A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 47. szám - A telekkönyvi betétek szerkesztéséről szóló 1886. évi XXIX. t.-c. módosítása. 2. [r.]

396 A JOG folyamodnék: a kisegítő birónak elnöke melyik fegyelmi bírósághoz terjesztené fel e megintési ügyet? Ahhoz a fegyelmi bírósághoz, a melynek törvény szerint ő maga az elnöke ? Alig hiszem. A fegyelmi törvényen az is következetesen vonul keresztül, hogy az elnök, ha b i r ó t int meg, mindig egy fölöttes hatóság kebelében alakult fegyelmi b íj-ósághoz terjeszti föl a megintési ügyet. A kisegítő birónak megintési ügyét mégis ugyanaz a bíróság bírálja felül? Mi indokolhatná e kivételt; de miért kelljen a fegyelmi törvény intézkedéseit vele szemben eltérően alkalmazni ? Ugyané kérdés tehető a hivatalból felfüggesztés esetére is. Alig vonható kétségbe, hogy a kisegítő bíróval szemben, ha az 1871. évi VIII. t.-c. 63. §-ának esete forogna fenn, annak a bíróságnak elnöke gyakorolhatná az ideiglenes hivatalból felfüggesztési jogot, a melyik bíróságnál az illető kisegítő bíró működnék. Melyik bírósághoz tenné az elnök az indokolt jelentést és melyik bíróság határozna »haladéktalanul« az elnöki felfüggesztés fölött ? A fegyelmi törvény szerint a birónak hivatalból felfüggesztése fölött ugyanaz a bíróság, melynek elnöke függeszti fel a birót, éppen ugy nem határoz, mint nem a megintési ügyben. Készséggel elismerem, hogy a hivatalból felfüggesztésnél fölmerülhető kérdést, minthogy annak alkalmazása már csakugyan igen sürgős és súlyos esetben képzelhető, az illető bírósághoz haladéktalanul visszarendelés teheti legkönnyebben tárgytalanná. De még sincs kizárva lehetősége annak, hogy fölmerüljön a kérdés, mikép az említett joggal épen a »sürgősség« okából élő elnök a hivatalból felfüggesztett birónak ez ügyét a fegyelmi törvény rendszerében bejelentheti-e ugyanannak a bíróságnak, a melynek ö az elnöke ? Vagy pedig a fegyelmi törvény vonatkozó intézkedéseinek hasonszerü alkalmazásával a fölöttes birói hatóság kebeléből alakult fegyelmi biióságnak kell-e azt bejelentenie? Ezek is olyan intézkedései a törvénynek, a melyekre figyelemmel, magam részéről a kisegítő birói intézménynyel szemben csak a fejtegetett módon vélem azt alkalmazhatónak. Biztosit a cikkíró ur, hogy a törvénvhozás »nem fog sietni«, hogy új törvénynyel nyiltan kimondja azt, a mit én a fegyelmi törvényből kimagyarázhatóuak tartok. Tartozom elismerni e kifejezés ügyességét és azt, hogy kiválóan emeli bármely nézet érveinek komolyságát. Azt meg merem vele szemben vitatni, hogy a bíróságok nem ugy fognak határozni, a mint ő kívánja, de a törvényhozás nevében is ilyen határozott hangon tett kijelentését már csakugyan nem viszonozhatom hasonlóval; csak annyit engedjen megjegyeznem, hogy én nem is azt óhajtottam, hogy csalhatatlannak éppen nem vélt véleményemet érvényesítse a törvényhozás, hanem csak azt véltem kívánatosnak, hogy a kételyeket, mik e tárgyban fölmerülhetnek, akár egy, akár más irányban eloszlathassa, még azt sem kívánom, hogy ez sietve történjék, mert a »sietés« sem törvényhozási intézkedésnek, sem egyéb működésnek nem szokott előnyére válni. Cikkíró ur végül még a felől is biztosit, hogy a törvényhozás »inkább meg fogja szüntetni a bírósági szervezetbe s ahhoz alkalmazandó fegyelmi törvény keretébe nem illő kisegítő birói intézményt, melynek ideiglenes természetét folyvást hirdeti«. Kész örömmel jelenteném ki fejtegetésemnek tökéletesen fölöslegességét, ha törvényhozási állapotaink mihamar oda fejlődnének, hogy a törvényhozás ezt tehetné. Addig azonban, míg ez bekövetkezik, igen kérem az ellennézet tisztelt fejtegetőjét: hasson oda, nehogy a törvényhozás nagyon »sietni<' találjon és előbb szüntesse meg azt az intézményt, mielőtt még maga a törvénykezési baj, minek orvoslására létesíttetett, megszűnt volna és újra kénytelenittessék felállítani azt az intézményt és »folyvást hirdetni annak ideiglenes természetét«. \ A telekkönyvi betétek szerkesztéséről szóló 1886. évi XXIX. t.-c. módosítása. Irta : BOGNÁR MIHÁLY, telekkönyvi hivatal nok Lengyeltótiban. (Befejező közlemény.)