozó indokainál { fogva azzal hagyatik helyben, hogy a polgári perben letett eskü hamisnak kimondása, a perrendtartás értelmében perújításnak szolgálván alapul, a polgári perben hozott Ítéleteknek hatályon kívül helyezése és kártalanítás a büntető eljárás keretébe nem tartozik. (1889. évi május hó 15-én, 1888. évi 11,110. szám.) A büntető törvény 168. §-ának büntetési tétele csak akkor alkalmazható, ha a hatóság elleni eröszakot elkövető több egyén a bűntett elkövetésére nézve egymással előzetes egyetértésben volt. A magy. kir. Curia : A budapesti kir itélő táblának ítélete oly meghatározással, hogy vádlottak fogházbüntetése a jelen i ítélet fogana*bavételétől számítandó, az abban felhozott, valamint | az elsőbiróság ítéletéből átvett vonatkozó indokoknál fogva és azért is helybenhagyatik, mert habár a vádlottak hárman, tehát ' többen gyakoroltak erőszakot a rendörök ellen, mindazonáltal i tekintve, hogy ez a korcsmából való kivezettetésük alkalmával a j nélkül történt, hogy az egyes ellenszegülök közt a cselekmény