A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 44. szám - Halasztó hatályú-e a felfolyamodás a végrehajtási törvény 220. §-ának alkalmazása esetén?

37:! zési jogát a végrehajtás alá vont ingatlan tekintetében kellőleg megszorítja, másrészt megakadályozza azt, hogy a telekkönyvi hatóság esetleg kárbaveszett munkát végezzen s igy a nyilván könyvhöz kötött követelményeknek is jobban megfelel az eddigi szabálynál. Végül pedig ezen megjegyzéseimet azon kérdéssel vélem berekesztendőnek: »Nem volna-e a végrehajtási törvénynek általam fennebb vázolt módosítás a, tekintő1 e g magyarázata ministeri rendelet útján eszközölhető, mint ez annak idején az előterjesztésre nézve történt?« Ausztria és külföld. Az atyai hatalom megszüntetéséről szóló törvény Francia országban. A francia minisztertanács elé terjesztett azon törvényjavaslat, mely az elhanyagolt gyermekek védelméről intézkedik, a következőkép szól: A szülők vagy egyéb felmenők atyai hatalma elvész és a bíróság által megszűntnek nyilvánítandó, ha azok a következő bűncselekmények miatt elitéltettek : 1. Saját gyermekeiknek a kicsapongásra vagy prostitutióra való csábítása. 2. Gyermekeik személyén elkövetett bármely bűntett, vagy részesség gyermekeik által elkövetett bármely bűntettben. 3. Gyermekeik személvén másodszor elkövetett bármely vétség. 4. Másodszori elkövetése kiskorúak kicsapongásra való csábításának. Ezen eseteken kívül joga van a bíróságnak az atyai hatalom megszüntetését kimondani a következő esetekben : 1. Ha a szülök fegyházra vagy kényszermunkára ítéltettek, kivéve mégis ezek közül a felségsértés és hűtlenség összes eseteit. 2. Ha a szülők gyermekrablás, gyermekeltitkolás, gyermekkitétel vagy csavargás miatt másodszor elitéltettek. 3. Ha a szülök egy évnél kevesebb idő alatt másodszor elitéltettek részegeskedés miatt, vagy a miatt, hogy 16 éven aluli gyermekeiket akrobatáknak kiszolgáltatták vagy csavargók, vagy koldusok felügyeletére bizták. 4. Ha a szülök kiskorúaknak a kicsapongásra való csábítása miatt egyszer elitéltettek. 5. Ha a 16 éven aluli gyermek bűncselekmény vádja alól felmentetett, de javító intézetbe küldetett * 6. Minden elitéltetés nélkül, ha a szülök köztudomású és botrányos részegeskedés vagy rosz bánásmód által a gyermek egészségét, biztonságát vagy erkölcseit veszélyeztetnék. Az atyai hatalom rehabilitatio utján ismét visszanyerhető. Az eljárás folyama alatt a biróság a szükségesnek látszó biztosítási intézkedéseket megteheti. Ha csak az atya fosztatik meg az atyai hatalomtól, az az anyára száll át. Ha ő is meg van attól fosztva, akkor a biróság a gyermekeket vagy köztörvény szerinti gyámság, vagy a közjótékonysági bizottságok, illetve Párisban és környékén az Assistance Publique gondviselése alá adja, mely ismét vagy maga gyakorolja a gyámságot vagy azt magánosokra ruházza. Ha meggondoljuk, hogy a törvény intézkedéseinek szigorú végrehajtása esetén ezer és ezer gyermek fog az atyai hatalom alól elvonatoi, kiknek számára a köztörvéuy szerinti gyámságról gondoskodni a gyakorlatban csak ritkán lehet, akkor látjuk, hogy mind e gyermekek nevelését és gondozását vinni és a törvényt gyakorlatban hatályosan foganatosítani, csak egy ily feladatra alkalmas, hatalmas szervezet utján lehet. Ily hatalmas szervezetet képeznek Franciaországban a közjótékonysági bizottságok (commissions hospitaliéres, bureaux de bienfaisance), illetve Párisban az ezeket helyettesítő Assistance Publique. Ezek a közigazgatás egy szerves alkatrészét képező községi bizottságok, melyek a magasabb közigazgatási szervek és végső fokon a belügyminiszter vezetése alatt állnak. A bizottsági tagok részint állami közegek, részint önkormányzatiak. E bizottságok végzik a jótékonyság összes functióit (kórházak, menhelyek igazgatása, szegények segélyezése stb.), sőt önkéntes adományok elfogadása és felhasználása által közvetítik a magánjótékonyság igen nagy részét is. Be.