* Ilykép ugyanazoií községhez tartozó területen a kataszteri helyrajzi számok nem egyszer kezdődnek 1-től, hanem esetleg kétszer vagy többször s igy a községi tkvi betéten kivül az illető * Előző közlemény a »Jog« 46. számában. puszta, vagy önálló területről, a hely és község megjelölésével szintén 1-től kezdődő, önálló tkvi betét szerkesztendő; tehát ugyanazon községben egymáshoz hasonló tkvi betét és helyrajzi szám, nem mint lenni kellene egyszer, hanem helytelenül többször is fordul elő. Már most e szerint, ha valaki a 2. sz. betétben foglalt 15. helyrajzi számú ingatlan tulajdonát szerzi meg, vagy arra egyéb jogokat nyer, mivel ugyanazon községben két, vagy több 2. sz. betét és 15. helyrajzi számú ingatlan is van : alapos ismeretének kell lenni ahoz, hogy megjelölje, miként A : például Lengyeltóti anyaközség 2. sz. tkvi betétében levő 15. hrszámú ingatlan képezi kérelmének tárgyát, nem pedig az ugyanazon községhez tartozó két vagy több puszta és önálló területről készített azonos számú betétben fölvett 15. helyrajzi szám valamelyike. Tehát ezen rendelkezés nem az eddigi tkvi zavarokat fogja megszüntetni, hanem még több bonyodalmat idéz elő. Igénytelen véleményem szerint tehát az ily helytelen kataszteri fölvételnek az illető puszták és területekre nézve leendő kiigazítása, helyesbítése lenne elrendelendő, még mielőtt a betétszerkesztési munkálatok az illető helyen megkezdetnek. Mert midőn már a betétek elkészülnek s azok a hirdetményi eljárás után közforgalomnak átadatnak, de ingadozó, tehát nem állandó alapjuknál fogva azoknak további vezetése, a gyakorlati életben nehézségekbe ütközik: újra be fog állani az az időpont, melyben a nagy költséget igénylő mostani nehéz munkát jórészben felforgatni kell. Ugyanezen eset áll elő kétszeres complicatióval a javaslat 2. §. harmadik bekezdésének rendelkezésénél. Mert hogyan lehetne az rendezett birtokállapot, midőn két vagy több községnek ingatlanai — csak azért, mert a kataszteri munkálatokon helytelenül együtt vétettek föl, betétei is — noha csak kivételesen, egy telekkönyvbe egyesittetnek ? Melyik községről lesz elnevezve a 2., 3. vagy több község, esetleg puszták és önálló területeknek is telekkönyve s ingatlanai ? Szerintünk sokkal könnyebben, kevesebb költséggel és munkával, még pedig a jövőre kiható zavarok elkerülése nélkül lehetne a kataszteri fölvételt kiigazítani a betétszerkesztési munkálatok megkezdése előtt, mint azután, mikor majd a kataszter elkülönítésével a telekkönyveket is újra megváltoztatni kell. A javaslatnak ezen utóbbi intézkedéséből nehéz megállapítani azt is, hogy az illető községnek, mint erkölcsi testületnek, a község határában levő saját, külön községi közös ingatlanairól rendelkezik-e ? avagy a községnek egész közigazgatási területéről, mely az összes lakók ingatlanait egyenkint és összevéve képezi ? Mi az utóbbit gondoljuk. A községi ingatlanok ily összezavarása nem felel meg az 1886- évi XXIX. t.-c. amaz általános céljának, mely szerint a tkvi betéteknek a kataszterrel és földadókönyv adataival való összhangba hozása az eddigi bonyodalmakat megszüntesse s a földhitel, nemzetgazdászat, valamint az egyes felek érdekei által követelt összhang, a tkvi jogbiztonság tekintetében létesüljön. Mert rossz kataszter alapján lesz ismét rossz telekkönyv is. Tehát a javaslat 2. §-át mi oda módosítanánk, hogy: »Azon esetekben, a midőn valamely önálló pusztai birtok, vagy más önálló terület, a kataszteri munkálatokban önállóan s az illető község többi ingatlanaitól elkülönítve vétetett föl; valamint ha a kataszteri munkálatokon két vagy több községnek összes ingatlanai együtt vannak fölvéve: ezen téves kataszteri fölvételek a tkvi betétszerkesztési munkálatok megkezdése, vagy ha már megkezdettek, befejezése előtt elkülönitendők, illetve kiigazitandók ugy, hogy az önállóan fölvett pusztai birtok, vagy önálló terület helyrajzi száma vagy számai, azon község ingatlanainak utolsó helyrajzi száma után következő számmal folytatandó, a melyhez közigazgatásilag csatolva van.« »A két vagy több községnek együtt fölvett ingatlanai szintén elkülönítve, 1-től kezdve, külöu-külön helyrajzi számokkal látandók el.« »Azon községekben, a melyekben a fentebbi esetek fenforognak s a betétszerkesztési munkálatok már megkezdettek, a kataszteri elkülönítésnek, illetve kiigazításnak befejezéséig, a tkvi betétszerkesztési munkálatok függőben hagyatnak.« A javaslat 9. §-a összefügg a 18. §. első és a 20. §. utolsó bekezdésével s igy ugyanazon tárgyról három helyen rendelkezik, mi a törvény könnyű áttekintését, megérthetését is nehezíti. Tehát a 9. §. következőkép lenne szövegezendő: »Midőn az 1886. évi XXIX. t.-c. 22. §-a alapján a nyilvánkönyvbe bejegyzett valamely jog törlésének esete forog fenn;