A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 48. szám - A vevőnek az árúminőség hiányolásából keletkező jogigényei és azok érvényesítési módjáról

402 A JOÖ. birtokos joga ki nem mutatható és igy a telekkönyvek a közhitelre nézve semmi bizodalmat nera nyújthatnak. Innen van nagy részben, hogy a magyar igazságszolgáltatás kibontakozás helyett mindinkább zavarosabbá válik, iránta a nemzetközi vélemény elidegenedik, hitel-viszonyaink iránt a bizalmatlanságnak mindig erősebb jelei mutatkoznak, a magyar igazság-szolgáltatás megbízhatósága iránt — ámbár méltatlanul — ellenséges hirek terjesztetnek. Ezen jogállapot fenmaradása a magyar nemzetnek, az egyeseknek ép ugy, mint az államnak épen nincs érdekéber., sőt ezt megakadályozni, elhárítani az államnak nemcsak jogában áll, hanem közérdekből feladata is. Mi, a kik az örökösödési ügyek rendezése körül hivatásunknál íogva számos évi közvetlen tapasztalást szereztünk, biztosan előre látjuk, hogy hazánk jelen jogéletében, tekintve népünk sajnos indolentiáját és a kincstári illetékek miatt titkolózó hajlamát, az öröklésből kifolyó jogrendet a kérvényezési rendszerrel nemlehet megállapítani, hanem csak ugy, ha törvényileg kimondatik, hogy örökhagyó halálával kivétel nélkül minden hagyatéki ügy szükségképen hivatalból és gyorsan rendezendő. Ezen kényszer senkinek sem árt, senki jogát nem sérti, sőt oltalmazza, mindenkitmegnyugtat, az államnak és kincstárnak pedig egyik legfontosabb érdekét védi, a közhitelt és jogbiztosságot emeli. Még egy a lap hibáját e tervezetnek kell felemlítenünk. Azt, hogy abban a sok oldalú igények bejelentésére, azok tárgyalására, a feleknek egyébkénti meghallgatására, jogorvoslatokra nézve a határidők sokfélék, nagyon eltérők, hosszúak, részben szükségtelenek, azokban egyöntetűség nincs, és szórványosan vannak megszabva. A sokféle határidők ezen ingadozása egy áttekinthető directorium nélkül még a folytonosan e téren foglalkozó szakértőt is zavarban tartja, sok akaratlan mulasztásra ad okot, az eljárást nemcsak bizonytalanná, hanem lassúvá teszi, a gyorsaságot akadályozza, és bonyolódásokat szerez, a bíróságoknál a nyilvántartásokat majdnem lehetetleníti. A tervezet különbeni mübecséuek nyílt beismerése mellett ezen előadottakat tartjuk átalános tekintetből a tervezet alaphibáinak, és kijelentjük azt, hogy Magyarország jogéletére való tekintetből mi a hagyatéki eljárás szabályozására csak oly törvényt tartunk alkalmasnak és szükségesnek, melyben következő feltételek feltalálhatók : 1. Legyen az rövid, könnyen áttekinthető és könnyen megérthető. 2. Melyben kimondatik, hogy a halálozás bekövetkeztével, vagy a holtnak nyilvánitási Ítélet jogerejűvé váltával az örökösödési eljárás minden egyes esetben azonnal hivatalból megindittatik. 3. Melynél a tárgyalás lehetőleg sommásan és csak fontosabb esetekben külön tartatik meg és pedig: a) az örökösök öröklési jogának bemutatására és bírói elismerésére; />) a hagyatéki leltárnak szabatos felvételére és megállapítására; c) az osztályegyesség, vagy közösség módozatainak szabályozására; d) a hagyatéki ingatlanra nyert jogok telekkönyvi bejegyzésére; é) egyezség hiányában a vitás kérdések kijelentésére ; f) a hagyatéki vagyon biztosításának és zárlati kezelésének rendezésére. 4. Melynél a *entebbi főmomentumok s azok részleteinek tisztázására a tárgyalások szükségtelen hosszadalmasság és elágazás nélkül gyorsan eszközöltetnek és az örökhagyó minden joga és kötelezettsége késedelem nélkül a jogosított utódoknak a jogfolytonosság érdekéből átadatik. Ezen szempontokra alapítva fogjuk a jövő cikkekben a tervezetnek részletes méltatását és bírálatát közölni. A vevőnek az árúminőség hiányolásából keletkező jogigényei és azok érvényesitési módjáról. Irta : dr. DOBAI GYŐZŐ, budapesti ügyvéd. Tizenötödik közlemény.* A választási jog (jus variendi) igénybevételének határidejét s illetve időtartamát (Zeitbefristung) illetőleg kiemel*" Előző közlemények a »Jog« 1888. évi 15., 18., 20., 22., 26., 31., 38, 43., 50. és 1889. évi 7., 13., 17., 21. és 39. számaiban. jük még, miszerint felső bíróságaink legújabbi törvénymagyarázó kijelentései szerint, az eddigi laza felfogással szemben, választási jog igénybevételének idejét lehető rövidre kívánják szabni; erre vall a kir. C u r i a 377/89. v. sz. alatt jóváhagyott 4,587/88. sz. bp. kir. itélö táblai elvi kijelentés. Az imént idézett elvi kijelentés szerint ugyanis felperesi vevő minőséghiánylati kifogásaival s arra alapított jogigényeivel azért lön elutasítva, mert ő a vitás minőségű s a j t á r ú - s z á 11 i t m á n y t, annak avisált megérkezte után csak 48 óra múlva vizsgálta meg és bocsátotta vissza az eladó rendelkezésére ; azt azonban, hogy ezen praejudicialis alapul szolgáló jogcselekvényi műveleteket haladék nélkül nem eszközölhette volna s illetve, hogy tehát késleked ése indokolt volt, nem igazolta (1. »Jogtud. Közl.