ételeiket, adományokon és alapítványokon kívül az állam és departement és községek által hozzájuk utalt jövedelmek és segélyek képezik. A párisi Assistance Publique * A hivatkozott §. szerint a biróság a 16 éven aluli vádlottat felmentheti és szülei felügyelete alá visszaadhatja, de a körülményekhez képest bizonyos számú évekre javitó intézetbe leendő küldetését is elrendelheti. functiója a vidéki jótékonysági bizottságokétól nem különbözik; csak szervezete centralizáltabb azokénál és működési köre nagyobb. Az Assistance Publique hivatalnoki kara ezrekre, budgetje pedig számos milliókra rug. E szervezet az, mely -a törvény intézkedéseinek keresztülvitelére hivatva lesz. A törvény egyszersmind az Assistance által berendezett és ezenkívül néhány magánosok által fentartott intézetnek bizonyos, az atyai hatalomhoz hasonló jellegű jogokat ad az azokban nevelt gyermekek felett. (Lásd Revue, 15. Janv. 188!J. 78. lap.) Nyilt kérdések és feleletek. I. A csődeljárásból. 1886. ápril 3-án nyitott csődnél, a megtámadási kereset j 1886. október 3-án adatott postára (3-ad ünnepnap volt) és a I b. törvényszéknél á-én iktattatott. A kereset elutasittatott elévülés indokából azzal, h igy az elévülési határidőt nem a keresetnek postára adása, hanem annak iktatása szabályozza. Most a postaigazgatóság hivatalosan igazolja, hogy a keresetet tartalmazó levél 1886. október 4-én, délelőtt 10 órai or a b. törvényszék levélkönyvébe bevezetve, átvehető s ennek folytán aznap délelőtt, de mindenesetre délután iktatható s az elévülés megállapítható volt, de mert a posta, naponkint csak egyjzer, reggel 9 órakor vitetik el, a kellő időben beérkezett levél csak 5-én iktattatott. Nagyon lekötelezne, ki megmondaná c lapok hasábjain, hogy minő módon orvosolható, mondott esetben, a pervesztesség ? Nagy Béla. ügyvéd S.-A.-UJhciyi-n. II. A zálogjog kiterjesztése. A horthi 20 sz. tkvben A. és B. társtulajdonosok. A. illetősége zálogjogokkal van terhelve. Később A. megveszi B. illetőségét, ugy, hogy A. válik kizárólagos tkvi tulajdonossá. Kérdés, hogy az A. illetőségét eredetileg terhelt zálogjogok kiterjednek-e a B.-től vett illetőségre, vagyis az egész ingatlanságra ? Egy szóval, ha az osztatlan állapotban lévő ingatlanság valamelyik társtulajdonosaink illetősége vétel vagy bármi más czímen megszaporodik, az eredetileg bírt illetőséget terhelő zálogjogok kiterjednek-e ezen újabbi szerzeményekre ? A tkvi reudtartás 57. §-a e tekintetben homályt hagy és a bíróságok is különböző gyakorlatot követnek. Dr. K. J. S é r e 1 e m.* I. Mi marja a peres embert legméltatlanabbu) l (Egy kis bélyegmizéria.) Válasz e kérdésre: A felebbezési bélyeg ismétlése. Legyen meg ugyanis a bélyeg, de sőt a két egyenlő Ítélet ellen a kettős bélyeg, ha már ezt részint a kincstár érdeke, részint az elavult elrettentési elmélet reánk kényszeritette, de töröltessék el az ismétlés, melynek soha sem a peres fái az oka, hanem a bár ominosus emlékezetű, de az^rt ma is széltében gázoló b. b. b. (=? biró bölcs belátása). Senki sincs köztünk, ki ezen nyűg alatt nem szenvedne. Tudjuk nagyon jól, hogy egy alsó bírót a felebbezési költségekben legfölebb minden százezredik panasz esetében s ekkor is csak alaki eljárási sértés miatt marasztal a felső biróság, ezért már ilyet nem is szoktunk kérni, mert a mindennapi közlekedésben álló alsó biró megharagszik s a haragos biró elé járului mit tesz, azt már példabeszéd is szólja. Ám maradjon tehát a birói vélemény büntethetlen, de tévedéseiért ne büntessék a peres felet, sőt elég esetben az ügyvédet, mikor a paraszt emberrel elhitetni nem képes, hogy ugyanegy Ítélet ellen kétszer kell felebbezni, sőt volt esetem, hogy négyszer! Ott vannak t. i. felsőbíróságoknak évente ezrével hozott végzései, melyekkel az alsó Ítéletek (sokszor két fokuak) feloldat* Ezen rovatban, programmunkhoz híven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség.