A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 48. szám - Nézetek a büntetőtörvény módosítása tárgyában. 3. [r.]

A J o a. azután, midőn minden irányban és tekintetben a pótlások meg- | történtek, negyedszer is azon okból, melynek mindjárt kellett volna feltűnni, t. i. hogy III. r. vádlott védő nélkül volt; ha pedig észté nem vette, ez annál kevésbé lebet a törvényszék | mulasztása, mert 111. r. vádlott, súlyos testi sértéssel, tehát oly j büntetendő cselekménynyel volt vádolva, a me'ynél bűnvádi el- , járásunk szerint védő nem szükséges; azon körülmény pedig, ! hogy a törvényszék a végtárgyalásnál kifejlendökhöz képest ezen vádlottat az ügyészi indítványtól eltéröleg védőt megkívánó büntetendő cselekmény miatt fogja elmarasztalni, előre látható nem volt. Megjegyezzük végül, hogy a három vádlott közül az egyik időközben meghalt, a másik büntetését e g é s z e n , a harmadik pedig annak felét már leülte. Dr. S&nnensckein Simon, ügyvéd Eperjesen. Vegyesek. Az ig&ZSágiigyminiSzteT ur az igazságügyi bizcttság által szövegezett T e 1 e s z k y-féle öröklési javaslat újra leendő kinyomatását elrendelte és azt a közjegyzői és ügyvédi kamaráknak ioeg fogja küldeni; e nélkül ugyanis a dr. W e i n m a n n féle öröklési eljárási javaslat meg nem bírálható, miután ez az öröklési javaslat alapján készült. Statisztikai kimutatások felebbvitelekről. Az igazságügyminiszter leiratot intézett a budapesti kir. Ítélőtáblához az iránt, hogy az 1888. és 1889-ben hány ítélettel eldöntött sommá? per érkezett felebbezés folytán a kir. táblához. Ezen adatok az igazságügyminiszternek tájékozást fognak nyújtani az iránt, hogy hány ! ügy kerülhet felülbírálás végett a törvényszékekhez és mennyivel kevesebb lesz a perek száma a kir. tábláknál, ha a felebbezési rendszer a Plósz-féle javaslat értelmében fogna szervcztetni. A magyar jogászegylet mult hó 23án Csemegi Károly eh.öklete alatt teljes ülést tartott, melyen a jogi szakoktatás reformja tárgyában megkezdték a vitát. Mindenekelőtt dr. P 1 ó s z S. szólalt fel, kiindulva abból, hogy ma a jelszó az oktatás gyakorlativá tétele. Ezen kívánat megvilágításául fejtegette a theoriának a praxishoz v?ló viszonyát. A theoria és a praxis közt a különbséget szerinte némelyek abban találják, hogy a theoreticus igazság egészen más, mint a practicus igazság; hogy valami jó lehet a theoriában, de nem áll a praxisban. Ezzel szemben előadó kifejtette, hogy a theoreticus és practicus igazság mindig ugyanaz, hogy a praxisnak is van theoriája, melyet alkalmaz, s mely ha jó, nem lehet más, mint a theoreticusnak jó theoriája. Egy más értelemben ellentétben áll a theoria a praxissal, a mennyiben az életben tényleg más szabályok alkalmiztathatnak, mint a melyek a tudományban el vannak fogadva. Ezen ellentétnek oka többféle. Lehet, hogy a praxis uem alkalmazza a tudományban elfogadott theoriát, betíímagyarázat, formalismus, felületesség vagy tudatlanságból. Lehet, hogy a praxis nem alkalmazza az uralkodó theoriát, mert nem ismeri (csak a régibbet ismeri) vagy mert ismeri ugyan, de nem tarrja helyesnek. Lehet, hogy a praxis maga állit fel egy theoriát, melyben gyakran igen merész. Megjegyzi előadó, hogy a mi itt a praxisra nézve mondatott, helyt foglalhat az u n. theoriára nézve is ; vannak könyvek, melyek felületességből, tudatlanságból rossz theoriát tanítanak. Különbség van továbbá theoreticus és practicus működés közt. Nem mintha a kettő különböző igazságokat kutatna, hanem annyiban, hogy a praxis embere inkább az