« 1889. szept. 13. lapsz.) Miután pedig a »j u s variendi« igénybe vételének a rendelkezésre visszabocsátást nyomon kell követnie, ennélfogva az azzal való indokolatlan k é s l e k e d é s, hasonlólag az emiitett jogvesztés veszélyével jár. XI. Az iigylettöli elállás iránti kereset (actio redhibitoria, Wandelungs-Klage) és az ugyanezen jogot ig-énylö kifogás (Exeeptio non adimpleti contractus) az iírú hiányos minősége miatt. Az ügylettőli elállás iránti kereset (actio redhibitoria)13 jellemzéseként mindenek előtt kiemeljük, miszerint a minőségi vita esetén ezen keresetnek célja, az adás-vételi és illetve szállítási ügyletnek az eladó rovására leendő hatályon kül helyezése. A szóbanforgó ügyletek hatályon kül helyzése kétféle módon és irányban eszközölhető, vagy ugy, hogy a szerzödéshöz hű vevő, »a szerződéstől eláll, mintha az meg sem köttetett volna« (ktv. 353. §..); vagy pedig akként, hogy a vevő a kötött ügylettől »e 1 á 11 és e mellett a szerződésszegésből keletkezett kárának megtérítését i s« követeli (ktv. 348. §.) Helye pedig akkor van az imént emiitett keresetnek, midőn az árú nem felel meg a kikötött s illetve kikötés hián, a közepes faj s illetve minőségnek (ktv. 321. §) és a vevő az ez okon őt illető actio jogának igénybe vételével szükségelt jogcselekvényeket kellőkép eszközölte. A mi a szóbanforgó kárösszeg megállapításának módját illeti, a mennyiben a kártérítési igény árkülönbözetre irányul (per analógiám) akként eszköz'endő, mint a miként azt a ktv. 353 -356. §. rendeli. És jelesül a szóbanforgó kár összege az egyéb igazolható tényleges kár pl. a kifogásolt árúért fizetett fuvardíj, fekbér, vám, óvásköltség stb. mellett) általában az által aestimálható, ha a szállítási (ktv. 355. §.) s illetve nem fix ügyleteknél esetleg még az utószállitási határidőnek (Nachlieferungsfrist) lejáratával (ktv. 354. §.) a vevő a nem kellő minőségben teljesítő eladó rovására fedezeti vétel útján (F.xecutionskauf, Deckungskauf) más eladótól szerzi be a megállapodásszerű árút és az ekként mutatkozó árkülönbözeti többletet a szerződésszegő számlájára írja. 13 Ezen a kötött ügylettől való elállási jog ratiójának mibenlétét (melynek érvényesítésére az actio redhibitoria, Wandelungskláge szolgál) érdekesen világítja meg a berlini fölebbviteli törvényszék (Obertrib.) 1872. július 24-én hozott egyik Ítélete indokolásában, mely is ekként hangzik : Es bestimmen Th. I. Titel 5 A. L. R. §. 325. Fehlen der Sache ausdrücklich vorbedungene Eigenschaften, so ist der Empfánger auf die Gewahrung derselben anzutragen berechtigt (326. §.). K a n n der. Geber die fehlenden Eigenschaften n i c h t g e w á h r e n, so kann der Uebernehmer von dem Contracte wieder a b g e h e n. Aus den Grundén: stb., hiebei ist indessen nicht ausser Acht zu lassen, dass die Worte des Art. 326 »Kann der Geber die Eigenschaft nicht ge\vahren«: sich auf die Zeit der Erfüllung beziehúngsweise der Aufforderung zur N a c h b e s s e r ung beziehen, so dass nur solche N a c hbesserungen in Betracht kommen, welcheer ohne weiteres zu bewirken vermag. Das Gesetz will dem Geber Gelegenheit gewáhren, den M a n g e 1 der Erfüllung — so férne es ohne erheblichen Aufenthalt geschehen kann — unverzüglich zu beseitigen. Der Wortlaut des §. 326 nöthigt ihn nicht, auch auf solche Nachbesserungen zu beziehen, welche erst zukünftig als das Ergebniss zeitraubender Arbeiter und Veranderungen an der Sache eintreten könnten. Wollte man auch das in die Contracts-Klage hineinbeziehen, und sie mit solcher Ervveiterung dem Empfánger aufzwingen, so würde man zu einem den gewöhnlichen Bediirfnissen des Verkáufers widersprechenden Resultate gelangen. Ob der g e r ü g t e Mangel ohne erheblichen Aufenthalt beseitigt werden kann, istnach der Eage des einzelnen Falles zu beuriheilen (Közölve az »Entsch. der Obertrib. LXIX.<; 137 után Dr. Goldschmidt »Zeitschrift« 1880 évfoly. 25. kötet.)