A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 50. szám - Az ellenféllel perben álló tanukról - A nyilvánosság a büntető eljárás elővizsgálati részében. 5. [r.]

422 a JOG. é n v á 11 a d é k elkövetése beis mertessék. A legerősebb gyanú, a legközvetlenebb vonatkozás is tévedést foglalhat magában, és ennek folytán épen a bíró szempontjából, kinek a jogviták terén előforduló bizonytalanságok s homályosságok eldöntésénél leginkább kell a tévedésbe eséstől óvakodnia, a leghelytelenebb az az eljárás, mely a priori tévedésbe és iszonyú következményekkel összekötött tévedésbe vezet. Ki érvényesítse a joghatározottságot, ki akadályozza a jogbizonytalanságot, mikor a biró »vizsgálati actióinak egész rendszerével egy subjectiv vélelem és egy ténybeli lehetőség alapján a tévedésbe esésen és a tévedésbe ejtésen hivatás szerű fanatismussal dolgozik ?« Vájjon olyan ritka tapasztalat az, hogy nem a bűntettes ismerte be a tényt és vájjon olyan ritka tapasztalat-e az, hogy nem a tettes lett fentebb leirt kihallgatások során tett beismerések folytán elitélve? Már pedig a merő lehetőség, hogy a vallomástétel céljából való kihallgatás téves címre van irányozva és a merő lehetőség, hogy a kihallgatás faggató rendszere mellett nem a bűntettes lesz elitélve, absolute kizárja a jogalapot arra nézve, hogy a kihallgatás, ünkéiiytes jelentkezésen kiVül — vizsgálati eszköz legyen. Ha mégis rendszeresen alkalmaztatik, az csak azt bizonyítja, hogy jogfogalmaink és jogintézményeink construálásában a tudománytalan morális befolyás igen nagy szerepet játszik még most is. Nyilt kérdések és feleletek. A telekkönyvi rendtartás magyarázatához. Nagyon leköteleznének, ha e becses lapoknak »Nyilt kérdésed rovatában a következő kérdésnek adnának helyet: Helyes-e a .... i telekkönyvi hatóságnak alábbi határozata : »Folyamodó kérelmével elutasittatik s az elutasítás az ... . telekjegyzőkönyvben feljegyeztetni rendeltetik, mert a kötelezvényben a lejárat ideje kikötve nincsen, lejáratnélküli kötvények alapján pedig a zálogjog bekeblezése meg nem adható.« A kartársák leköteleznének, ha becses véleményüket ugyanezen lapok hasábjain közölni szívesek volnának. Dr. G. Lf, ügyvéd. S é r e1e m. * Sérelmek és óhajok. I. Csak imént kaptam leletet, mert egy-két évvel ezelőtt hivatalból foganatosított végrehajtási jegyzőkönyvre a szabályszerű bélveget állítólag fel nem ragasztottam. Megtekintem irataimat s azt látom, hogy én annak idején az ezen végrehajtás költségeit megállapító végzés vételekor — a pénzügyi bíróság 1,704/884. sz határozata értelmében — 3 napon belül beküldtem a végrehajtónak ugy a részére megítélt költségeket, mint a jkvi bélyeg fejében 50 krt azon kérelemmel, hogy a jegyzőkönyvet bélyegezze fel. — Ezen tényállás alapján a fizetési meghagyás ellen felebbeztem; de lesz-e ezen felebbezésnek sikere, az más kérdés, mert alighanem az lesz a felelet, hogy a helyes bélyeg lerovásért én felelek első sorban. Másfelöl az is bizonyos, hogy a bélyeg felragasztása miatt nem utazhatom az illető járásbíróság székhelyére. Nem lehetne-e hasonló bajoknak egyszer-mindenkorra véget vetni azzal, ha elrendeltetnék, hogy mindazon esetekben, melyekben avégrehajtáshivatalbólkéretik foganatosíttatni, a végrehajtási kérvénynek első vagy második példánya a beadvány i bélyegen kivül a megfelelő jkvi bélyeggel is látta ss é k el? II. i Kpp ugy járhatunk különben a felszámolási jkvi bélyegekkel; a csődhitelező jogos igyekezete az, hogy követelését a tömeggel szemben lehető csekély költséggel érvényes tse s azért a felszámolási tárgyalásnál igen gyakran nem jelenik meg; igen ám, de * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az e7en rovat alatt közlőitekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. ^ szerkesztésé? a felszámolási jegyzőkönyvre bélyeget kell ragasztani! Quid faciendum? Hiszen a felszámolási jkvi bélyeg felragasztása kedvéért csak nem érdemes képviselőt vallani. Ezen dilemmában a csődhítelezők majd a csöilbiztoshoz, majd pedig a tömeggondnokhoz küldik be magánlevél utján a bélyeget azon kérelemmel, hogy azt az illető helyen felragaszszák, — és ezek rendszerint meg is teszik, de nem tartoznak vele. Nem lehetne itt is a csődhitelezökön segíteni azzal, hogy elrendeltetnék, miszerint a felszámolási jkvi bélyeg ragasztassé k a csőd jelentés első p é 1d ányára? HL S mert a felszámolási tárgyalást említettem, legyen szabad ez irányban még egy óhajt nyilvánítanom. Mint már mondám, a csődhitelezők nagy része költségkímélés szempontjából a felszámolási tárgyalásnál, tekintettel ennek merőben formális fontosságára, nem képviselteti magát. De hátha követelése valaki által kifogásoltatnék, mikép hozassék ez tudomására? E részben a gyakorlat ingadozó; isinerek törvényszékeket, melyek — miután sem törvény, sem rendé let erről nem intézkedik — a meg nem jelent hitelezőket, követelésük kifogásolásáról ki nem értesitik ; az ilyen hitelezők rend szerint csak akkor jutnak ezen kifogásolásuak tudomására, midőn nagy csudálkozásukra látják, hogy a csődeljárás be lett szüntetve, a nélkül, hogy ők követelésükre bármit is kaphattak volna. Ismerek azonban törvényszékeket (ilyen pl. az eperjesi, lőcsei), melyek az illető hitelezőt a kifogásolásról a kifogás okainak felsorolásávalkiértesitik; nem voln a-e a hitelezők érdekében célszerű, ha ezen a törvény szellemének bizonyára megfelelő gyakorlat rendeletileg általánosítta tn.ó k? Dr. Sichermann Béla, íassii ügyvéd. Vegyesek. A magyar jog-ászegylet f. hó 7-én Csemegi Károly elnöklete alatt ülést tartott, melyen folytatták a vitát a jogi szak. oktatás reformja tárgyában. A vita előtt dr. Fayer László titkár jelentette, hogy a jogászegyletbe ujabban Hotfmann Pál és Sághy Gyula egyet, tanárok, Kmethy Károly egyet, magántanár, Karátsonyi és Sármay ügyvédek léptek be. Ezután dr. Herczegh Mihály egyetemi tanár tartott érdekes felolvasást a jogi szakoktatás reformjáról. Kimerítően fejtegette a francia, angol és német egyetemi rendszereket, melyeknek egyike vagy másika szerint iparkodnak a polgárosult államok a felsőbb oktatást rendezni. A francia egyetemi tanrendszert követik Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában és bizonyos tekintetben Oroszországban is. Az angol egyetemi rendszer az ő szakpályára nem képesítő vizsgáival, tankényszerével és tisztán csak tudománytauitási, de nem egyúttal tudoraánymivelési intézeteivel van elfogadva Amerikában és Ausztriában. A német rendszer pedig, mely szerint a tudomány nemcsak taníttatik, de raiveltetik is és a melynek vizsgái szakpályára is előkészítenek, tanítási és tanulási szabadságával és tanpénzrendszerével el van fogadva Ausztriában, Magyarországban, a két újabb londoni egyetemen, Skóciában, az edinburgi egyetemen. Dr. Herczegh kárhoztatja az annyira lábra kapott atyafisághazafiság-féle protekciót, mint a mely elöli a fiatal emberben a szorgalmat, tanulási hajlamot, tudományszeretetet és kötelességérzetet. Pálcát tör az évenkinti egyetemi vizsgák rendszere felett, mely ugy a tanítóban, mint a tanulóban elfojt minden tudományos önállóságot, a tanulók legjobb erejét kimeríti, eltompítja és arra a következtetésre jut, hogy a francia rendszer helyett, melyet a franciák maguk ítélnek el legerősebben, tartsuk fenn, illetve előbbi tiszta állapotába helyezzük vissza a német egyetemi rendszert autonómiájával, tanulási és tanítási szabadságával, melyet már az 1848 : XIX. t.-c. törvénybe iktatott. Foglalkozott a leckepénz kérdésével is és e tekintetben a mai rendszer mellett foglal állást. Ez az egyetemi tanárt mindenkivel, még a kormánynyal szemben is függetlenné teszi. Helyesli a nézetet, a melyet Fenyvessy Ferencz orsz. képviselő fejtett ki a szakoktatás reformját tárgyaló röpiratában, mely többek között a leckepénz kérdésére is kiterjeszkedik. Előadását élénken megéljenezték. Csemegi Károly elnök köszönetet mondott az egylet nevében dr. Herezeghnek nagy szakavatottságról tanúskodó felolvasásáért.