inductio, a theoreticus inkább a deductio utján szereti az igazságot. A jó theoria és a jó praxis között tehát, szóló szerint, nem lévén különbség, nem tartja indokoltnak az u. n. pra:ticus irány sürgetését. Előadó azután azt vizsgálta, honnan van mégis a különbség, melyet a theoria és a praxis közt épp a jogászok fe] szoktak állítani ? Az okot nem annyira abban találja, hogy az iskolában nem taníttatik mindig a jó theoria, nem is annyira abban, hogy a praxis a jó theoriát nem fogadja mindig el, hanem tőleg abban, hogy az iskolában tanított theoriát a hallgató nem sajátítja el annyira, hogy annak az életben hasznát tudná venni. A gyakorlati életben a féltudás nem vezet célra. A mai tanrendszer hibáját ezek alapján abban találja, hogy a kényszer nagyon sok tárgyra terjed. A hallgató sok oly tárgyat hallgat, mely legalább ily kiterjedésben a jogászi kiműveléshez nem szükséges. A vizsgarendszert szóló nem tartja alkalmas kényszereszköznek. Mert a vizsgán csak középszerű mértéket lehet kívánni s mert tapasztalati tény, hogy a vizsgára pár hónap alatt szoktak készülni. A tanulás a nem tanulással tehát nem váltakozik elég sürün a tanulmányi idő alatt. Szóló elvileg a kényszernek nem ellensége. De a | kényszert nem annyira extensive, mint inkább intensive kell alkalmazni. A kényszert csak azon tárgyakra nézve szabad kiterjeszteni, melyek múlhatatlanul szükségesek arra, hogy valaki jogász- | nak tekintethessék, hogy a jogászi gondolkozást elsajátíthassa és képes legyen önállóan tovább haladni. E részben múlhatatlanul szükségesnek előadó csak a magyar magánjogot, a polgári eljárást, a büntetőjogot és a bűnvádi eljárást tartja. Ezen kivül a római jogra nagy súlyt helyez, mint a mely a jogászi methoclus elsajátítására legalább ez idő szerint a legalkalmasabb. A többi tárgyak hallgatása és az ezekből való vizsgázás ez által természettsen nincs kizárva. (Hosszantartó éljenzés ) Csemegi Károly elnök köszönetét fejezte ki Plósznak nagy szakismeretről tanúskodó; szép előadásáért és ő is hangsúlyozta, hogy a helyes praxis nem más, mint a jó theoriának helyesen alkalmazása. Kiemelte továbbá, hogy a mai tanrendszer felett már mindenki pálcát tör. H e r i c h Károly a kérdésnek helyi s megoldását főként a leckepénzek szabályozásától várja. Szükséges, hogy a tanárok jó fizetést húzzanak, a magántanári habilitatio szigorittassék. Osztja Goldschm edt ama nézetét, hogy minden tanár lehetőleg csak egy szakra szorítkozzék. De szükséges a mai rendszer megváltoztatása is. Nemcsak a Plósz által emiitett tárgyakra, de a közgazdaságtanra is súlyt kíván helyezni és fontosnak tartja a római jognak intensivebb művelését. Óhajtandó a »kényszer« felállítása is, nehogy a jogászok szünidőnek tekintsék a négy évet, örökösen a kávéházba üljenek és csak »bravourból« járjanak az egyetemre. Végül az egyetemi decanatus állandósításának szükségét fejtegette. Csemegi rövid hozzászólása után az ülés véget ért. Curiai és táblai értesítések. Azon ügyeket, melyekben e rovat alatt egyszer számot adunk, ha még elintézetlenek, figyelemmel kisérjük mindaddig, míg azok elintéztetnek, a mikor minden további kérdezés nélkül is közöljük az elintézés mikéntjét. Apátia. Dr. K. I. A f k. GriiHwáld J. — dr. Kék L. ügyet a T. nov. 20-án fo. — Arad. K. I. Ad 1. Pollák A. és tsa — Roser és Krausz érfci 5002/89 sz. a., n. e., eld. Szabó László ; ad 2. Keresztes A. és tsai — Czeglédy F. érk. 27978/89 sz. a., n. e., eld. Szily ; ad 3. Brunhuber Á. — özv. Almásy J.