A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 45. szám - A csődtörvény 160. §-ának magyarázata - A végrehajtási törvény 220. §-a és egyebek. 1. [r.]

A JOG. 381 keresetek kézi köuyve« című munkájában8, igy határozza ezt meg dr. Révfy László »A magyar polgári bíráskodás kézi könyve« című munkájában3 és ugyanezek közé sorozható ugy alak, mint pedig lén)eg tekintetében is P u c h t a definitiója1. Idézhetnék még másokat is, azonban már ezekkel is bebizonyitottnak tekinthető, hogy a kereset nem jog, hanem a felperesnek perbeli cselekménye, a jog érvényesítésének egyik eszköze. Ha már most a kereset tárgyát keressük, vizsgálnunk kell | előbb magát a pert és ennek tárgyát, ha megtaláltuk a per tárgyát, megtaláltuk a kereset tárgyát is, mely a per tárgyával mindig azonos. A per ama eljárás, melynek célja a tényleges állapotnak jogállapottá való átváltoztatása.5 A cél által meg van határozva a per tárgya is, ha ugyanis a cél a jogállapot létesítése, akkor az eljárás tárgyául csakis jogviszonyok, jogok és kötelezettségek szolgálhatnak/5 mert a jogállapot csak akkor létesíthető, ha a jogviszonyok megvizsgáltatnak, ha a jogok és kötelezettségek meghatároztatnak a biró által, a ki a jogállapot helyreállítására hivatva van." Ha per tárgyul csupán jogviszonyok, jogok és kötelezettségek szolgálhatnak, akkor a keresetnek, mint a per alapvető alkotó részének, tárgya sem lehet más, mint jogviszony, jog vagy kötelezettség és e nézetben megerősit engem dr. Herczegh Mihály 8, P u c h t a9 és mások. — Tisztában lévén a per és a kereset tárgyával, tisztában kell lennünk azzal is, mi a marasztalás tárgya? »Marasztalás« perjogi értelemben, vagy Ítélés, t. i. azon functio, melyet a biró akkor végez, mikor a jogvitát eldönti, vagy pedig maga az ítélet, a marasztalás tárgya tehát vagy az ítélésnek, a birói cognitiónak, vagy pedig a birói judiciumnak, az Ítéletnek tárgya, mert marasztalás = condemnatio, condemmare pedig annyit tesz, mint elitélni ; a marasztalás tárgya tehát = Ítélet tárgya. Ha a per célja a jogállapot helyreállítása, s ha a kereset ezen jogérvényesítés egyik eszköze, akkor az Ítélet nem lehet más, mint a jogérvényesítés másik eszköze, mely ugyanazon célra irányulván, azonos tárgygyal is kell birnia, vagyis az Ítélet tárgya ugyanaz, a mi a kereset tárgya, t. i. jogviszonyok, jogok és kötelezettségek. Az Ítélet tárgya = marasztalás tárgya, tehát a marasztalás tárgya jogviszony, jog vagy kötelezettség és visszatérve már most azon kérdéshez, melylyel dr. Kemény Andor ur szerint én tisztában nem vagyok, t. i. mi képezi marasztalás tárgyát tulajdoni kereset esetén? ezen most már az előzők alapján ekként kell felelnünk: Tulajdoni kereset esetén a marasztalás tárgya maga a tulajdoni jog. — Mi ugyanis a marasztalás lényege ? hogy ez vagy amaz a dolog kié? vagyis kinek tulajdona? vagyis kit illet fölötte a tulajdoni jog ? — a biró első sorban nem a dolog fölött határoz, hanem a jog fölött, a marasztalás tárgya tehát maga a jog. — »Az Ítélet valódi tartalmát a jogviszony feletti határozat: a iog- kérdése képezi.