A Jog, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889 / 43. szám - Az árverés és megsemmisítési kereset

A JOG. 365 ha a jogsérelem perben követtetett volna el, de minthogy az tulajdonjog aránymegállapitási eljárás mellett lett elkövetve, perujitási jogorvoslatot felhasználni nem lehet. De nem lehet igazolást sem, mert az 1881 : L1X. t.-c. 61. §-a szerint igazolással a fél csak akkor élhet, ha a mulasztás vétlen volt. G. M. pedig nem vétlenül mulasztotta el az arány megállapítása iránt kitűzött tárgyaláson] megjelenését, hanem a miatt nem jelenhetett meg sem személyesen, sem a részére kirendelt ügygondnoka utján, mert az idéző végzés egyikéjük részére sem lett kellő időben kézbesítve. A telekkönyvi hatóság által a részarányt megállapító Ítélet meghozatalával elkövetett alaki sérelem nyilvánvaló lévén, miután a miatt G. M. jogaiban szenvedett rövidséget, tekintettel arra, hogy a törvény által peres ügyekben megengedett egyik jogorvoslatot sem használhatta fel,'minthogy az arány megállapítása folytán az ő tulajdonához tartozó ingatlanra is árverés rendeltetett el, de azon árverés utóajánlat, mellett hatálytalannak nyilváníttatott, a fenforgó alaki sérelem miatt semmiségi keresetnek lehet helye és azon ^télet, mely a tárgyalásra meg nem idézett félnek a törvény által nyújtott védekezése kizárásával és jogsérelmével mégis meghozatott, minden bizonynyal megsemmisítendő. S minthogy végrehajtató a tulajdonjog részaránya megállapítása követelésénél a közlemény szerint nem járt el jóhiszeműleg, mert a tárgyalásnál ugy intézte a dolgot, hogy a végrehajtást szenvedő részére G. M. jogainak megcsonkításával minél nagyobb jutalékrész állapittassék meg; a részarányt megállapító Ítélet megsemmisítése nem szolgál végrehajtató jogsérelmére. Es a mennyiben az utóajánlat folytán elrendelendő végrehajtási árverés értesítésétől számítandó 30 nap alatt a semmiségi kereset megindittatik, ezen újabbi árverésre a semmiségi keresetnek halasztó hatálylyal is kell bírnia, mert különben a jogaiban sértett fél ingatlanától, mint jogos tulajdonától, önhibáján kivüi fosztatnék meg, mire a jogszolgáltatás tudva segédkezet nem nyújthat. De különben az 1881 : LX. t.-c. 31. §-ának szelleméből is az következtethető, hogy ha a semmiségi kereset törvényes időben adatik be, az a végrehajtás folytatására halasztó hatálylyal bír. A .közleményben foglalt jogeset szokatlan és ritkán fordulván elő, a törvény pedig világosan nem intézkedvén, hogy a kérdéses ügyben van-e és minő jogorvoslatnak van helye, sokan azon nézetben lehetnek, hogy a mennyiben a törvény által megengedett jogorvoslattal az illető fél sérelmét nem orvosolhatja, kártérítési keresettel léphetne fel a kárt tevő ellen. Ámde a kártérítés igénybevétele aligha vezetne célra, minthogy a végrehajtató rosszhiszeműsége, a ki a részarány megállapításánál látszólag végrehajtást szenvedő, tulajdonképen pedig önmaga javára dolgozott, a kártérítést követelő fél által nehezen, vagy egyáltalában nem lehetne bebizonyítható. viszketeg felebbezése folytán szándékos emberölésnek minősítette a tényt és 5 évi fegyházra ítélte. (»Jog« f. évi 13. sz.) Erőteljes adat a védelem hiányához és az önjogú kielégítés fogalmához D. Mihály esete, ki K. Józseftől 8 frtot tulajdonított el, saját követelése kielégítésére és bár mellette rendkívül enyhítő körülmények szólottak, az eljáró törvényszék őt egy évi börtönre Ítélte, a mit a kir. tábla és Curia is helybenhagyott. Ezen ecclatans eset figyelmeztet bennünket a n a, hogy a jogtalan önsegélyzőket, ha 2 frton felül követtek el kárt, a törvényszék kezei közül kivonjuk és ilyenekkel a börtönöket és fegyházakat ne tömjük meg. Mindezek mellett ismétlem, hogy a börtönök és fegyházak túltömöttségének legfőbb oka a codex túlszigorúsága, mely már a haladott korszellemnek sem felel meg, mit mutat az is, hogy egy esetben — melyről a kir. tábla és Curia bírái is, mint nevetségesről beszéltek maguk közt — 20 kr. miatt, melyet erőszakosan vett el egy cigány fiu atyjától, 5 évi fegyházra kellett ítélni a bűnöst, mert a codex rablási esetekben minimalis büntetésként ennyit szab elő s attól a biró el nem térhet. E meghaladott álláspont a