A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 47. szám - A telekkönyvi betétek szerkesztéséről szóló 1886. évi XXIX. t.-c. módosítása. 2. [r.]

398 A JOG. Nyilt kérdések és feleletek. fogatlannak viszteher nélküli átíratása esetén is fizetendő é ii bejegyzési illetek í Hogy a mi össze-vissza tákolt, sok tekintetben ellentmondó, érthetetlen bélyegtörvényünk mily nagy szerencsétlenség nemcsak az ügyvédre, de a jogszolgáltatást kereső közönségre is, igazolják a napról-napra szaporodó bélyegleletek és adóvégrehajtások. Egy igen fontos és a mindennapi életben gyakran előfor­duló esetben kérném ki az ily ügyekben jártasabbak becses vála­szát. Ugyanis: X-nek javára Y. ellen 2,400 frt követelése van jelzálogilag bekebelezve. X. ezen jelzálogilag bekebelezett követe­lését viszteher nélkül, tehát ingyen, Z-re engedményezi. Midőn tehát Z. ezen engedmény folytán ezen 2,400 frtot javára Íratja, kell-e ismét a 7/io-ed °/0 bekebelezési illetéket fizetni vagy sem ? Mert az illetékfizetési kötelezettséget szabályozó bélyegtör­vény 12. pontja igy hangzik : »Az elsőségi jogok átengedésének bejegyzéseitől, ha az átengedés viszteher mellett történt, a bejegy­zési illeték, a viszteher értéke szerint szabatik meg. Ha pedig az átengedés ingyen történt, ezen esetben bejegyzési illeték­nek helye nincsen*. Később előjön az ismételt bejegyzé­sekre vonatkozó szabályrendeletben: »Ezen illetékmentességnek tehát nincs helye, ha egyszersmind a jogosított félre nézve történt változás lenne bekebelezendő stb.« A bélyegtörvény — ha ugyan ilyen van — eme ellentmondó intézkedései mellett, azon kérdést vagyok bátor intézni, hogy ha egy telekkönyvi bekebelezés által biztosított activ-követelés elsö­ségi viszteher nélkül engedmény utján másra iratik, a 7/io-ed °/o bekebelezési illeték íjra fizetendőé vagy sem? Ktma Jenő, ügyvéd Versecen. S é r e1e m. * A kir. tábla gyorsasága a kisegítő bírák mellett. A kis-gérésieknek igen derék, okos tanítójuk volt, mig a pap sokkal együgyűbb lévén, elhatározta a tanács, hogy a tanítót megteszik papnak s a papot tanítónak. Az igazságügyminiszter ur összeszedi a szorgalmasabb s ügyesebb törvényszéki birákat s beviszi a királyi táblához, de ha ottan vágynak, nem eléggé szorgalmasak azok, meg kellene tenni törvényszéki bíráknak. (A la Kis-Géres.) Még 18*8. évi december hó végével a s.-a.-újhelyi kir. tör­vényszék 8,288. sz. a. felterjesztett egy, csupán néhány ivből álló pert a királyi Táblára s máig sincs előadva. Ilyen gyorsaság akkor is meg volt, midőn kisegítő birák nem voltak berendelve. Hol lehetne ez ellen orroslást keresni ?** Szép Gedeon, ügyvéd B. -Szerdahely en; Irodalom. A szerzői jog (1884: XVI. t.-c.) magyarázata. Irta Knorr Alajos, kir. ítélő táblai bíró. Budapest, ifj. Nagel Ottó kiadása. 8», 264 1. Ara 2 frt "0 kr. Méltán csodálkozni lehetett, hogy ámbár a törvény meghozása előtt a szakirodalom elvétve mégis csak foglalkozott a szerzői jog alapelveivel, annak miként leendő szabályozásával, a törvény meghozása után és óta nem akadt még senki, ki immár a törvény alapján dolgozta volna fel szakszerűen a szerzői jogot. Pedig ez nagyon is helyén lett volna. Hisz a törvény oly anyagot szabályozott, oly viszonyokat karolt fel, melyek szakirodalmi behatóbb tárgyalásban nálunk még nem igen részesültek és igy a törvény elveinek, intézkedéseinek megértése irodalmilag előkészítve még nem volt. Meg is látszott ez kezdetben és meglátszik sok tekintetben még most is az úgynevezett »irodalmÍ perek«-en, melyekben az érdekelt felek, ügyvédek, birák, könyvkereskedők részéről bizonyos tájékozatlanság, habozás és ingadozás a felfogásban el nem tagadható. Már e szempontból is tehát csak megelégedéssel kell fogadnunk oly munkát, mely első e téren és mely bátran megteszi az első lépést a törvényben le­fektetett intézkedések megértésére. * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyi­tunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlőitekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kivátnatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség. *'•' A kir. tábla nagyérdemű elknökénél beadandó kérvénynyel soron kivüli elintézés végett. A szerkesztőség. Szerző gyakorlati alapra állt munkája megírásánál. Célja »a törvényt kimerítően értelmezni és a törvény gyakorlati alkalmazá­! sára fontos kérdéseket a törvényhozási előmunkálatok és az eddigi ' tudományos kutatások mérvéhez képest fejtegetni.