«10 De mert a jog mindig bizonyos állapotokra, viszonyokra, vagy dolgokra vonatkozik, ennélfogva, midőn "Azon módot, melyet a törvény a jogok és követelések érvényesítésére rendel, a tágabb értelemben vett »k erese t« szó fejezi ki; mig szorosabb értelemben a kereset szó a keresetlevelet, — actio — vagyis azon iratot jelenti, melyben felperes érvényesíteni szándékolt követelését kijelöli és indokolja, s mely mint ilyen az egész per alapját képezi. Knorr i. m. 1. lap. 3 Felperesnek a tényleges állapot megváltoztatása, vagy legalább módosítása, illetőleg annak jogállapottá átalakítása céljából a bírósághoz intézett kérelme keresetnek neveztetik. Dr. Révfy i. m. 50. lap. * Klage, actio, ist das Mittel ein Recht gegen einen Anderen vor Gericht selbsts'ándig zu verfolgen ; ist alsó im processualischen Sinn eine Processhandlung etc. P u c h t a. Pandecten 1877. Seite 125. 5 Process im juristischen Pinne ist der Vorgang, vermöge dessen in cinem eínzelnen Falle durch Herbeiführung und Vollzug eines richterlichen Npruchei der der Rechtsnorm entsprechende Zustand hergestellt wird. Glaser: Strafproces;. I. kötet 3. oldal. (Leipzig, Dunker & Huniblot.) 6 Der Gegenstand des Processes ist das trivatverhaltniss, über welches Urtheil gesucht wird. W a c h : Civilprocess I. kötet 24. oldal. 7 Wo Process ist, ist Rechtverhaltniss, rechtliche lieziehung der an ihm betheiligten Personen. — Der Inhalt des processualischen Rechtsverhaltnisses sind Rechte und Pflichten. W a c h : Civilprocess I. kötet 34. oldal. 8 A kereset tárgyát csak kereseti jog, illetőleg oly jog képezi, mely birói úton is érvényesíthető. Dr. Herczegh i. m. 201. oldal. "Der Gegenstand der Klage ist die Beseitigung der Verk tzung und thatige Anerkennung des Rechte s. Puchta: Pandecten. 126. oldal (1877 iki kiadás.) 10 Z 1 i n s z k y Magyar Magánjog. 139. oldal. a biró a jog fölött Ítéletet mondott, ítélt egyszersmind azon állapot, viszony, vagy dolog fölött is, melyre a jog vonatkozik és ezt vagy nyíltan kimondja, vagy egyszerűen megelégszik annak meghatározásával, hogy a peres feleknek mit kell tenniök. így például, ha a bíróság kötelezi Á-t, hogy B-nek 100 frtot fizessen, első sorban és a dolog lényegére nézve, perjogi szempontból tekintve az ügyet nem a 100 frt fölött itélt, hanem megállapította B-nek jogát | és A-nak kötelezettségét s a mit aztán a fél ennek következtében teljesíteni tartozik, az már nem tulajdonképeni tárgya az Ítéletnek, hanem folyománya, következménye; 11 vagyis ez már a teljesítés tárgya és mert személyes kereseteknél a biró rendszerint megelégszik a teljesítés tárgyának meghatározásával,12 innen van aztán, hogy össze szokták téveszteni a kereset és marasztalás tárgyát a teljesítés tárgyával, a jogot a jognak következményével. Ha a marasztalt, helyesebben elitélt fél a teljesitést megtagadja, végrehajtási eljárásnak van helye ; ezen eljárás a teljesítésre, a teljesítés tárgyának a kötelezett féltől való elvételére és a jogosultnak való átadására irányul. Lehetnek azonban oly esetek is, melyekben a fél csupán jogát kéri megítéltetni, midőn tehát az ítélet annak kimondásával, hogy kit illet valamely jog, kimerittetik, midőn a marasztalt fél teljesítésre nem köteleztetik. — Ily esetekre vonatkozik a végrehajtási törvény 220. §-a »ha a végrehajtás tárgyát valamely ingatlanra vonatkozó tulajdoni, vagy más dologi jog képezi«. — Ily esetekre vonatkoztak a f. é. 30. számban