btkv. revisióját követeli s ha az ügyvédi kamara ezt, mint esetleg talán az új miniszter akaratával ellenkezőt elvetette s időszerűtlennek mondta: én ellenkezőleg az új miniszteri aerát, mint minden reform megvalósítására legalkalmasabb és legtermékenyebb időt tartom arra nézve is' legjobbnak, hogy e nagy reform csirája annak termékenyítő hatása alatt kihajtson s a haladásra a lépés ez irányban is megtörténjék. Az ítélet hozatalánál szabálytalanságot elkövető biró ellen pedig fegyelmi eljárás megindítása mellett sem lehetne kártérítést I követelni, mert a G. M. részére kinevezett ügygondnok, ha az I itélet ellen felebbezést ad be, a beadható felebbezési jogorvoslattal az elkövetett szabálytalanságot helyrehozhatta volna. Hátra volna még a távollevő részére kinevezett ügygondnok ellen intézendő kártérítési kereset megindítása, a ki azonban a perben azzal állhatna elő, hogy utasítás és informatio nélkül gondnokoltja nevében a felebbezés beadására nem érezte magát kötelezettnek. És ily körülmények között aztán a jogaiban önhibáján kívül érzékeny veszteséget szenvedett fél a jogállamban sem nyerhetne elégtételt. Csanády István, / kir. járásbirö Szt,-Endrén. y 11. A fenti cim alatt a »Jog« 41. sz. a. közlött cikkre bátorkodom a következőben válaszolni: Az illető bíróság semmiséget követett el akkor, midőn az aránymegállapitási eljárás alkalmával az idézésekre a kellő figyelemmel nem volt s ezért eljárása okvetlen meesemmisithető, különösen azért, mert egyik tulajdonostárs sem maga, sem ügygondnoka utján kellő időben megidézve nem lett. Ily körülmények közt azonban — telekkönyvi bejegyzésről lévn szó — nem semmiségi keresetnek, hanem a telekkönyvi eljárás 148. §-a értelmében törlési keresetnek van helye, még pedig az arányt megállapító ítéletnél előfordult törvényellenességeknél fogva, eredeti érvénytelenség indokából, söt tekintettel arra, hogy végrehajtó maga kérte az arány megállapítást, a tkvi rdtás 150. § a szerint ellene is megindítható lévén a törlési per, a perfeljegyzés folytán ezen pernek az árverésre is felfüggesztő hatálya lesz. Ezen perrel visszaállíttatván a régi tkvi állapot, az aránymegállapítás helyes keresztülvitele az érdekelt tulajdonostárs részéről minden akadály nélkül eszközölhető. Dr. Schwarz József, ügyvéd Misltolczon. Nyilt kérdések és feleletek. Elidegenítési tilalom kijátszása ellen mi a jogorvoslat ? A. egy 1818-ban készült végrendelet hátrahagyásával 1826-ban meghalt. A végrendelet értelmében örökösökül B., C, és D.-t nevezi ki, oly korlátozással azonban, hogy az örökségüket képező ingatlan el nem idegeníthető, hanem tehermentesen hagyandó E. utóörökösnek, mely korlátozás a telekkönyvben feljegyeztetik. Dacára a tulajdonjog e korlátozásának, az ingatlan B., C, és D. adósságai fejében 1858-ban elárvereztetik. Végrehajtást szenvedettek ez ellen jogorvoslattal nem élnek, hanem ellenkezőleg maguk eleve beleegyeznek az örökhagyó fenti intézkedésének kijátszásába és ily értelemben az árverési vevővel előleges írásbeli szerződést is kötnek. Az utóörökös E. akkor még kiskorú lévén, nagykorúsága elérése és jogelődei: B., C. és D. halála után jön tudomására annak, hogy jogaiban fenti módon sérelmet szenvedett. A telekkönyvben kitüntetve volt utóörökösi jog védelmére annak idején gondnok kinevezve nem lett. Figyelemmel arra, hogy az utóörökös ebbeli jogait csakis az 1858-ik évben megtartott árverés megsemmisítése esetén érvényesítheti, kérdés, mi utón eszközölheti most már ki ezen árverés megsemmisítését ? Dr. P. L. \ügyvéd Szegeden. S é r e 1 e m.* Igazságügyi miniszteri rendelet, melyet — elfelejtettek kibocsátani. Az italmérési jövedék kártalanítása tárgyában hozott 1888 : XXXVI. t.-c. értelmében számos, ott meghatározott esetben a végleg megállapított kártalanítási összeg a feleknek ki nem adható, hanem bírói letétbe helyezendő. Hogy pedig az arra vonatkozó magánjogi igények az igényt tartók egymás közötti részesedés, valamint a kártalanítási összeg kiutalása és az egész eljárás illetősége tekintetében a hosszú rendes peres eljárás mellőztessék, kilátásba helyeztetett a 29. §-ban, hogy mind ez * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szeri esztcses