-né érk. 32253/89 sz. a, n. e., eld. Hajdú; ad 4. YVeisz 15. — Pollák R. s tsa ügy még n. j. fel — Dr. N. Zs. A f. k. S. Bloch & Sohn — Lövy A. ügyet a Ti nov. 19 én fo. — Baja. H. Gy. A<1 II. Gatti J — Tun T. ügyet nem talál, uk a T. p. osztályán ; ad 12 Gergely S. — Ehrlieh F. és neje érk. 46384/ 9 sz. a., n. e, eld. Pilch ; ad I 3. Rothmüller M. — Bobity T. érk. 4637^/89 sz. a., n. e., eld. Frits ; ad 14 Komhaber Gy. — Halter M. ügy még n. j. fel ; ad 15. Roth M. — Ribár j: és neje ügyet a T. 7623/89 sz a. nov 6-án hh. Folytatjuk. — L, Zs. A f I.. l.oosz Zs. — V. Komocsay ügyet a T. nov. 21-én hh. — Barcs. Dr. P. A. Barcsvidéki tptár — YVeiss L. ügyet a T. 15793/89 sz. a. nov. 19-én hh. — Belényes. I. V. A f. k. Popovits S. — Pulás M. ügyet a T nov. 13-án hh.; ad 1. Szála Sz. — Bitye Sz. érk. 41447/89 sz. a , n. e., eld. Baithos ; ad 2. Kucsula I — Stancs Gy. és tsa érk. 41443/89 sz. n. e., eld. Tamássy ; ad 3. Papp J. — Czájkovszky F. érk. 40896/89 sz. a., n. e., eld. Taug; ad 4. Vent Vaszali — Popovics L. érk. 40794/89 sz. a., n. c, eld. Taug ; ad 5. Reider M. — Popa T. érk. 43684/89 sz. a., n. e., eld. Barthos. Folytatjuk. — Bonyhád. T. P. F. Bencze S. — Tury P. érk. 26572/89 sz. a., n. e., eld. Bócz. — Brassó. J. Gy. Jakana J. és neje — Nagy-Szeben község és tsai érk. 5505/89 sz. a., n. e., eld. Szabó Ágost ; The Boicza Goldmining Comp. limited — Klein H. ügyet a C. 925/89 v. sz. a. már okt. 16-án hh. - Büd-Szent-Mihály. F. I. A f. k. Gulyás K. és neje — J. Pethe G. ügyet a T. nov. 19-én rhh., rmv. ; özv. Sichermann I.-né — Pollák M. és tsai ügyet a T. 54979/89 sz. a. nov. 19-én hh. — Csantavér. Dr. B. K. A f. k. Patócs F. — Patócs A. ügyet a T. nov. 22-én mv. — DevecsiT. B. K. A f. k. Boldizsár J. — Varga J. ügyet a T. nov. 19-én mv. — Dunaföldvrir. Sz. Gy. A f k. Szöcsényi F. — özv. Dományik J. ügyet a C. nov. 26-án hh. — Eger. Cs. B. A f. k. Pap J. b. ügyet a T. nov. 26-án rhh., rmv. F. S. A f. k. 20582/89 sz. p. ügyet a T. nov. 19-én hh. — T. A. A f. k. özv. Simon A.-né -— Luzsi P. ügyet a T. nov. 19-én mv. — ÉrseknjTár. Dr. T. D. A f. k. Kovács L. — özv. Millarik J.-né ügyet a T. nov. 25-én fo ; özv. Deutsch M -né — Wiesing K. ügyet a T. nov. 20-án rend.; ad 36. Guth K. — Herczfeld S. ker. ügyben a T. 1712/89 sz. a. nov. 26-án részben ms. az e.-b. határozatát, részben pedig mv. ; ad 37. dr. Fóthi S. — Kovács IS és Schvvarcz M. érk. 6535/89 sz. a., n. e., eld. Zubriczky ; ad 38. Fried I. — Löry L. 39013/89 sz. a. aug. 5-én ü. k. a C.-ra ment; ad 39. Hnanyánszky T. — Schiinovicz H. ügyet a T. 33523/89 sz. a. aug. 12-én fo. ; ad 40. Bihary D. — Rudnyánszky K érk. 36984 89 sz. a., n. e., eld. Harmos. — Fehértemplom. Gy. Szab osztr. államvasuttság — Krassova község urb. ügy érk. a T.-hoz 343/89 sz. a, n. e, eld. Tergovcsics; a Curián ily nevű ügyet nem találtunk. — Galánta. Dr. N. M. A f. k. Mikácsi J és tsa — Mészáros T. és tsa ügyet a T. nov. 18-án mv. — G:l-zécs. Dr. K. D. A f. k. Boros E. — Volotira M. ügyet a T. nov. 22-én hh. — Gyöngyös. F. S. A f. k. Kovács M.-né — Seiben M. s tsa ügyet a T. nov. 19-én hh. — Dr. K. D. A f. k. Friedrich M. b. ügyet a C. nov. 15-én mv. — Hatvan. B. F. A f. k. Rékási I. — Turai F. kétrendü p. ügyet a T. nov. 20-án hh. — HÓd->Iezö-Va>arhely. F. M. A f. k. Borotvás B. — Klein E. ügyét a T. nov. 19-én rend. — Kalocsa. Dr. W. S. A f. k. Lusztig F. — Tauszig A. ügyet a T. nov. 18-án hh — Kaposvár. M. S. A f. k. özv, Horváth M. — Horváth J. ügyet a T. nov 19-én rmv., rhh. — Dr. W. M. A t. k. Kohn M. — Rosenbaum A. ügyet