közölt cikkem eme szavai, »midőn a marasztalás tárgya csupán tulajdoni, vagy más dologi jog« s hogy e kifejezéseket helyesen alkalmaztam, az eddig előadottak eléggé bizonyítják. Áttérhetek tehát dr. Kemény Andor urnák egy másik tételére, melyről azt mondja, hogy a jogtudomány alapelvei közé tartozik ; e tétel következő: »Minden jognak van alanya és tárgya«. Illustráljuk e tételt egy példával: Tegyük fel, hogy dr. Kemény Andor ur szekrényében van egy könyv, mely okvetlenül kell, hogy valakinek tulajdonát képezze. Itt tehát tulajdoni joggal állunk szemközt, melynek a fenti tétel szerint van alanya és van tárgya, vagyis a jogé egy alany és egy tárgy; végkövetkeztetésben a jogé a könyv, mint a jognak tárgya és a jogé a könyvnek tulajdonosa is, mint a jognak alanya, s ha dr. Kemény Andor ur a könyvet magáénak tartja, saját tétele szerint nagyon téved, mert nem övé a könyv fölötti tulajdoni jog és ezzel maga a könyv is ; hanem a tulajdoni jogé dr. Kemény Andor ur is, meg a könyv is. Én ugy tudom, hogy a jognak sem alanya, sem tárgya nincs.; hanem vannak oly személyek, a kik jogok szerzésére képcsek, ezeket nevezzük jogképes személyeknek, röviden jogalanyoknak, s minthogy a jogok rendszerint bizonyos tárgyakra (helyesebben dolgokra) vonatkoznak, ennélfogva a jogalany bizonyos jogot megszerezvén, megszerzi egyszersmind azt a dolgot is, melyre a jog vonatkozik s igy aztán a jogképes személyé, vagyis a jogalanyé a jog is, meg az a dolog is, melyre a szerzett jog vonatkozik. Állítja továbbá dr. Kemény Andor ur, hogy »a keresettel a jogalany, mint követelő lép föl, hogy megadassék neki azon tárgy, mely őt jogánál fogva megilleti: a jog tárgy a«. Már a fentebbi idézetekkel bebizonyítottam, hogy a keresettel a jogalany nem tárgyat követel, hanem jogot, nem azt kéri első sorb m, hogy neki valamely tárgy (helyesebben dolog) adassék meg, hanem állapítsa meg a biró az ő jogát, ellenfelének pedig kötelezettségét; de nem csodálom, hogy dr. Kemény Andor ur ily tömkelegbe jutott; i lőtte a »rei vindicatio« lebeg, s mert a rei vindicatiónál a tulajdonos a tulajdonát képező tárgyát (dolgot) bárkinek birtokában legyen is az, visszakövetelheti, ebből dr. Kemény ur azt következteti, hogy a tulajdoni kereset tárgya az a dolog, melyet a tulajdonos követel; feledi azonban, hogy ennél a keresetnél is a főkérdés, a mely első sorban bizonyítást igényel: tulajdonos-e a kereső fél ? megilleti e, őt a tulajdoni jog ? s csak ha e kérdés, a jogkérdés a kereső félre nézve igenlegesen döntetett el, csak akkor áll elő a másik kérdés: mire köteleztessék a perelt fél? mit tartozzék ez a kereső fél részére teljesíteni? Feledi továbbá 11 Az Ítélet két különböző részből áll, az egyikben megállapíttatik a jog, a másikban annak következményefelett rendelkezik a biró. Zlinszky. U. o. 12 Die Condemnation besteht in dem Ausspruch des Richters, dass der Beklagte etwas zu thun, oder zu unterlassen schuldig sei ; diesen Ausspruch fordert der Klager in dem Petitum der Klage ; bei persönlichen Klagen enth5.lt er nichts anderes, weil in jenen Worten schon der Grund der Klage anerkannt ist; bei dinglichen dagegen geht eine besondere Anerkennung des Rechts, welches den Grund der Klage bildet, voraus, Puchta, Pandecten. 130. oldal.