« Ezt legjohban l ugy véli elérni, hogy jegyzeteivel és magyarázatával a törvény I egyes szakaszait hün követve azok értelmét, a törvény indoko­lását és másrészt a német jónevü irodalmi auctoritásokat a szerzői jog terén szólaltatja meg mindott, hol a törvény egyes, homályos­nak, vagy több értelműnek látszó kifejezése vagy intézkedése a magyarázatot indokolttá teszi. Ez irányban sok tekintetben jó szolgálatot fog tenni a munka. Egyet azonban sajnálunk és ez az, hogy szerző a törvény meghozása óta keletkezett judicaturát egyetlen egy Ítélet közlése által sem ismerteti; pedig ha nem is sok, de tudtunkkal mégis több irodalmi per lett időközben jog­erejíileg eldöntve. A törvény teljes szövege és magyarázatát megelőzi egy I hosszabb bevezetés, melyben a szerzői jog fejlődését Eu­lópában ismerteti szerző nagy vonásokban. Minket első sorban azon rész érdekel főleg, mely a szerzői jognak hazánkban való fejlődését tünteti fel, kezdve a királyi jóváhagyások »cum S. C. R. M. gratia el priviIegio«-tól, le a Mária Terézia, II. József által kiadott királyi rendeleteken át a szellemi munka védelmére 1793. nov. 3-án 12,157. sz. a. kiadott rendszeres kir. rendeletig. Ismerteti azután szerző azon irodalmi törekvéseket, melyek e század negy­venes éveiben és később le a törvény meghozataláig tétettek a szerzői jog szabályozása érdekében. Ezen rész érdekes és tanul­' ságos. A mü befejezéséül azután közli szerző mindazon törvényeket I és magyar és osztrák igazságügyministpri rendeleteket, melyek I kapcsolatosak a törvényi.yel, annak végrehajtásával és az Ausztriá­hoz való viszonyra való tekintettel a kölcsönös védelmet szabályoz­zák. Berekesztésül magyar fordításban közölve van a szerzői jogról szóló osztrák törvény, és a Franciaországgal 1866. dec. ll-én az irodalmi és művészeti művek kölcsönös védelme iránt kötött 1 hires államszerződés. A könyvet csak ajánlhatjuk. Beküldettek. Unitárius egyházi törvény a há­zassági jogról. Ismerteti és bírálja S z t e h 1 o Kornél. Külön­lenyomat a »jogtud. Közlöny«-böl. Franklin-társulat. Budapest. Ara 30 kr. — A jogi szakoktatás reformjáról. Dr Vécsey Tamás egyet, tanár a magy. jogászegyleti érteke­zésekből. Franklintársulat Budapest. Vegyesek. A budapesti kir. törvényszék elnöksége részéről ezennel köz­hírré tétetik, miszerint a nagyméltóságú m. kir. igazság-ügyminiszteriumnak folyó 1889. május hó 16-án 13 823/ 1. M. szám alatt kelt rendelete folytát! 1. A törvényszék polgári osztályának irattárában: a) az 1824. évtől kezdve 1850. évig terjedő volt Pest szab. kir. városi, részint közigazgatási, részint törvénykezési latin nyelven szerkesztett iratoknak; — />) ugyancsak a törvényszék polgári osztályának irattárában elhelyezett, az 1878-ki selejtezés alkalmával visszamaradt s már eddig is kiselejtezettnek tekintett iratokrak, — valamint azon különféle kereskedelmi könyveknek, melyek a kir. bíróságok előtt fennállott bíróságoktól vétettek át és a melyek \ hovátartozása meg nem állapitható. 2 A törvényszék büntető osztályának irattárában: a) a volt pesti cs. kir. katonai törvényszék 1801-től 1871. évig terjedő idő­ből származó iratainak ; — />) a volt pesti cs. kir. országos törvényszék 1851-töl 1861. évig terjedő időből származó iratainak ; —• c) a volt pesti cs kir. járásbíróságok 1851-töl 1861. évig terjedő időből szárma;ó iratainak. 3. A budapesti IV—X. ke r. járásbíróság irattárában: a) a kihágás és vétségekre vonatkozó lv72 tői 1879. évig terjedő időből származó iratoknak ; — />) a vidéki és külföldi megkeresvényeket és a rab­, tartási költségtéritmények behajtása körüli intézkedéseket 1872-től 1880-ig j tartalmazó iratoknak ; — c) az 1875-től 1880. évig a rabtartási költségtérit­mények behajtására vonatkozó iratoknak selejtezése elrendeltetvén, felhi­vatnak tehát mindazon érdeklett törvényhatóságok, nyilvános s magánintéze­tek, ügyvédek és ügyfelek, kik az érintett időszakba eső hivatalos avagy magánügy s peres okirataikat továbbá is megőriztetni, vagy pedig vissza­adatni kívánják, hogy ezen hirdetménynek a hivatalos lapban harmadszori megjelenésétől számítandó két hó alatt annál is inkább ebbeli szándékukat Írásban bejelenteni el ne mulaszszák, minthogy a határidőnek lejárta után, azok a fennemlitett magas rendelet értelmében teljesítendő selejtezés alkal­mával megsemmisíttetni s az államkincstár javára nyilvános árverésen eladatni fognak. Budapesten, 1889. évi november hó 4-én. B o g i s i c h Lajos s. k , a budapesti kir. törvényszék elnöke. Uj határidő a pénzügyi hatóságok II-odfokú végzéseinek j megfelebbezésére. A pénzügyi szervezetről szóló 1889. évi XXVIII. törv.-cikk 13. §-a szerint — mint a »Magyar Pénzügy« irja — a I pénzügyi hatóságok II-odfokú végzései ellen, a felebbezés ezentúl

Next

/
Thumbnails
Contents